Jack Welch, a General Electric elnök-vezériigazgatója, akit vérbeli vezetőnek – leadernek – tartanak, a következőképpen fogalmazza meg feladatát a róla szóló könyvben: “Az a dolgom, hogy a legkitűnőbb embereknek a legnagyobb lehetőséget teremtsem meg és a forrásokat a lehető legjobban osszam szét a megfelelő helyekre. Ennyi az egész. Ötleteket adni és forrásokat kihelyezni, majd félreállni az útból.” (Robert Slater: Jack Welch and the GE Way). Welch a legszívesebben elfeledkezne a menedzser elnevezésről, mert ez a szó szerinte olyan képzeteket kelt, hogy az illető “inkább ellenőrzi, mint előmozdítja a dolgokat, bonyolítja, ahelyett, hogy egyszerűsítené a helyzetet, sokkal inkább helytartóként, semmint katalizátorként viselkedik”.
A LEADER. A vezetéstudomány azokat hívja menedzsernek, akik kialakítanak egy szervezeti rendszert és azt hatékonyan működtetik. Ugyanakkor a leader (az elnevezésnek nincs általánosan elfogadott magyar megfelelője) olyasvalakit takar, aki alapvetően a humán erőforrásokra helyezi a hangsúlyt, s nem a belső hatékonyságra, hanem a környezet kihívásaira koncentrál. “A leader képes változást végigvinni, de amikor a változás megtörtént, már menedzserre van szükség” – magyarázza Bakacsi Gyula, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) vezetési és szervezési tanszékvezető-helyettese.
A gyakorlatban a vezetők tevékenységében nem válnak el egymástól a menedzser és a leader feladatai, de egy-egy periódusban egyik vagy másik hangsúlyosabbá válik. Napjainkban azonban – mivel a környezet egyre gyorsabban változik – a leader-szerep egyre fontosabb lesz. Már most is vannak olyan iparágak – távközlés, informatika, média -, amelyekben nincs nyugalmi periódus, a vállalatok tehát folyamatos változásra kényszerülnek. Sőt, olykor már előbb kell cselekedniük, mint ahogyan a változás bekövetkezik. “Az Intel kétévente új üzem építésébe kezd, pedig még nem tudja, mit fog ott gyártani” – érzékelteti a helyzetet Bakacsi.
A GLOBE (Global Leadership and Organizational Behavior Effectiveness) nemzetközi kutatási program azt igyekszik feltérképezni, milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük a vezetőknek ahhoz, hogy jó leader válhasson belőlük. 59 ország 61 kultúrájában azonos kérdőív kitöltésére kértek középvezetőket (hat vagy annál több szintű szervezetben a két legalsó és legfelső szintet, ennél laposabb felépítés esetén egy-egy szintet kivéve mindenkit középvezetőnek tekintettek). Ebben azt firtatták, a válaszolók kit tekintenek jó leadernek, tehát milyen az a vezető, aki képes “Önt, másokat, csoportokat motiválni, befolyásolni, illetve elősegíteni, hogy hozzájárulhassanak a szervezet sikeréhez, a feladat sikeres végrehajtásához”. A kutatás magyar résztvevői, a BKE vezetési és szervezési tanszékének munkatársai faktoranalízis segítségével két olyan vezetőtípust azonosítottak, amely egyértelműen kívánatos a válaszolók szemében (lásd táblázatunkat). Ugyanakkor a legnagyobb egyetértés egy elutasított típus megítélésében adódott, amilyennek a válaszadók szerint nem szabad lennie a jó vezetőnek.
A válaszokból kiderül, hogy a múltat nem tudtuk magunk mögött hagyni. Bár a magyar vállalatvezetői gárdának igen jó a megújulási képessége, ez nem jelenti, hogy a mélyen gyökerező hiedelmeket sikerült volna meghaladnunk. Hiába vágynak az emberek hiteles-participatív és változásvezetőkre, először a régi vezetői stílusokat kell kiradírozni a gondolkodásból. Ebben nincs generációs különbség, egyetemi hallgatók körében végzett felmérésből ugyanis kiderült, hogy a diákoknál ugyancsak egy markánsan negatív típus elutasításában van a legnagyobb egyetértés, mi több, kutatási eredmények arra is rámutatnak, hogy ugyanolyan bizalmatlanok, mint a szüleik. A magyarok által vágyott vezetők mindazonáltal nem különböznek gyökeresen azoktól a típusoktól, amelyek univerzális példának tekinthetők.
EGYEDI ESETEK. A jó leadereknek persze a környezeti kihívásokra is megfelelően kell reagálniuk. Az, hogy milyen a jó vezető, sok mindentől, egyebek mellett az iparági sajátosságoktól (versenyhelyzet, dinamika, komplexitás) is függ. Annak kiderítéséhez pedig, hogy egy adott szervezetben milyen típusú vezetői stílus kívánatos, konkrét elemzésre van szükség.
