Michael S. Schwartz / Getty Images
Élet-Stílus

Egy fekete főszerkesztő bukása az ázsiaiak elleni rasszizmus árnyékában

Alexi McCammond a hónap elején került a Teen Vogue élére. A neve után azonban melegeket és ázsiaiakat sértő régi tweetjei is előkerültek – ezek miatt végül el sem kezdte a munkát. Döntését az atlantai lövöldözés árnyékában hozta. A tragédiát követően az amerikai média az ázsiaiakat érő gyűlölettől hangos, mégsem tudják megfelelően kezelni a problémát.

A most 27 éves Alexi McCammondnak lenyűgöző az eddigi karrierje:

  • 2019-ben a Fekete Újságírók Országos Szövetsége neki adta az év feltörekvő újságírójának járó díjat,
  • 2020-ban fehér házi tudósítóként szerepelt a Forbes harminc alatti sikeres amerikaiakat bemutató listáján,
  • 2021-ben pedig megkapta a Teen Vogue főszerkesztői székét (amit végül el sem foglalt).

Eredetileg azért nevezték ki a 27 éves riportert a magazin élére, mert a Teen Vogue-ot is megjelentető kiadóóriást, a Condé Nastot (aminek portfoliójába olyan lapok tartoznak mint a GQ, a New Yorker, a Vogue és a Vanity Fair) több egykori alkalmazott is rasszista és mérgező munkakörülmények kialakításával vádolta meg a George Floyd halála óta eltelt időben. A Business Insider cikke alapján voltak, akik személyesen a Vogue főszerkesztőjéről, Anna Wintourról állították ugyanezt, aki az egész kiadó tartalomért felelős vezetője is egyben. A Vogue korábbi vezető szerkesztője, André Leon Talley hasonló tapasztalatokról számolt be 2020-ban megjelent életrajzi könyvében.

A kiadó kritikákra adott reakcióinak egyike volt a színes bőrű Alexi McCammond március 5-én bejelentett kinevezése a Teen Vogue élére. A magazin 2015 óta – amikor átálltak a kizárólag online kiadásra – a sminkelési és bőrápolási tanácsokon túl politikai és társadalmi kérdésekkel is foglalkozik.

Alexi McCammond az Axios hírportál – és így közvetve az HBO – washingtoni tudósítójaként kapta az év feltörekvő újságírójának járó díjat 2019-ben, majd került fel a Forbes sikeres fiatalokat bemutató 2020-as listájára: tökéletes választásnak tűnt a főszerkesztői feladatra.

Joe Raedle / Getty Images

Nem sokkal a kinevezés híre után a Daily Beast előbányászott olyan évtizedes Twitter-bejegyzéseket a frissen kinevezett főszerkesztőtől, amelyek az értékelések szerint sértőek voltak az ázsiaiakra és a melegekre nézve. Egy alkalommal például arról számolt be követőinek – valószínűleg kialvatlanul –, hogy

éppen ráguglizott, hogyan kerülhetné el, hogy duzzadt, ázsiai szemekkel ébredjen.

Máskor pedig azon háborgott, hogy egy ázsiai jobb volt nála valamiben.

Távozását a Business Insider szerint azok a kiadóvállalaton belüli panaszok indították el, amiket március 8-án nyújtottak be – a Teen Vogue csapatának közös tiltakozó levelét az egyik szerkesztő, az ázsiai származású Michelle Li még Instagramon is megosztotta aznap.

Szóval a frissen kinevezett Alexi McCammond a szerkesztőség belső kritikái és a georgiai tragédia (egy Robert Aaron Long nevű fehér férfi három masszázsszalonban összesen nyolc embert ölt meg lőfegyverével – köztük hat ázsiai származású nőt) árnyékában még azelőtt lemondott közös beleegyezéssel – egy Twitteren megosztott közlemény formájában –, hogy belemerülhetett volna az új munkájába. Lemondásában azt írta: azért lett újságíró, mert szeretné bemutatni a legsebezhetőbb csoportok történeteit, és ezért örült nagyon, hogy a Teen Vogue csapatának az élére került. A múlttal kapcsolatban pedig így fogalmazott:

A régi tweetjeim beárnyékolták a munkát, amit azért végeztem, hogy felhívjam a figyelmet az olyan emberekre és ügyekre, akik és amik fontosak nekem

– majd így folytatta: „nem lett volna szabad megosztanom azokat a bejegyzéseket, amiket megosztottam, de teljes mértékben vállalom értük a felelősséget.”

