Egyértelmű terrortámadás – így minôsítette George W. Bush alig félóra elteltével azt a New York-i idô szerint kedd reggel, nem sokkal 9 óra elôtt elindult kamikazeakció-sorozatot, amely során gyors egymásutánban – mindössze 18 perc különbséggel – két repülôgép csapódott be a manhattani World Trade Center ikertornyaiba. Ezek együttesen 55 ezer ember munkahelyéül szolgáltak – többségük feltehetôen ott is tartózkodott a munkanap kezdetén végrehajtott támadás idején. Az amerikai elnök nemzeti tragédiának nevezte a szörnyű pusztítást, majd nyomban leszögezte: az Egyesült Államok nem fogja eltűrni a terrorizmus elszabadulását. Mint néhány órával késôbbi, második nyilatkozatában ígérte: az Egyesült Államok “kézre keríti és megbünteti a gyáva támadás” elkövetôit.
Mindezek után – nem sokkal az elnök beszédét követôen – egy harmadik repülôgép is nekirepült az elsônek megtámadott déli felhôkarcolónak, s az néhány perc múlva kártyavárként omlott össze. A híradások ekkor arról szóltak, hogy a három gép közül az egyik egy, a bostoni repülôtérrôl eltérített Boeing 767-es utasszállító volt – az American Airlines 11-es számú Los Angeles-i járata -, amelyen akár több száz civil utas is lehetett. Idôközben Washingtonban is bekövetkezett a tragédia: repülôgép zuhant az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon épületére. A világ legnagyobb hivatali épületének füstölgô romjai közül is egy nagy utasszállító farokrésze meredt az égnek. Késôbb az American és a United Airlines is megerôsítette, hogy mindkét légitársaság elvesztett két-két utasszállítót. Még nem lehetett tudni, hogy ezek egyike volt-e az, amelyik a nyugat-pennsylvaniai Pittsburgh közelében zuhant le.
Miközben mindkét városban, valamint Amerika-szerte folyamatosan ürítették ki a kormányzati és egyéb kulcsfontosságú hivatali épületeket – a Fehér Háztól a Capitoliumon és az ENSZ-székházon át a Rockefeller Centerig -, egy autóba rejtett pokolgép is felrobbant a washingtoni külügyminisztérium elôtt. A detonáció nyomán tűz ütött ki a State Departmentben. Majd ismét New Yorkban folytatódott a pusztítás: helyi idô szerint fél tizenegy tájban másodpercek alatt leomlott a Wall Street és egyben a manhattani pénzügyi negyed afféle kapujaként számon tartott World Trade Center északi tornya is, immár végképp gyilkos füst- és porfelhôbe burkolva az egész környéket.
A terrorakció-sorozat közben egyes hírek szerint egy palesztin szervezet Abu Dhabi egyik televíziós csatornájához betelefonálva felelôsséget vállalt a merényletekért, késôbb azonban ezt cáfolták. Az elsô találgatások – miközben nem feledkeztek meg arról, hogy a szélsôséges Rahman sejk emberei 1993 februárjában már végrehajtottak egy pokolgépes merényletet a World Trade Center épülete ellen – nyomban felszínre dobták Oszama bin Ladennek, a bô három évvel ezelôtt az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetsége ellen elkövetett pokolgépes támadások mögött álló szaúdi milliárdosnak a nevét, aláhúzva, hogy a borzalmas keddi amerikai támadássorozatot csak egy ilyen anyagi és szervezeti háttérrel rendelkezô ember volt képes megszervezni. A CNN ugyanakkor azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy az Iszlám Dzsihád palesztin terrorszervezet áll a merényletek mögött. Az afganisztáni fanatikus iszlám erô, a talibán “együttérzésérôl biztosította fájdalmában” az Egyesült Államokat.
A támadások nyomán egyébiránt szinte azonnal leállították a teljes légi közlekedést az Egyesült Államok egész területén. Az Európából a tengerentúlra induló járatokat törölték, a már úton lévô gépeket pedig Kanadába irányították. Az amerikai érdekeltségű intézmények biztonsági ôrzését világszerte megszigorították, így a Pécsett és Taszáron állomásozó amerikai egységeket is készültségbe helyezték. Izrael világszerte evakuálta a nagykövetségeit. A NATO pedig felszólította Brüsszelben tevékenykedô alkalmazottait, hogy akit a munkája nem köt feltétlenül a szövetség épületéhez, az maradjon távol a NATO-központtól.
Kedden bezárt valamennyi amerikai tôzsde – nem csupán a New York-i Wall Street, hanem a chicagói és más értékpapírpiacok is -, és a lapzártánkkor érkezô hírek arról szóltak, hogy döntöttek a kereskedés szerdai szüneteltetésérôl is. A világ más piacai szintén hevesen reagáltak a terrortámadásra. A londoni tôzsde épületét például a keddi zárás elôtt egy órával kiürítették. Ami pedig a gazdaság reakcióit illeti, a világ tôzsdeindexei azonnal megindultak a lejtôn, s órákon belül 4-6 százalékos esést produkáltak. (A Budapesti Értéktôzsde indexe kedden – az elôzô napi záróértékhez képest – 246 pontot, azaz 3,5 százalékot esett.) A dollár szinte nyomban zuhanni kezdett: alig néhány órával az akciók után mind az euró, mind a jen, mind pedig a font számottevôen erôsödött az amerikai valutához képest. Rohamosan emelkedett az arany ára és a londoni nemzetközi olajtôzsdén (IPE) a hétfôi záráskor regisztrált 27,45 dollárhoz – illetve a merényleteket megelôzô 27,30 dollárhoz – képest kedd délután már 31 dollárért jegyezték a Brent könnyűolaj hordóját októberi szállításra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
