A KÖZVETLEN KÜLFÖLDI TŐKEBEÁRAMLÁS Magyarországra az év első negyedében 462 millió dollárt tett ki, a devizában mért tárgyi apport pedig 26 millió dollár értékű volt. Ezzel hazánk a bécsi székhelyű WIIW kutatóintézet 1996 első három havi adatai alapján e tekintetben Lengyelország mögé szorult (lásd grafikonunkat). Összesítésben viszont, bár előnyünk csökken, továbbra is messze az élen állunk a közép-európai országok közül egyedüliként 10 milliárd dollár feletti befektetett összeggel.
EGYRE KEVESEBB LAKOSSÁGI VALUTA fogy viszont, a forint januártól érvényes konvertibilisa ellenére. Júniusban például az előző év azonos időszakának 42 millió dollárjával szemben 28 milliónál is kevesebbet adtak el a pénzintézetek magánszemélyeknek. Ez viszont javította az idegenforgalmi mérleg kiadási oldalát: az 1995. hasonló időszakának 42 millió dolláros hiányával szemben az idei év első öt hónapjában 309,2 millió dolláros turisztikai aktívumot regisztráltak.
A MUNKANÉLKÜLISÉG IS CSÖKKENT, még ha ennek mértékében nem is értenek egyet az illetékesek. A Központi Statisztikai Hivatal 9,9 százalékos adatával szemben ugyanis az Országos Munkaügyi Központ “matematikusai” 10,6 százalékos június végi rátát számoltak ki. Az állástalanok száma az elmúlt négy hónapban összesen 48,6 ezer fővel csökkent, és még tovább is mérséklődhet, ha a munkaügyi miniszter által az őszre beígért közmunkák valóban több mint 150 ezer embernek: a nyilvántartottak közel egyharmadának teremtenek munkalehetőséget. A Magyarország által megcélzott Európai Unióban (EU) egyébként tavaly 10,7 százalékos volt a munkanélküliség.
AZ EU KIADÁSAINAK MÉRSÉKLŐDÉSE miatt viszont a munkahelyteremtő beruházásokra is kevesebb jut majd. Pedig a brüsszeli bizottság által májusban elkészített tervezet még 3,15 százalékos növekedést irányzott elő, ám a tagországok illetékes miniszterei úgy döntöttek, hogy a javaslatban szereplő 84,44 milliárd ecu-s főösszeget 2,55 milliárd ecu-vel megnyirbálják. A reálértékben ily módon 0,3 százalékos csökkenés miatt alkalmasint 1997 lesz az első év az EU fennállása során, amikor nem nőnek a közös költségvetés kiadásai az előző évhez képest.
A NYUGDÍJBIZTOSÍTÓ IDEINÉL ALACSONYABB 1997. ÉVI HIÁNYA viszont a magyar állami költségvetés kiadásain enyhíthet. A 12 milliárd forintos deficit jóváhagyása mellett a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elmúlt heti közgyűlése javasolta: a biztosítási kötelezettséget terjesszék ki a tiszteletdíjakra, s napi 2500 forint helyett 4000 forint legyen a járulékalap plafonja. Nem jutottak dűlőre viszont a nyugdíjemelés mértékéről, mint ahogy a családi pótlék havi jövedelmi limitjének emeléséről is folyik még a vita az illetékesek között.
AZ ÁRUTŐZSDE REKORDFORGALMA jelenti az – igaz, jócskán erősítő – kivételt a hét “szabályszerű” csökkenéseinek sorában. A Budapesti Árutőzsde gabonaszekciójának soha nem látott, 2 milliárd forint feletti múlt csütörtöki adásvétele mögött elsősorban étkezési búza és viszonylag kevés kukorica van. A gabonatőzsde élénkülését szakértők mindenekelőtt azzal a feltételezéssel magyarázzák, mely szerint a kormány engedélyezné a búzaexport-kvóta átváltását a lisztére.
