Apróságokkal is sokat tehetsz azért, hogy kilábalj a depresszióból!

Kialakulásának számos oka lehet, az érzelmi megrázkódtatásoktól kezdve a környezeti tényezőkön át valamilyen egészségügyi problémáig vagy káros szenvedélyig, de a kutatások a genetikában is keresik a betegség eredetét. A depresszió még mindig elég sok titkot tartogat az orvostudomány számára, a legjellemzőbb tüneteit azonban mindannyian jól ismerhetjük:

• hosszan tartó, indokolatlan szomorúság,
• levertség,
• a lelkesedés teljes hiánya,
• önbizalomhiány,
• kétkedés abban, hogy a dolgok pozitív fordulatot vesznek.

Talán nincs olyan ember, akinél ne fordultak volna elő a fenti tünetek legalább egyszer az életében, és ennek dacára mégis köszöni szépen, remekül van. Ugyanakkor, ha a tünetek egyidejűleg, hosszú időn át fennállnak, akkor már okkal feltételezhető, hogy nem egyszerűen átmeneti rossz időszakról és szomorúságról van szó.

Hogy kijöjjünk ebből az állapotból, azért mi magunk is sokat tehetünk, akár olyan egyszerű apróságokkal, amelyekről nem is gondolnánk, hogy bármi hasznuk lehet. Ám mindenekelőtt, a legfontosabb állomás annak beismerése, hogy depressziósak vagyunk, amin változtatni szeretnénk. Innen már csak egy lépés, hogy merjünk segítséget kérni, és ne akarjunk minden áron egyedül megbirkózni a depresszióval.

Segítségért fordulhatunk olyan családtaghoz vagy baráthoz, aki a feltétlen bizalmunkat élvezi. Ezekről a kényes témákról nehezen beszélünk, de sokszor már az rengeteget könnyíthet az ember lelkén, ha ki tudja beszélni a problémáit valakinek. És ha már megtettük az első lépést, és felvettük a kapcsolatot egy baráttal, csináljunk közös programokat, engedjük, hogy ingerek érjenek bennünket, amelyek kimozgatnak a szürke egyhangúságból, még mielőtt az teljesen elnyelne minket.

Ugyanígy jó taktika lehet egy új hobbi felfedezése vagy valamilyen új cél kitűzése. Ha például meg el akarunk sajátítani egy nyelvet, vagy szeretnénk megtanulni egy hangszeren játszani, ezáltal újra találhatunk motivációt, ismét lelkesedhetünk valamiért, ráadásul a gondolataink is elterelődnek a sok negatívumról. Fontos, hogy kizárólag magunknak, magunkért tanuljuk ezeket az új dolgokat, azaz nem kell, hogy bármilyen megfelelési kényszer dolgozzon bennünk.

Egy háziállat is hatékony társ lehet abban, hogy kimásszunk a gödörből: amikor úgy érezzük, hogy senki sem szeret bennünket, olyankor a világot tudja jelenteni, ha a kutyánk odabújik egy kis simogatásra, hiszen ő biztos, hogy önzetlenül, érdek nélkül teszi mindezt.

Viszont ahogy egy szakítás után is rossz gondolat egy háziállat beszerzésével kitölteni a lelkünkben keletkező űrt, úgy a depressziós időszakunkat sem fogják orvosolni önmagukban az állatok. Azaz senki ne vegyen hirtelen kutyát csak azért, mert így akar kigyógyulni a depresszióból!

Ha a fentebb felsorolt apró praktikák még mindig hatástalanok, éljünk a segítségkérésnek azon fontos formájával, amikor szakembert keresünk meg a bajunkkal. Ő tudni fogja mire kell rákérdeznie a terápia során, ha pedig szükségét érzi, fel fogja írni nekünk a megfelelő készítményeket, amelyek segítségével magunk mögött hagyhatjuk életünknek egy nem túl vidám szakaszát.

Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy a legjobb terapeuta sem tudja megoldani helyettünk a problémáinkat. Csinálhatunk bármit, belevághatunk bármibe, szedhetünk bármit, az egész semmit sem ér, ha nem akarjuk minden erőnkkel a változást. De ha mindent beleadunk, akkor sikerülni fog!