Hangportálok – Csak ülök és beszélek

Az internetezéshez nem kell sem számítógép, sem mobiltelefon, sem digitális tévé, elég egy hagyományos kábeles telefon, no meg egy hangportál-szolgáltató.#<# A szörfölés eddig ismert eszközeitől ódzkodó felhasználó a megszokott telefonján tárcsáz egy számot, s beszédével a vonal túlsó felén lévő számítógépet navigálja az interneten. A gép persze nem tud bárhol böngészni, de előre megadott tartományban, bizonyos szolgáltatásokat el tud látni. Ezeknek a tárháza egyelőre nem túl széles: hírek, árfolyamok, sportesemények, időjárás vagy horoszkóp van jelenleg a palettán. A mobil-kereskedelmet követő hang-kereskedelemnek (voice-commerce, v-commerce) mint az elektronikus kereskedelem következő generációjának azonban az elemzők nagy jövőt jósolnak. Az amerikai Cahners In-Stat 1 milliárd dollár értékű piacot vár 2005-re, s körülbelül 20 millió felhasználót, de ez a legpesszimistább becslés, amit erről a témáról olvasni lehet. Szélsőségesebb számítások ugyanerre az időpontra 50 milliárd dollárra teszik a bevételt és 2 milliárdra a felhasználók számát. A hangportálokat a beszédfelismerő szoftverek és az írott szöveget beszéddé alakító programok tették lehetővé, s lökést az internet és a mobiltelefónia elterjedése adott. A technológia azonban még nem tökéletes. A felhasználónak a kevés szolgáltatás igénybevételekor nem árt birkatürelműnek lennie, mert az élőbeszéd megértése még nem éppen hibátlan. Ráadásul menüpontok végtelen során kell átvergődnie a kívánt információhoz. Ezeknek a hátrányoknak a kiküszöbölése javában folyik, de közben a gyártók a fejlesztéseken is dolgoznak. A v-portálok sikerének egyik lehetséges útja a hanggal való irányítás és a vizuális megjelenítés kombinálása: ha például egy útvonalra vagyunk kíváncsiak, akkor a beszéddel megadott kérdésre egy, a mobiltelefonra (vagy a kijelzős vezetékes készülékre) küldött térkép a válasz. A FedEx csomagküldő szolgálat, illetve az Etrade elfogad beszéd alapú megbízásokat is. A hangportál szolgáltatások az Egyesült Államokban indultak, de nagy felfutást várnak e téren Európa déli részén is, ahol az emberek kevéssé kedvelik a PC-t. Az úttörők az Audiopont, az iNetNow vagy a Telsurf voltak, majd ezeket követte többek között a Quixi, és a Quack. Ez utóbbit megvette az AOL, így a megaportál is színre lépett, akárcsak a Lycos vagy a Yahoo. Ahogyan az ilyenkor lenni szokott: túl sokan vannak a piacon, de idővel itt is lezajlik majd a szokásos konszolidáció. A hangportál-szolgáltatás üzleti modellje más Amerikában, mint Európában. A tengerentúlon a szolgáltatók a hirdetési bevételekből akarnak megélni, vagyis abból, hogy az amúgy többnyire ingyenesen hívható szolgáltatás során néhány másodperces reklámok szakítják meg a kapcsolatot. A Cahners In-Stat felmérése szerint minden második internetezőt érdekel a hangportál-szolgáltatás, de arányuk máris egyharmadra esik, ha ehhez hirdetéseket kell hallgatniuk. Néhány cég ezért már átállt a havi- vagy percdíj alapú szolgáltatásra. Európában valószínűbb, hogy ez az utóbbi terjed majd el, mert az itteni fogyasztókat jobban zavarja a reklám. A két földrész között az is különbség, hogy e lehetőséget az Egyesült Államokban leginkább vásárlásra és éttermi helyfoglalásra használják, míg Európában időjárás-jelentésre, illetve horoszkóp, vagy hírek beolvasására. Élen jár a kontinensen a görög VoiceWeb portál, amely ezeken kívül mozi- és színházműsorokat, illetve a repülőjárat-menetrendet közöl. Az elvileg lakosság 98 százaléka által elérhető Cosmote mobilszolgáltató pedig az athéni tőzsde árfolyamainak lekérdezését teszi lehetővé ezen a módon.