A Forbes azt írja: a döntésben nagy szerepet játszhatott, hogy egy bőrápolótermékeket forgalmazó cég, az Ulta Beauty Alexia McCammond kinevezésének a hírére bejelentette, addig szünetelti a nagy költségvetésű kampányát, amíg az újonnan kinevezett főszerkesztő a helyén van. A CNN pedig egy belső levélre hivatkozva arról ír, hogy Alexi McCammond az interjúk alatt nem titkolta el korábbi tweetjeit, és azt sem, hogy bocsánatot kért miattuk, ezek tudatában várták nagyon, hogy a szerkesztő a csapatuk tagja legyen. A kiadótól egyébként az elmúlt évben három vezető beosztású személy is távozott múltbéli rasszista megnyilvánulások miatt.

A georgiai lövöldözés: az ázsiaiak elnyomásának megtestesülése

Lapunk is beszámolt róla, hogy március 16-án Georgia állam Cherokee megyéjében – az állam fővárosától, Georgiától mintegy hatvan kilométerre – egy Robert Aaron Long nevű 21 éves férfi több embert is megölt lőfegyverével, majd tovább ment Atlantába, ahol két további szalonban folytatta az ámokfutást. Végül összesen nyolc áldozata volt: közülük heten nők, hatan ázsiai származásúak voltak. Ezért a hatóságok feltételezése szerint rasszista indítékból ölte meg az áldozatait a férfi – az elkövetőről elfogása után az is kiderült, hogy rendszeres vendége ezeknek a szalonoknak.

A hatóságok később közölték: a férfi eredetileg úgy tervezte, Floridában folytatja, amit Georgiában elkezdett, de – a CNN közlése alapján – a szülei felismerték az elkövetőt a kiadott videókon, és ők maguk értesítették a hatóságokat. Vallomásában a férfi szexfüggőségével magyarázta cselekedeteit, valamint tagadta, hogy rasszista indítékból ölt volna.

Az ázsiaiakat érő rasszizmus hangos kritikusait azonban ez nem érdekli, mert ők úgy vélik: a georgiai tragédia rávilágított az ázsiaiak elleni gyűlölet problémájának bonyolultságára – amit a vallomás talán még megerősíteni is látszik –, konkrétan arra, hogy az ázsiai nők sokkal nagyobb eséllyel lesznek erőszak áldozatai, mint más csoportok. Ez az őket alárendelt szerepben elképzelő, szexuálisan túlfűtött sztereotípiák miatt van – amik sok esetben a kétes legalitású masszázsszalonok vendégeit és a Távol-Keletre utazó nyugati bulituristákat is motiválják –a CNN napokban megjelent másik riportjában megszólaló szakértő szerint.

Másnap az áldozatok tiszteletére országszerte több megemlékezést is tartottak.

Apu GOMES / AFP

Fellépés az ázsiaiakat érő erőszak ellen

A George Floyd halála után beinduló rasszizmusellenes tüntetések alkalmával nem csak a feketék elnyomása ellen demonstrálnak, hanem az Egyesült Államok többi kisebbségével szembeni gyűlölet ellen is. Donald Trump még elnökként kínai vírusnak nevezte a COVID-19-et, ami után az ázsiai származásúak ellen elkövetett rasszista indíttatású támadások megsokszorozódtak. Az érintettek létre is hozták a Stop AAPI Hate nevű szervezetet, ami az ázsiaiakkal szembeni rasszista támadásokat regisztrálják.

