Gazdaság

Digitális műsorszórás – Pizzát a tévéből

admin
admin

2001. 10. 20. 17:43

Az analóg televíziózás napjai meg vannak számlálva, a jövőre készülve az Antenna Hungária (AH) Rt. digitális földi adást indított el, egyelőre kísérletképpen.

Leginkább a fekete-fehérről a színes televízióra való átálláshoz lehet hasonlítani azt a váltást, amely elkerülhetetlenül közeleg: az analóg tévézést hamarosan felváltja a digitális. És bár az új technológia Magyarországon még nem kopogtat a háztartások ajtaján, optimista becslések szerint két éven belül akár élesben is elindulhat nálunk az első digitális adás. A műsorterjesztés kábeles (DVB-C), műholdas (DVB-S) és földfelszíni (DVB-T) technikával egyaránt megvalósulhat, s ami a jövőt illeti, e technológiák valószínűleg megférhetnek majd egymással párhuzamosan. Magyarországon azonban a korlátozott kábeles lefedettség és a műholdas szolgáltatók jelenlegi helyzete miatt a földi digitális műsorok juthatnak el majd a legtöbb fogyasztóhoz. A digitális sugárzás céljaira felhasználható frekvenciákat egyelőre még nem osztották ki Európában, és csak a 2005-re tervezett WRC (World Radio Conference) konferencián fognak dönteni a lehetséges hullámhosszak elosztásának kérdéséről. Nagyon valószínű, hogy az akkor már működő digitális szolgáltatások megtarthatják majd helyeiket, s mivel Magyarország várhatóan addigra már EU-tag lesz, érdemes minél előbb igénybe venni a lehetséges hullámhosszakat. Az Antenna Hungária ezért, valamint a piac és a szabályozás lehetőségeinek vizsgálata jegyében indította el kísérleti DVB-T sugárzását.

Vegyes tapasztalatokAz európai, amerikai és japán digitális televíziós szolgáltatást ígérő társaságok helyzete manapság nem túl rózsás. Bár az előfizetők aránya rohamléptekkel terjed (DVB-T-re Nagy-Britanniában például több mint egymillió előfizetőt regisztráltak alig egy év alatt), nem sikerült realizálni a piactól korábban elvárt bevételeket. Nagy-Britannia esete jól példázza, mi is történt a digitális televíziós kezdeményezésekkel: a kizárólag digitális szolgáltatást nyújtó és 50 százalékos lefedettséggel rendelkező ITV Digital 400 millió fontot vesztett a szolgáltatás beindítás óta. Ennek jórészt a fogyasztói érdektelenség az oka: a DVB-T előfizetők 72 százaléka pedig semmi másra nem akarja használni készülékét, mint tévézésre. A digitális televíziózás területén ennek ellenére Nagy-Britannia számít a legfejlettebbnek, a földfelszíni, műholdas vagy kábeles szolgáltatók ott a tévénézők 20 százalékát érik el valamilyen formában (a magas brit penetrációhoz minden bizonnyal hozzájárult, hogy a kormány támogatta a set-top-box-eladásokat). A briteket Svédország követi, majd Spanyolország jön – ahol másfél hónap alatt 100 ezer háztartás döntött az új technológia mellett -, 2001-ben pedig Finnországban is elindult a digitális földi műsorszórás. Franciaországban a Canal Plus vezérigazgatója egyenesen katasztrofálisnak nevezte az új szolgáltatás eredményeit, és reménytelenül gazdaságtalannak tartja az iparágat. Németország sajátos helyzetben van: a nagymértékű kábelezettség miatt ott egyértelműen a DVB-C áll jobban a földi sugárzásnál, erre a rendszerre épült az új típusú televíziózás. Kelet-Európa országai hasonló cipőben járnak, mint mi: kísérleti jellegű adások folynak, vagy azok előkészítése.

A digitális televíziózás a jobb kép- és hangminőség mellett nemcsak egészen új tartalmat, video- vagy játékrendelést, hanem internetezési lehetőséget, online vásárlást is ígér (lásd táblázatunkat), s hogy végül mindebből mi is valósul majd meg, az már a fogyasztókon múlik. A szolgáltatók mindenképpen a felhasználói igényekre alapozva kezdhetik csak meg a nyereséges üzemeltetést. “Feltételezésünk, hogy az adásokban jelentkező új interaktív tartalom előállítása során korábban elképzelhetetlen szakmai együttműködések alakulnak ki, és ma még ismeretlen iparágak jönnek létre – jósolja Hegedűs Sándor, az AH Rt. multimédiáért felelős vezérigazgató-helyettese -, pillanatnyilag azonban csupán kísérleti szinten áll a tartalom kialakítása, egyelőre mintaszolgáltatásokat hoztunk létre, demonstrációs céllal.”

Az ezek kivitelezését lehetővé tevő rendszerek csupán belső működésükben térnek el a hagyományos analóg technológiáktól, a műsorjel-előállítástól a vevőkészülékig (a tévéig) tartó jelátviteli lánc elemei elvi funkcióikban megegyeznek az analóg berendezésekével. Mindez azt jelenti, hogy a már meglévő infrastruktúra egy része átalakítva felhasználható a DVB-T céljaira. A teljes digitális hálózat kiépítésének költsége így nagy mértékben függ attól, mekkora arányban cserélik le a rendelkezésre álló elemeket: László Géza, az AH vezérigazgatója úgy becsli, hogy a magyarországi földi digitális műsorszórást lehetővé tevő infrastruktúra kiépítésének költsége 10 és 50 milliárd forint között alakul majd. A vezérigazgató hozzáteszi: a jelenlegi piaci körülmények között nem célszerű évi 100 millió forintnál többet költeni a tesztelésekre.

A beruházáshoz szükséges összeg egy részét, 150 millió forintot egyébként az Országos Rádió és Televízió Testület ítélte meg az AH-nak még 1999-ben, a DVB-T sugárzás kísérleteinek folytatásához, a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága (IKB) pedig további 200 millióval járult hozzá a pilot projekthez.

Mit ígér a digitális televízió?• Több csatorna

• Jobb minőségű kép és hang

• Földi műsorszórás esetén mobilitás, elérhetőség autóból

• Menülistás kezelés, hírek, információk

• Internet- és e-mail-hozzáférés

• Interaktív szolgáltatások: e-vásárlás, szavazás, játékok, videorendelés stb.

Bármennyire is lehetségessé válik azonban technikailag a DVB-T, kérdés, hogy érdemben hasznosítható-e a technológia, vagyis van-e benne üzlet. “A szolgáltatást komolyan akadályozza itthon, hogy gazdaságunk jelenlegi fejlettségi szintje ehhez nem elegendő” – jelenti ki László Géza. Ahhoz ugyanis, hogy az adást fogni lehessen, minimum egy úgynevezett Set-top-boxra, vagyis a digitális jelek vételét lehetővé tevő, és azokat analóggá átalakító berendezésre van szükség, amely önmagában annyiba kerül (200-300 dollár, azaz 60-90 ezer forint), mint maga a tévékészülék. A digitális átvitel nyújtotta lehetőségek maximális kiaknázására – tehát például a jobb képminőség megjelenítésére és az internetezésre – pedig az integrált digitális tévékészülékek a legalkalmasabbak, ezek azonban 2000-2500 dollárba kerülnek, amit egy átlagos magyar néző valószínűleg még jó ideig képtelen lesz megfizetni. László Géza szerint ezért leghamarabb négy-öt év múlva jelentkezhetnek széles körű lakossági igények a digitális televíziózás iránt.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.