Lassan fél éve hirdették ki Nagy-Britanniában azt a kormányhatározatot, amely szerint 2024. február 1-jétől bűncselekménynek minősül az amerikai XL bully, azaz az amerikai nagyméretű bull típusú kutyák birtoklása. A szabályozás jelentőségét mutatja, hogy az Egyesült Királyságban legutóbb több mint 30 éve, 1991-ben került fel egy kutya a veszélyes fajták listájára. A szigorítást két lépcsőben vezették be: 2023. december 31. óta bűncselekménynek minősül, ha valaki elad, elhagy, elajándékoz egy ilyen kutyát, vagy szájkosár és póráz nélkül sétáltatja; a február 1-jétől életbe lépő törvény szerint már a kutyák birtoklása is bűncselekménynek számít Angliában és Wales-ben.
Két év, tucatnál is több halott
A szigorításra azért volt szükség, mert az utóbbi pár évben megsokszorozódtak az ilyen kutyák által elkövetett, halálos kimenetelű támadások.
2021 és 2023 júniusa között az XL bully kutyákhoz volt köthető az összes, kutyák által okozott emberi halál 50 százaléka. 2022 volt a legrosszabb év, akkor tíz halálos kimenetelű kutyatámadásból hatot nagyméretű bull típusú kutya követett el. 2022 márciusában egy 17 hónapos kisgyermeket mart halálra egy kutya St Helensben, egy héttel azután, hogy megvásárolták, három hónappal később saját gazdáját ölte meg egy 90 kilós amerikai XL bully Rotherhamben. Még ugyanebben az évben augusztus 10-én egy rutinos kutyasétáltatót mart halálra egy amerikai XL bully Farehamben, szintén egy kutyasétáltatóval végzett egy kutya 2023 januárjában Surrey-ben, májusban pedig egy kutyagondozót ölt meg a bull Leigh-ben.
2021 és 2023 között összesen 14 haláleset volt köthető az amerikai nagyméretű bull típusú kutyákhoz, de csak egy újabb támadás indította el a lavinát.
2023. szeptember 14-én egy 52 éves férfit sebesített meg egy XL bully Wallsall közelében, a férfi később a kórházban meghalt. Az eset után pár órával állt ki a nyilvánosság elé Rishi Sunak miniszterelnök, hogy bejelentse a szigorítást.
It’s clear the American XL Bully dog is a danger to our communities.
I’ve ordered urgent work to define and ban this breed so we can end these violent attacks and keep people safe. pic.twitter.com/Qlxwme2UPQ
— Rishi Sunak (@RishiSunak) September 15, 2023
A támadások száma azért is magas, mert az XL bully fiatal fajtának számít, csak 2014-ben jelentek meg ilyen kutyák Nagy-Britanniában.
Élet-halál harcra tenyésztették őket
Az XL bullyk által elkövetett támadások száma nem drasztikusan kiemelkedő, viszont egy-egy ilyen eset sokkal nagyobb arányban végződik emberi halállal. Ez annak (is) betudható, hogy az ilyen fajtájú kutyák jóval súlyosabb sérüléseket tudnak okozni, mint mások.
Lehet, hogy a legtöbb példány békés és barátságos, támadásra ritkán kerül sor, de ha mégis, az könnyen végződhet halállal. Ezzel szemben egy csivava harapása legfeljebb kilyukasztja az ember bőrét. A bull típusú kutyák harapása a koponyafelépítés és izmoltság miatt rendkívül erős és sokkal nagyobb kárt tud okozni, mint más kutyáké – ami nem meglepő, hiszen pont erre tenyésztették őket
– nyilatkozta lapunknak Dr. Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszékének tudományos főmunkatársa, az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport vezetője.
A kutató hozzátette, a bull típusú kutyákat elsősorban kutyaviadalokra tenyésztették, ezért hajlamosak lehetnek az agresszivitásra, főként kutyák ellen. Nagy az eltérés az egyedek viselkedése között és az is számít, hogyan nevelték fel a kutyát és mennyit foglalkoznak vele.
Mivel a bull típusú kutyákat élet-halál harcra, egyeseket vágómarhák, bikák lefogására szelektálták, ezért a gazda számíthat rá, hogy a kutyája harciasabb és rámenősebb lehet másoknál. Ez neveléssel és kellő odafigyeléssel általában ellensúlyozható, már ha van erre szándék, és nem direkt azért szerezte be a gazda a kutyát, hogy másokat ijesztgessen vele, netán kutyaviadalra nevezze be
– tette hozzá az etológus.
Ki a felelős?
