Naponta 32 millió oldalt keres fel 18 millió internetező az egyik legnépszerűbb keresőszolgáltatás, az AltaVista Search segítségével. A szolgáltatás reklámbevételei tavaly 267 százalékkal nőttek. Folyamatosan emelkedik a keresőprogramok részvényeinek árfolyama is: a Yahoo, a Lycos, az Excite értéke egyaránt nőtt. A Lycosé például azért is, mert fél tucat új elektronikus kereskedelmi, reklámozási és szponzorálási szerződést kötött különböző cégekkel, 30 millió dolláros nagyságrendben. A partnerek többek közt az utazási, zenei, ingatlanforgalmazói és privát pénzügyi szektor webes szakértői. A Yahoo-n pedig ezentúl játszani is lehet: a Java-alapú, ingyenes játékokhoz nem szükséges segédprogram.
A Sony azzal szállt be a ringbe, hogy szórakoztató leányvállalatot hozott létre az Egyesült Államokban, Sony Online Entertainment néven, amely kifejezetten a hálózaton játszható játékokra koncentrál. A kereső szolgáltatások mellett ugyanis ezek is első rangú hirdetési felületnek bizonyulnak: a játékot megszakító szünetekben reklámozni lehet.
És a tengerentúlon már van kihez szólni. A LinkExchange amerikai piackutató cég minden eddiginél szélesebb körű felmérést végzett arról, miként változtatja meg az Internet a médiafogyasztási szokásokat. A 100 ezer megkérdezett web-szörfös 22 százaléka kevesebbet néz televíziót, 12 százaléka ritkábban olvas újságot, 3 százaléka pedig immár nem olyan sűrűn kapcsolja be a rádiót, mint mielőtt internetezni kezdett. (A felmérés eredményei hozzáférhetőek a http://www.webcensus.com címen.)
Az Internet Advertising Bureau (IAB) szerint tavaly megtörtént az áttörés az internetes reklámozás piacán. A társaság elnöke, Rich LeFurgy úgy véli: a világháló kezdi átvenni a hagyományos médiában, elsősorban a televízióban használt reklámozási formákat. Az IAB legutóbbi felmérése azt mutatta, hogy a cégek tavaly 907 millió dollárral többet költöttek az internetes reklámozásra, mint 1996-ban. A 200 vizsgált társaságnál a statisztikák alapján a kiadások utolsó negyedévi növekedése elérte a 335 millió dollárt (ugyanez a mutató a harmadik negyedévben 227 millió dollár volt). A fogyasztási termékek, illetve a számítástechnikai cikkek és szolgáltatások egyaránt a reklámok 30-30 százalékát tették ki, de közel egyötödös arányt értek el a pénzügyi szolgáltatások is.
A világháló üzleti felhasználását az amerikai kormányzat adminisztratív eszközökkel is igyekszik támogatni. Clinton elnök Net Internet Tax Freedom rendelete 6 évre tette volna adómentessé az Internetet, ám ez ütközött a helyi vezetők érdekeivel. Ezért a törvényhozás 3 évet javasol, és valószínű, hogy ez utóbbi kerül majd bele a törvény végleges szövegébe is.
Április elejétől 30 százalékkal csökkent a .com, az .org, és a .net felső szintű domain nevek bejegyzésének ára. Ezentúl az első két évre 70, majd évi 35 dollárba kerül egy efféle név, az eddigi évi 50 dollár helyett. A változás annak köszönhető, hogy a National Science Foundation amerikai kormányzati hivatal és Network Solutions bejelentette, hogy ezentúl nem fizetnek a domain-név regisztrációja után százalékot az 1995-ben létrehozott, ám sokat vitatott Internet Intellectual Infrastructure Fund alapítványnak. A kormányzat pedig igyekszik megtörni a regisztráció monopóliumát, vagyis elképzelhető, hogy a kialakuló piaci versenyben az árak tovább zuhannak.
Amúgy a Clinton-adminisztráció Washington technikai központjában, a Highway 1-ben háromnapos előadássorozattal mutatta be azt a kezdeményezést, amely egy új típusú Internetet hivatott kifejleszteni. Az érdeklődők a 18 bemutatóból álló demonstráción megtekinthették a következő évtized nemzetbiztonsági, környezetvédelmi és egészségügyi internetes alkalmazásait, melyeket tervezőik egy, a mostaninál közel ezerszer gyorsabb hálózatra alapoznak. A Visual Human projekt például képes az emberi test 1800 részből álló háromdimenziós modelljének megjelenítésére. Apró szépséghiba, hogy mindehhez 15 gigabyte-nyi adatra van szükség, amelyet a ma általánosan használatos sávszélesség mellett képtelenség elfogadható időn belül átvinni a világhálózaton. Ugyancsak bemutatták a News on Demand szolgáltatást (a szabadon összeválogatható tévé/rádió hírek prototípusát), és a természetet interaktívan, virtuális valóságként modellező Cave5D alkalmazást is.
A sávszélesség növelésére szintén szükség lesz az interaktív televízióhoz, amely kísérleti jelleggel, a világon elsőként Hongkongban már működik. Az ottani háztartások jelenleg egyharmadában, de hamarosan több mint 90 százalékában fogható adás a néző által beállított filmet vagy zenét “szállítja”, és lehetőséget nyújt televíziós vásárlásra, banki szolgáltatások igénybevételére, hálózati játékokra és széles sávú Internet-elérésre is. A rendszer kiépítése 1,3 milliárd hongkongi dollárba került, üzemeltetője a Hongkong Telecom. Az átlagos háztartás hetente két filmet vásárol; a bevezetés időtartama alatt két hónapra 200 hongkongi dollár az előfizetési díj, és számos további kedvezmény segíti a szolgáltatás elterjedését.
Az interaktív televízión kívül is egyre több jel mutat arra, hogy közeledik a számítógépes és audiovizuális eszközök régóta esedékes házassága. A Microsoft és a Sony például bejelentették együttműködési szándékukat, melynek keretében a Sony licencelni fogja a Windows CE operációs rendszert, a Microsoft pedig a Sony Home Networking Module technológiáját, amely jelenleg javasolt ipari szabvány. A két multi közös fejlesztésű otthoni hálózatokat hoz majd létre, a számítógép és a szórakoztató eszközök társításával. Továbbá mindkét cég támogatja majd a legújabb digitális televíziós szabványokat is.
Hogy gyermekeink mit nézhetnek a digitális, interaktív tévé képernyőjén, azt nem ők döntik majd el, hanem az úgynevezett V-chip. A tévéműsorok korhatár szerinti szűrését végző cenzor-chip az 1996-os amerikai telekommunikációs törvény alapján kerül majd beépítésre a 32 centiméternél nagyobb képernyőjű készülékekbe, illetve a számítógépbe szerelhető TV tuner kártyákba. A V-chip a mozifilmeknél használt korhatárokat “olvassa le” a tévéműsorokkal együtt sugárzott jelből, és ez alapján tilt vagy engedélyez. Már tervezik az internetes tartalom ellenőrzésére alkalmas verziót is.
Nemrég a Szövetségi Távközlési Bizottság is elfogadta a V-chip technikai paramétereit, így a használata 1999-től kezdődően kötelező lesz az Egyesült Államokban – bár a gyártók szerint legalább másfél év kell ahhoz, hogy felkészüljenek a tömegtermelésre.