Az AAPI egy olyan betűszó, ami az ázsiai és a csendes-óceáni szigetvilágból származó amerikaiakat jelöli, a szervezet pedig a velük szemben tanúsított gyűlöletnek szeretne véget vetni. A Today témával foglalkozó cikke szerint 2020 március és decembere között több mint 2800 bejelentés érkezett hozzájuk.  Szerintük a járványnak, valamint Trump (elnökhöz méltatlan, mégis elnöki) megnyilatkozásainak is tulajdonítható, hogy 2020-ban másfélszer annyi ázsiai elleni, gyűlöletből elkövetett támadást regisztráltak, mint 2019-ben– közölte az NBC.

Az ország legrégebbi – San Franciscóban található – kínai negyedében  csak februárban 18 ilyen támadás történt. Az atlantai lövöldözés másnapján egy 76 éves kínai nő annyira megverte a támadóját – aki egy fiatal fehér férfi volt –, hogy a támadót a mentőknek kellett elvinni. Az eset – amiről először egy Twitter-felhasználó osztott meg egy véres videót – szintén San Franciscóban történt.

Az ázsiai amerikaiak régóta élnek együtt az előítéletekkel

A Today-nek nyilatkozó Chris Kwok szerint – aki az ázsiai amerikaiak New York-i ügyvédi kamarájának tagja – az első kelet-ázsiai bevándorlók az 1850-es években érkeztek az Egyesült Államokba – főként a nyugati partra mentek, az aranyláztól fűtve –, de rögtön rasszizmussal találkoztak. Kwok leírása szerint

nem akarták befogadni őket mint amerikaiakat.

A cikkben megszólaló szakértők szerint az amerikai társadalom többségét kitevő fehérek rendszeresen úgy üldözték el  az ázsiaiakat egy-egy környékről, hogy felgyújtották a saját maguk által épített falvaikat. Ez viszont annyira nem tántorította el a kínai bevándorlókat: 1882-re olyan sokan lettek, hogy ők váltak az első népcsoporttá az Egyesült Államok történetében, amelynek a letelepedését törvénnyel akarták akadályozni – mondja Kwok.

Az Ázsiai Amerikai Feminista Kollektíva egyik vezetője, Rachel Kuo egy 1875-ös törvénnyel világít rá az ázsiai nők történelmi elnyomására a CNN-nek. A szóban forgó Page Act nevű törvényt hivatalosan a prostitúció és a kényszermunka megfékezésére vezették be, azonban rendszerszintűen visszaéltek a törvénnyel, amit a gyakorlatban a kínai nők bevándorlásának megállítására használtak azzal az ürüggyel, hogy biztosan prostituáltak akarnak lenni – fogalmaz az aktivista.

Akik szerint nemcsak a Condé Nast problémás

Az amerikai mainstream média ázsiaiakhoz való viszonyát talán a két történet egy-egy érzékletes részletével mutathatjuk be leginkább. Yu Tsai a Teen Vogue ázsiai származású fotósa ezt nyilatkozta a Guardiannek Alexi McCammond villámgyors főszerkesztői karrierjéről és a Condé Nast ügyetlenkedéséről:

Ez azt mondja nekem, ők nem értékelik az ázsiai közösségeiket

– majd így összegezte gondolatait: „úgy vélem, a Condé Nastnál azt gondolhatták, hogy az ázsiaiak közössége ebben a kérdésben csöndben fog maradni. De a közösségünk nem fogja csöndben tűrni a társadalmi igazságtalanságot és a rasszizmust.”

Vannak más médiumok is, ahol nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. Rengeteg twitterező háborodott fel azon a képrenyőfotón, amit Angelo Carusone, a Media Matters for America nevű nonprofit szervezet elnöke osztott meg az NBC lövöldözés utáni beszélgetéséből, melynek során az ázsiaiakat érő erőszakról volt szó. A felháborodás oka az volt, hogy az ázsiaiakról szóló szakértői beszélgetéshez egyetlen ázsiait sem hívtak be vendégnek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.