Közvetlen marketing
Levélreklám, személyes eladás, katalóguison alapuló csomagküldés, telemarketing, televízión keresztüli eladás és elektronikus értékesítés – ezek a közvetlen (direkt) marketing legfontosabb formái. E kommunikációs és értékesítési formák közös jellemzője, hogy a célcsoport tagjainak szóló személyes marketingüzenet olyan ajánlatot tartalmaz, amely válaszadásra készteti a címzettet. Az értékesítés mellett közbeeső cél lehet a reménybeli vagy a tényleges vevővel való párbeszéd kialakítása, vagy a már meglévő kapcsolat fenntartása, fejlesztése. A marketingüzenet személyes jellege nemcsak a névre szóló címzésben és ennek formai jegyeiben jelentkezhet, hanem elsősorban abban, hogy az üzenet pontosan adaptálható a reménybeli vevő elvárásaihoz. A módszer alkalmazásának egyik alapfeltétele egy elektronikus adatbázis. Nemcsak a párbeszédet teszi lehetővé a tényleges és a potenciális vevőkkel, de az alkalmazás hatásainak közvetlen mérését is.
Marketing rövidlátás
Theodore Levitt-től származik a markeiting rövidlátás kifejezés, s azt takarja, hogy a cégvezetők gyakran rosszul határozzák meg a saját vállalatuk tevékenységi körét. A rövidlátó szemlélet mögött a termelésorientált megközelítés áll. Ezzel szemben az üzleti siker feltétele a vállalat tevékenységi körének sokkal inkább marketingorientált, a fogyasztóra koncentráló meghatározása. Közismert példája a kétfajta szemlélet – a termelés-, illetve marketingorientáció – közötti különbségtételnek Charles Ravsonnak, a Revlon alapítójának és elnökének sokszor idézett mondása is: “Az üzemben kölnit gyártunk, de a boltokban a szépség reményét adjuk el.” A marketing rövidlátás fogalma a piaci változások figyelmen kívül hagyásának, a marketingorientáció hiányának veszélyeire utal, és a vevőközpontú vállalatirányítási szemlélet szükségességére hívja fel a figyelmet.
MANDJÁK TIBOR