Megelőzhetők lettek volna a támadások, ha úgy bánnak a kutyákkal, ahogyan kell?
A korábban említett, 2022. augusztusi, Farehamben történt halálos eset után elaltatták a támadó kutyát, a beavatkozást végző orvoscsoport tagja, Dr. Candy d’Sa azt mondta, a kutya azért nem fogta vissza magát, mert nem tanították meg erre.
Szinte általános az a védekezés, hogy nem a kutyák a felelősek a támadásokért, még petíció is indult, amely szövege szerint a tulajdonosok felelősségén van a hangsúly. Azt eddig közel 620 ezren írták alá.
Világos, hogy itt nem egy maroknyi rosszul kiképzett kutyáról van szó, hanem egy viselkedési mintáról, és ez nem mehet így tovább
– mondta korábban Sunak.
Kubinyi Enikő is úgy véli, hogy a támadásokért általában a kutya tulajdonosa a felelős, hiszen az ő feladata megelőzni, hogy a kutya bármilyen kárt okozzon másoknak.
„A legtöbb kutyatámadás családtagok ellen történik és a védekezésre nem vagy alig képes gyerekek, illetve idősek az áldozatok. Természetesen nagyon sok módja van a megelőzésnek, kezdve a kutya megfelelő szocializálásával, kiképzésével, a mindennapos lemozgatásig, foglalkoztatásig és a kutya biztonságos elkerítéséig. Jó, ha a kutya közelébe kerülő családtagok és ismerősök is tisztában vannak vele, hogyan kell a kutyával viselkedni” – mondta a szakember.
Az a baj, hogy legtöbbször az érintettek sem tudják ezt.
Végig kell mennünk egy bizonyos folyamaton, amelynek során azonosítani kell az adott kutya és az adott kutyatípus jellemzőit. Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy nem a rossz fajta kutyát fogjuk kitiltani
– nyilatkozta korábban Mark Spencer környezetvédelmi miniszter.
A gazdák amnesztiát kaphatnak
Az biztos, hogy február után sem fogják elvenni a tulajdonosaiktól a kutyákat: a gazda amnesztiát kaphat, amennyiben elmúlt 16 éves, regisztrálta az XL bully kutyáját, és megfeleltette minden elvárásának. A szájkosár és a póráz kötelező lesz, ezen kívül csak akkor maradhat az állat, ha ivartalanítva van – és kötelező lesz a mikrochip is.
A gazdák nehezen barátkoznak meg az új szabályozással, mi is beszámoltunk annak a férfinak a történetéről, aki úgy vállalt szolidaritást a hat hónapos amerikai bully XL kutyájával, hogy szájkosárban ment a kocsmába, még a sört is szívószállal itta.
A jogalkotók nyilván azt várják a törvénytől, hogy a veszélyes kutyatámadások száma csökkenjen. De mivel nem lehet tudni, hogy hány XL bully él Nagy-Britanniában, ezért nem biztos, hogy teljesül a jogalkotói szándék. Ez idővel eldől. Az ilyen típusú kutyák száma viszont biztosan csökkenni fog, ha kötelező ivartalanítani a már megszületett példányokat.
Az állatvédelmi szervezetek próbálnak segíteni, például azzal, hogy átvállalják az ivartalanítással járó papírmunkát és, ha megtehetik, a költségeket is. Nagy-Britanniában az ivartalanítás és az engedélyeztetés együttesen közel 500 fontba (kb. 220 ezer forint) kerül.
A törvényi szabályozás és a költségek miatt is megnőhet az illegális tenyészetek, szaporítók száma, viszont februártól már büntethetik őket.
Kutyák szaporítása általában nincs engedélyhez kötve, hiszen a ma élő kutyák körülbelül 80 százalékának nincs tulajdonosa és szabadon szaporodnak. De mivel mostantól az XL bullyként azonosított kutyákat ivartalanítani kell az Egyesült Királyságban, kölykök már csak illegális szaporításból származhatnak és a tulajdonost felelősségre lehet vonni. Feltételezem, hogy a továbbiakban is születnek majd ilyen kutyák, csak kevesebb és titokban, ezért még drágábban lehet majd őket eladni, esetleg más fajtának törzskönyvezik őket.
– mondta Kubinyi Enikő, hozzátéve, hogy a magyarországi kutyatenyésztők is a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) iránymutatását követik, és nem ismerik el a fajtát. Ettől függetlenül még van piaca az ilyen típusú kutyáknak, a szakember szerint folyamatosan lehet Magyarországon is amerikai XL bully hirdetésekkel találkozni.
