Gazdaság

FELMÉRÉS A KONCESSZIÓSOKRÓL – A léc alatt

A Hírközlési Főfelügyelet elkészítette a helyi telefontársaságok tavalyi tevékenységéről szóló jelentését, amelyet múlt héten eljuttatott a szaktárcához. A KHVM illetékese lapunknak elmondta: az anyagot visszaküldték, mivel az összefoglaló alapjául szolgáló adatok nem voltak véglegesek, így azokból következtetéseket levonni korai lenne.

Végleges adatok márciusban várhatók. A főfelügyelettől lapunkhoz juttatott anyag tehát csupán előzetes információként kezelhető. A jelentés véglegesítés előtti változata nagy meglepetésekkel nem szolgált. A szolgáltatást a Matávtól korábban átvett társaságok jelentős lépéselőnyhöz jutottak,és sokkal jobban vették az akadályokat, mint a megkésve indult vállalkozások. Koncessziós szerződésben vállalt fejlesztési kötelezettségek teljesítésében a monori primer körzetben működő Monor Telefon Társaság Rt. jár az élen. Ez az amerikai Denver & Ephrata telefoncég tulajdonában lévő koncessziós társaság volt az első a vidékiek közül, amely átvette a Matávtól a szolgáltatást. Mivel a monori primer körzetben a számára előírt fejlesztési követelményeket sikerült túlteljesítenie, tevékenységét “mintaszerűnek” értékelték, követendő példaként állhat a többi koncessziós társaság előtt. Összességében vállalásainak megfelelően fejlesztette hálózatát és szolgáltatásának minőségét a Matáv Rt., a Westel 900 GSM Rt., a Westel Rádiótelefon Kft., valamint a Pannon GSM Rt. is, azonban a többi koncessziós társaság számára a fejlesztési “léc” átugorhatatlannak bizonyult. Igaz ugyan, hogy a jászberényi primer körzet szolgáltatója, a JászTel Rt. is jó úton halad, hogy beváltsa ígéreteit; a jelentés szerint “viszonylag kisebb mértékű” elmaradását ez év első felében pótolja majd.

Valószínűleg a “futottak még” kategóriában végez a sárvári Rába-Com, a bajai, kiskőrösi és kiskunhalasi primer körzetben szolgáltató, fele részben a Matáv, fele részben az izraeli Bezeq tulajdonában lévő Emitel, a francia érdekeltségű – a Szeged-szentesi – körzetben működő Déltáv, valamint a salgótarjáni Kelet-NógrádCom is. Az ő lemaradásuk versenytársaikhoz képest elég jelentős.

A fejlesztési elképzeléseik megvalósítását tekintve azonban korántsem ez a csapat tűnik a sereghajtónak. Nem történt ugyanis különösebb bővítés a “Duna-menti” koncessziósoknál: az amerikai UTS-UTI érdekeltségi körébe tartozó dunaújvárosi Dunatelnél, az esztergomi Egom-Comnál, valamint a szigetszentmiklósi Kisduna-Comnál, de nem sokkal jobb a helyzet a veszprémi primer gazdájánál, a Bakonytelnél sem. Elmaradásuk olyan nagy, hogy valószínűleg ebben az évben sem tudják majd pótolni. Nekik sem kell azonban utolsónak érezniük magukat, mert teljesítményük még mindig nem hasonlítható ahhoz a három helyi koncessziós társaságéhoz, amelyek még bele sem fogtak a fejlesztésekbe. Ők a békéscsabai-orosházi Hungarotel, a gödöllői és váci primerben – most már – működő Digitel 2002, valamint a Pápatel. E három helyi társaság ugyanis csak a múlt év utolsó perceiben tudta átvenni a szolgáltatást.

A mennyiségi fejlesztéseket összegezve megállapítható, hogy 1995-ben Magyarországon az elmúlt évhez képest 11 százalékkal nőtt, így 1 965 000-re emelkedett a vezetékes távbeszélő fővonalak száma. Az átvett szolgáltatás minősége általában nem romlott, sőt egyes esetekben javult. Ugyancsak pozitív fejlődési irányt jelez, hogy a legtöbb koncessziós társaság jóváhagyott üzletszabályzattal rendelkezik. Kivétel ismét csak a Hungarotel és a Pápatel jelent, amely korábban elfogadott üzletszabályzatának időközben szükségessé vált módosításait még nem nyújtotta be a KHVM-hez.

A leginkább a fejlesztésben elmaradott területeket sújtja a dinamikusan fejlődő mobilszolgáltatók térnyerése. A jelentés róluk is említést tesz. Eszerint a mobiltársaságok nemcsak gyorsan bővítik szolgáltatásukat, de nagy gondot fordítanak a minőségi követelmények teljesítésére, ügyfélszolgálatuk kifogástalan működésére. Becslések szerint Magyarországon a rádiótelefonok száma az elmúlt év végén meghaladta a háromszázezret. A várakozásokat messze alulmúlva fejlődött viszont a mobilpiac másik szereplője, a személyhívó hálózat. Bár magával a szolgáltatással szemben eddig minőségi kifogás nem merült fel, s az előre látható műszaki problémákat is sikerült megoldani, a személyhívó hálózat mennyiségi fejlesztésben mégis elmarad a vállalttól. Ennek oka elsősorban az, hogy a szolgáltatás iránti igény lényegesen kisebbnek bizonyult a vártnál. 1995 végén a hazai ERMES személyhívók száma – a főfelügyelet szerint – összesen kétezer volt.

A végleges, finomított számok márciusra tervezett megjelenése előtt már most is megállapítható, hogy koncessziós kötelességeinek tulajdonképpen két cég felelt meg: a Matáv és a MonorTel. Csak nekik köszönhető, hogy a száz lakosra jutó telefonok száma az 1993-as tizenegyről húsz fölé nőtt Magyarországon. Az ezredfordulóig ezt kell majd megduplázni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.