Februárban az oslói bíróság betiltotta az angol bulldog és a Cavalier King Charles spániel fajták tenyésztését Norvégiában. Hasonló tilalmat sürgetnek állatorvosok és állatvédők az Egyesült Királyságban a francia bulldogok és a mopszok esetében. Az ok, hogy ezek az úgynevezett lapos orrú kutyák anatómiai tulajdonságaik miatt már a születésüktől fogva súlyos egészségügyi problémákkal küzdenek, melyek az állatjóléti kérdéseken túl jelentős anyagi kiadást jelenthetnek a tulajdonosoknak. A kinézetükkel összefüggő egészségügyi problémáik miatt mára jelentősen csökkent a bulldog típusú kutyák várható élettartama.
Tényleg elég nagy a baj, rossz egészségi állapotban vannak ezek a kutyák, és ez csak súlyosbodik. Paradox helyzet alakult ki: a laposfejű fajták – mint a bulldog és a mopsz – népszerűsége egyre inkább nő, az állapotuk pedig egyre rosszabb. Ezt el is nevezték bulldog-paradoxonnak
– mondta a 24.hu-nak Bognár Zsófia okleveles biológus, az ELTE Etológia Tanszékének kutatója, az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport munkatársa.
Ezek a problémák idővel azt okozták, hogy rövidebb lett a bulldog vagy lapos fejű kutyák születéskor várható élettartama. „A legfrissebb tanulmány éppen pár hónapja jött ki. Egy brit kutatásban a 2016 és 2020 közötti időszakot vizsgálták, és arra az eredményre jutottak, hogy a francia bulldogoknak körülbelül 4–5 év a születéskori várható élettartamuk, az angol bulldogoknak 7–7,5 év, a mopszoknak 7–8 év, míg például a Jack Russell terriernek 12,5–13 év” – mondta a kutató.
Felsorolni is nehéz a problémáikat
Annak ellenére, hogy a laposfejű kutyák általánosságban rövidebb életre számíthatnak, mint hosszabb fejű társaik, az előbbiek kedveltsége folyamatosan nő. Az angol Kennel Club fajtaregisztrációs statisztikájából kiderül, hogy Angliában 2011-ben még csak háromezer francia bulldogot törzskönyveztek, 2021-ben viszont már 54 ezret, azaz tíz év alatt a 18-szorosára nőtt az egy évben született kölykök száma. A tendencia több rövidfejű fajtánál és más országokban is érzékelhető (még macskák és nyulak esetében is), még ha nem is ilyen mértékben.
Pedig még felsorolni is nehéz a bulldog típusú kutyák egészségi problémáit. Egy teljes könyv jelent meg a témában tavaly augusztusban. „A legsúlyosabbak a légzőszervi problémák, a légzési nehézség miatt a kutyák hajlamosak a gyomor- és bélrendszeri rendellenességekre és alvászavarral is küzdenek. Ezt úgy képzeljük el, mintha mi állandóan náthásan aludnánk. A bulldogoknál gyakori, hogy nincs kielégítő alvás. Alig tudnak levegőt venni alvás közben, így gyakran ülve alszanak. Ezt sokan nagyon cukinak tartják, de ilyenkor szenvednek a kutyák. A bulldogok hajlamosak arra is, hogy hőgutát kapjanak, és mivel nehezen mozognak, a túlsúly is gyakori, ez pedig hosszabb távon súlyosbítja a légzőszervi problémákat is. Ördögi kör” – mondja Bognár Zsófia.
További problémát jelent, hogy a laposfejű kutyák fején lévő redőkbe befolyik a könny és nyál, ezért rengeteg baktérium telepedhet meg ott. Az állatok életét alaposan megnehezíti, hogy sokszor a fogaik nem férnek el a szájukban, és előfordul, hogy akár egy kisebb traumára is kiesik a szemgolyó a koponyájukból, hasonlóan a csivavákhoz.
