Gazdaság

Integrált körök

A szakértők egy része 20-30 százalékosra becsüli a hazai számítástechnikai piac idei növekedését. Mások ugyan vitatják, hogy ekkora mértékű lenne a fellendülés, ám abban nagyjából egyetértenek: az ágazat túljutott a stagnáló perióduson, s az összforgalom ebben az esztendőben a 100 milliárd forintot is elérheti.

Világszerte jelentősnek mondható az informatikai szektor növekedése. A három erősen egymáshoz közelítő részterület, a távközlés, a számítástechnika és a szórakoztató elektronika együttes forgalma tavaly elérte 800 milliárd dollárt. A fejlődés láttán egyes szakértők a világforgalmat az ezredfordulóra 1200 milliárdosra teszik. Egy nehezen ellenőrizhető becslés szerint hazánkban e három szektor együttes forgalma jelenleg 400-500 milliárd forintra rúghat.

Az elmúlt évek fejleménye, hogy a hazai számítástechnikai piacon is felértékelődött az úgynevezett rendszerintegráció szerepe: a megrendelők ma már nem külön-külön hardvert és szoftvert keresnek, hanem olyan informatikai megoldásokat, amelyekkel elképzeléseik szerint alakíthatják, szervezhetik intézményük, vállalatuk munkáját. Néhány évvel ezelőtt még általában valamelyik hardvergyártó volt egy-egy új számítástechnikai rendszer fővállalkozója. Ma már azonban a nagyobb tendereken csak tőkeerős rendszerintegrátor-vállalkozások, konzorciumok indulhatnak sikerrel. Olyanok, amelyek vállalják a különböző informatikai megoldások koordinálását és felépítését. Az említett mintegy 100 milliárdos forgalomnak például 30-40 százalékát teszik ki a rendszerintegrációs szolgáltatások. Nem véletlen tehát, hogy ezen a területen érezhető a legerősebb tőkemozgás, s itt megy végbe a leggyorsabban a tőkekoncentráció az informatikával foglalkozó magyarországi cégek körében. Az elmúlt hónapokban például több kisebb-nagyobb fúziónak és felvásárlásnak lehettünk tanúi, s ez a folyamat várhatóan az év hátralévő részében is tovább folytatódik. Ennek eredményeként a néhány százmilliós cégekből évi többmilliárdos forgalmú informatikai rendszerházak jönnek létre.

A számítógépes hálózatok építéséről ismert Optotrans és a Rolitron Informatika rendszerintegrátor cég egyesülését például ez év elején jelentették be. Az azóta Synergon néven működő cég szeptemberben – pénzügyi befektetők révén – egymilliárd forintnyi tőkeinjekcióhoz jutott. A piaci koncentrációt mutatja, hogy időközben már szándéknyilatkozat született arról is, hogy a Synergon felvásárolja az egymilliárdos bevételű, a pénzügyi informatikai fejlesztésekben erős pozíciókat birtokló Integra Rt.-t. Így egy évi 5 milliárdos forgalmú informatikai vállalkozás jöhet létre, amely tudomásunk szerint további cégfelvásárlásokat tervez.

A KFKI Számítástechnikai Rt. eközben bejelentette: egy vállalkozásba olvasztja a három különböző profilú szoftveres és rendszerintegrátor kft.-jét. Az sem zárható ki, hogy előbb-utóbb az Albacomp háza táján is történik valami. Az évi 120-140 ezer PC-t felvevő hazai piacon körülbelül 15 százalékot birtokló székesfehérvári cég érdekeltségi körébe tartozik ugyanis a Walton Kft. és a SZÜV Rt. is. S ha e három cég összforgalmát tekintjük, akkor részesedésük eléri a 12-14 százalékot az informatikai piacon.

E piac elemzésekor és értékelésekor éveken át kritikus pont volt a szoftverüzlet “sötétsége”: korábban az illegális másolatok arányát 90-95 százalékra becsülték. Napjainkra a helyzet jelentősen megváltozott. Bár az adatok még mindig 65-70 százalékos kalózhányadról szólnak, a hazai intézmények és cégek szemlélete átalakult, s részükről is erőteljes törekvés tapasztalható a szoftverállományok legalizálására. Alátámasztják ezt a multik hazai leányvállalatainak évről évre ugrásszerűen növekvő értékesítései, de más adatok is. Egy nemzetközi szoftverpiac-kutató szervezet kimutatása szerint például hazánkban az egy főre jutó GDP körülbelül fél ezrelékét költik szoftverre: ez megfelel Svájc vagy Dánia ez irányú költekezésének, s jobb az osztrák vagy a francia arányoknál. A tisztulást jelzi az is, hogy újfajta szolgáltatások, korábban ismeretlen profilú vállalkozások jelentek meg belföldön. Ilyenek például a szoftverauditáló cégek, amelyek átvizsgálják egy-egy vállalkozás számítógépparkját, felmérik a szoftvereket, s javaslatot tesznek arra, miként lehet ezeket a lehető leggazdaságosabban legalizálni.

Milyen fejlődés elé nézhet a hazai informatikai piac? Ami bizonyos: a számítástechnikai eszközök forgalmának alakulása erősen összefügg a gazdaság helyzetével, a stagnálás és a fellendülés időszakai egybeesnek. Mi több, bizonyos hardver- és szoftverforgalmi adatok elemzése előre jelezheti az általános tendenciákat. (A magyar háztartásoknak például egyelőre csak egytizedében van személyi számítógép. Ha a szállítók ezen a területen is jelentős keresletnövekedést jeleznek, akkor az jó mutatószáma lehet annak, hogy az élénkülés már érezteti hatását a lakosság körében is.)

A világ nagy számítástechnikai cégei igen ambiciózusan építik és erősítik hadállásaikat hazánkban és a környező országokban, hogy minél nagyobb részesedést hasíthassanak ki ebből a növekvő informatikai piacból. Magyarország technológiai elmaradottsága egyébként paradox módon bizonyos előnyöket is rejt magában, hiszen át lehet ugorni az időközben elavulttá vált technológiai szinteket, s a felhasználók egyből a legkorszerűbbre, a legújabbra állhatnak át. (Nem feledkezve meg persze arról, hogy a fejlődési lépcsők kihagyása sok nehézséggel járhat egy-egy rendszer építésekor, illetve üzemeltetésekor.)

Ma még nem pontosan jósolható meg az Internet hatása a világ, s benne e térség gazdasági életére. Sokan vélik úgy, hogy ez az újfajta kommunikációs forma és információtechnológia, a napról napra adódó újabb lehetőségeivel – az elektronikus kereskedelem és adatcsere, az intranetek és a videokonferenciák révén – kiegyenlítő tényezőként működhet a fejlett és kevésbé fejlett gazdaságok között. Hiszen bekapcsolódva a számítógépes világhálózatba, egy itt dolgozó üzletembernek többé-kevésbé ugyanolyan lehetőségei lesznek, mint egy amerikainak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik