A MUNKA VILÁGA – A béralku minimuma

A szakszervezetek és a munkaadók 14 500 forintos minimálbérben és 19,5 százalékos átlagos béremelés-ajánlásban állapodtak meg az Érdekegyeztető Tanács legutóbbi plenáris ülésén. Megkezdte munkáját az Országos Szakképzési Tanács.

A nyilvános ülés szokásos, kifelé is szóló felszólalásai helyett ismét a zárt ajtók mögötti tárgyalások hozták meg a sikert. A kezdő tiszteletkör nyomán a munkaadók és munkavállalók érdekképviseleteinek két óra elégnek bizonyult arra, hogy az 1400 forintos szakadékot áthidalják. A szakszervezetek 15 ezer forintról indultak, a munkáltatók pedig 13 ezer 600-at adtak volna. Végül a munkaadók engedtek többet, hiszen a megállapodás szerint 1996 februárjától 14 ezer 500 forint lesz a minimálbér, azonban az összeg reális kompromisszumnak tűnik, hiszen korábban a szakértők eleve egy 14 és 15 ezer közötti béralkut valószínűsítettek. A minimálbér-egyezségek részérdekeket szolgáló sallangjait most sem sikerült elkerülni, hiszen az új összeg ezúttal sem január elsejétől lesz kötelező, és az agrárszférában ismét szeptembertől kell csupán kifizetni az emelt bért.

Két óra elég volt arra is, hogy a versenyszféra béremelés-ajánlásairól megállapodjanak a munkaadók és a munkavállalók. E szerint a középérték megegyezik az ár-bér tárgyalások átlagos béremelési számával, a 19,5 százalékkal. Az ajánlott minimum 13, a maximum 24 százalék lett, ez azonban még az ágazati bértárgyalások során sem jelent kötelezettséget a felek számára.

A mostani egyezségek révén, kimondatlanul ugyan, de létrejött valamiféle ár-bér megállapodás, hiszen az ennek eredeti tervezetében szereplő konkrétumok nagyobb feléről részegyezségek születtek. Mivel azonban a nagy megegyezés nem köttetett meg, annak betartására senki sem vállalt garanciát.

Ugyancsak a munka világát érintő múlt heti fejlemény, hogy a Szakképzési Törvény előírásainak megfelelően megalakult az Országos Szakképzési Tanács. Feladata az lesz, hogy a képzést és a munkaerőpiac igényeit közelítse, és megteremtse az egymáshoz való gyors alkalmazkodás lehetőségét. A 25 fős testületben helyet kapnak a munkaadók, a munkavállalók, a gazdasági kamarák, valamint az iskolafenntartók és a szakképzésért felelős minisztériumok képviselői. Az OSZT koordinátorának Benedek Andrást, a munkaügyi tárca helyettes államtitkárát kérte fel Kiss Péter munkaügyi miniszter.

Az OSZT pénteki alakuló ülésén a hároméves időtartamra felkért tanácstagok a szakképzés távlati fejlesztési koncepcióját tárgyalták. Hosszú távú célként megfogalmazták, hogy meg kell teremteni az átjárhatóságot a közép-, és felsőfokú képzés között. Arról is döntöttek, hogy a szakképzési alap terhére 160 millió forintos támogatást juttatnak különböző intézmények részére, és további 40 millió forintot fordítanak a szakképző intézmények informatikai hálózatának kiépítésére. A miniszter ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben rendeletben szabályozzák a versenyszféra részvételi kritériumait a szak- és továbbképzésben.

Reményre ad okot – mondta Kiss Péter -, hogy a közalkalmazotti szférát képviselő legjelentősebb szakszervezeti tömörülés, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma konstruktív választ adott a közalkalmazottakkal kötendő hároméves megállapodás kezdeményezésére. A hamarosan beinduló tárgyalássorozat egyben megnyitja a lehetőséget hasonló megállapodások megkötésére a versenyszférával is.

Lassan lezárulhat a foglalkoztatási naplóról és a munkaügyi igazolólapról folyó vita, és az érintett felek minden bizonnyal egy, a munkakönyvhöz hasonlatos, de a megfelelő személyiségi jogokat biztosító dokumentum bevezetéséről is megállapodnak.

A MINIMÁLBÉR ALAKULÁSA

Forrás: Munkaügyi Minisztérium