„Nagyon kiáll a szemük, nem tartja igazából semmi, ezért a szemsérülések is gyakoriak. Rendszeresen alakul ki az ilyen kutyáknál szaruhártyafekély, és nem tudnak eleget pislogni, úgyhogy szemszárazság is tetézi a bajokat. Gyakori az úgynevezett cseresznyeszem-betegség, amikor a kutyák harmadik szemhéjának mirigye előreesik.
Tulajdonképpen mesterségesen tartunk fenn beteges kutyákat. A kutatások eredményei alapján a gazdák természetesnek veszik a kutyájuk állapotát, de gondoljunk bele, mit szólna valaki, ha egy agár röfögne?
– veti fel Bognár Zsófia.
Egy 2019-es kutatásban olyan gazdákat kérdeztek, akiknek a kutyája rövidfejűséggel összefüggő tüneteket mutatott. A válaszadók 90 százaléka azt mondta, hogy szerintük kutyájuk jó vagy nagyon jó egészségnek örvend. A gazdák sokszor azt gondolják, hogy a kutyájuk állapota teljesen normális, és úgy vélik, fajtajellemző, hogy például röfög az állat, és nem fordulnak vele orvoshoz.
Akkor szép a bulldog, ha minél inkább hasonlít egy babára
Mivel a gazdák a többi között a babaszerű kinézet (rövid orr, nagy fej, magas homlok, nagy szemek) miatt tartják aranyosnak ezeket a kutyákat, korábban elindult egy még rövidebb orra való szelekció, ez a trend pedig tovább növelte a betegségek kockázatát. A mai angol bulldog vagy mopsz már egyáltalán nem hasonlít az eredetire.
Ezt úgy is hívják, hogy babaséma-effektus, mely fokozott gondoskodást vált ki az emberből az infantilis tulajdonságot mutató egyedek irányába
– meséli az etológus, aki maga is kutatja, hogy pontosan miért választják az emberek ezeket a kutyákat. Tavaly például a szemkontaktust vizsgálta, mivel ennek gyakorisága az emberrel való kommunikáció vagy a kiképzés hatékonyságát is növeli. A szemkontaktust létesítő kutyákat aranyosabbnak találják, ezért is preferálhatják őket a gazdák. A rövidebb orrú kutyák pedig gyorsabban veszik fel a szemkontaktust az emberrel. A kutató szerint mivel a szemkontaktus és a babaséma miatt szorosabb kapcsolat alakul ki, nagyobb a valószínűsége, hogy a gazda új kutyája is azonos fajtájú lesz.
A tenyésztők érzékelik az igényeket, kiválasztják azokat az egyedeket, amiknek olyan tulajdonságaik vannak, ami éppen kell. Ha rövidebb orra szelektálnak, akkor kiválasztják a rövidebb orrú egyedeket, és így szaporítják a kutyákat.
„Nem nagyon tudjuk, hogyan lehet a folyamatot megállítani: a tenyésztést lehet szabályozni, de az illegális szaporítókat nem lehet ellenőrizni. A fajtasztenderdben sem szerepel az egészség, nagyrészt csak küllemi előírások vannak, és előfordul, hogy az ezeknek való megfelelés idézi elő az egészségügyi problémákat, például a nyomott orr vagy a bőrredők esetében.
Ritkán előfordul, hogy van egészséges egyed. Nekik kellene a tenyésztés alapját képezniük.
A bulldog típusú kutyáknál már a szaporodás is problémás lehet. Az angol bulldognál például ritkán lehetséges a természetes megtermékenyítés, és gyakran császármetszésre van szükség, mert az anyaállat másképpen nem tud elleni. Így, ha a természetes szaporodásra bíznánk ezeket a fajtákat, akkor eltűnnének. Mivel már a születésüktől fogva egészségügyi problémákkal küzdenek, orvosi ellátás nélkül a várható élettartamuk is még rövidebb lenne.
Egy lapos orrú kutyának már az első évében rengeteg műtétre lehet szüksége, átlagosan nagyjából évi 100 ezer forintos költséget jelent a sok vizsgálat és a bajok orvoslása, de az összeg a fél-egymillió forintot is elérheti. Úgy, hogy a szaporítók eleve magas áron, sokszor akár 200 ezer forintért kínálják ezeket a kutyákat.
Amíg a kinézet fontos a gazdáknak, nem várható javulás
A tenyésztők még felhívják a figyelmet a várható egészségügyi problémákra, a szaporítók már nem annyira. „Sokan azt mondják, hogy nekik nem kell törzskönyv, nem akarják ők kiállításra vinni a kutyát. De nem a törzskönyvet kell megfizetni, hanem a megfelelő genetikai állományt” – mondja a kutató, aki szerint indokolt lenne oktatáshoz és papírhoz kötni a kutyatartást.
Bognár Zsófia szerint amíg csak a kinézet a fontos a gazdáknak, nem fog leállni a tenyésztés. A kutató említ több tanulmányt (1., 2., 3.), amelyek arról számoltak be, hogy a fajtaválasztásnál mit néznek a kutyatartók. Eszerint a rövidebb fejű kutyákra vágyóknál sokkal fontosabb a kinézet és a személyiség, mint az egészség, de ez a trend a hosszabb fejű kutyák tulajdonosainál is megfigyelhető. Jelenleg a kinézet a legfontosabb, ez a szelekció alapja. A legtöbb kutyának annyi szerepe van, hogy otthon legyen a családdal; kevésbé számít, milyen tulajdonságai, funkciói vannak az adott egyednek. Sok gazda pozitív tulajdonságnak tartja, hogy lusta, nem mozog annyit a bulldogja – pedig ennek éppen az lehet az oka, hogy küzd minden lélegzetvételért – mondta a kutató.
Az etológus szerint a rövidfejű fajták egészségi állapota javítható lenne, például ha más, egészséges fajtákkal kereszteznék őket. A keverék kutyák azért is egészségesebbek, mert sokkal heterogénebbek, így sokkal kisebb a kockázatuk a betegségekre. De amíg erre a külsőre van igény, ez lehetetlennek tűnik. Amellett, hogy a bulldog típusú kutyákat ilyennek szeretnék megtartani az emberek, az adott fajtába tartozó egyedek populációja is kicsi, így nagy a beltenyészet, ami tovább rontja a kutyák egészségi állapotát.
Rossz hatással volt a dalmatákra a 101 kiskutya című film
A bulldogok esetében konganak leghangosabban a vészharangok, de szinte alig van olyan kutyafajta, amelynek nincs a fajtára jellemző betegsége. A francia mellett az angol bulldog, a mopsz, a Boston Terrier, a Cavalier King Charles spániel, a pekingi palotapincsi és a csivava esetében is súlyos egészségügyi problémákat okoz az, hogy az aktuális korízléshez alakítják a kutyákat, így többségük már nem is emlékeztet az eredetire. A tacskók és a német juhászok sem így néztek ki korábban, mivel a múltban az előbbit extrém rövid lábra tenyésztették, míg az utóbbinál az egyre alacsonyabb csípő volt szempont.
A gazdák informálása, az illegális tenyésztés, kereskedelem felszámolása, és a kinézetközpontú kutyatartás megváltozása mellett az is fontos lenne, hogy a média, a filmipar és egyes közszereplők se reklámozzák ezeket a kutyákat. A Lassie hazatér után a skót juhászok szenvedték ezt a maguk válságát, a 101 kiskutya megjelenése után a dalmaták. Most éppen a bulldogok vannak divatban, nem utolsósorban filmsztárok, influenszerek (vagy egyenesen bulldog-influenszerek) hathatós segítségével.
Bognár Zsófia szerint ha valaki mindenáron bulldog típusú kutyát szeretne tartani, kiemelten fontos, hogy jól válasszon tenyésztőt.
Nem megfelelő helyről vásárolt kutyánál magasak lehetnek a rossz genetikai állomány miatti orvosi költségek, és emellett a vásárló a fajta további leépüléséhez is hozzájárul az ellenőrizetlen almok anyagi támogatásával.
