Élet-Stílus

Felfedeztük a szegedi zsinagóga csodáit

Szponzorált tartalom
Szponzorált tartalom

2018. 04. 23. 17:19

A világ negyedik legnagyobb zsidó imaházában jártunk.

A magyar építészet nap mint nap előttünk magasodó, de mégis kevesek által ismert kincseit bemutató sorozataink – így az Ismeretlen Budapest – epizódjaiban előszeretettel mutattunk be nagyobb védelmet és megbecsülést érdemlő épületeket és helyeket a magyar zsidóság történetéből: a szecesszió szűk belvárosi utcába szorult ékkövét, a Burger-bérházat, az ország legrejtettebb, de egyben legerősebb – az újpesti zsinagóga tőszomszédságában álló holokauszt-emlékművét, vagy a lassan szétfoszló Kozma utcai zsidó temető lenyűgöző, de mielőbbi megmentésért könyörgő síremlékeit.

Ebben az óriási, több mint háromszázezer ember végső nyughelyét jelentő kertben a századforduló legnagyobb magyar építészei és szobrászai, így Lajta Béla, Stróbl Alajos, Kozma Lajos, illetve Alpár Ignác munkái közt járhatunk, de találkozhatunk a magyar zsidóság talán legfontosabb mérnökének, Baumhorn Lipótnak egyetlen temetői munkájával, a fukarságáról ismert hódmezővásárhelyi milliomos, Újhelyi Lipót családi mauzóleumával:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

A pályáját Lechner Ödön munkatársaként indító Baumhorn lenyűgöző, kupolás síremléket álmodott meg a Marik János földműves által lelőtt férfinek, melynek alakja leginkább egy jókora egyházi épületre emlékeztet. Nem véletlenül, hiszen a tervező négy évtizedes pályája során több mint két tucat zsinagógával gazdagította a magyar zsidóságot, a sír tervezése pedig épp egybeesett élete fő műve, a szegedi zsinagóga kivitelezésének időpontjával.

Fotó: Papdi Balázs / Szeged Tourinform

 

A két munka közt némi hasonlóságot fedezhetünk fel, így a temetői alkotás után ideje volt szemügyre venni az azt ihlető szegedi munkát is. A sokszor a világ legszebb zsinagógái közt emlegetett óriási épület a Dohány utcai után Magyarország legnagyobb zsidó hitéleti helyszíne, és egyben a világ negyedik legnagyobb zsinagógája.

Fotó: Pest-Buda Aukciósház

 

Baumhorn ennek tervezésekor már másfél évtizede csiszolta saját stílusát, melynek kialakulásában oroszlánrésze volt a két itáliai tanulmányútnak, így a szegedi óriásban nem csak a mór, román, gótikus és szecessziós jegyeket, de a firenzei reneszánsz dóm gazdag felületi díszítésének hatását is tetten érhetjük.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Az 1903-ban felavatott zsinagóga megszületése nem egyedül Baumhorn érdeme, hiszen az arra a régi épületük kinövése miatt már évtizedek óta vágyó  közösség vezetője, Lőw Immánuel főrabbi is fontos szerepet vállalt a végleges tervek megszületésében.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Az elképesztően díszes belső tér minden egyes négyzetcentimétere (így természetesen a Róth Miksa testvére, Róth Manó tehetségét dícsérő üvegablakok is) az ő kreativitásának köszönhetően van tele a vallás jelképeivel, sőt, neki köszönhető, hogy először itt szerepel magyar nyelvű felirat az oltár előtti diadalíven, melynek felirata a tízparancsolat sokszor emlegetett hetedik pontja:

“Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!”

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Lőw és Baumhorn közös munkája egy felületes séta alatt teljesen kiismerhetetlen, hiszen az olyan apró részletek és tények felett egyszerűen átsiklik az ember szeme, mint a kupola négy csegelyén olvasható négy, az erkölcsi létet meghatározó szó: a Tóra, a munka, illetve az emberszeretet, a kupoladob a nap huszonnégy órájára utaló huszonnégy oszlopa, vagy az amellett futó, az égő csipkebokorra utaló csipkebokor-virágok.

A zöldes-barna sáv a Földet, a kupola legfelső részében a kék alapra festett aranyszínű csillagok, középen a Dávid-csillaggal pedig az eget szimbolizálják.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Az arany, a vajszín és a kék által uralt tér túldíszítettsége és óriási mérete – az épület csúcsa 48,5 méterrel tör az utcaszint fölé – ellenére, számos egyházi épülettől eltérően egyáltalán nem érezteti a betérővel, hogy mindössze apró porszemek a világban, köszönhetően  a zsidóság összes jelentős jelképét felvonultató díszítésnek, illetve a meleg színeknek, melyek az oltártér, illetve a kórus és az orgona felett, a kupola kicsinyített másában is folytatódnak. Ez borul az óriási oltár fölé, melynek központi eleme a frigyláda fájából, sittimből készült frigyszekrény, amelyben a szombatok és zsidó ünnepek kivételével a Tórák pihennek.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Az ólomüvegablakok a zsidó év legfontosabb eseményeire és ünnepeire utaltak, így szédertálakkal, sófárral, liliomokkal, valamint Tóra-tekercsekkel is találkozhatunk itt.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

A bejárat feletti üvegablakokban észrevehető a közelben álló régi (ép: Lipovszky Henrik és József, 1840-1843), illetve az új zsinagóga képe – előbbi előtt egy, a Szeged városképét egy csapásra átformáló 1879-es nagy árvízre utaló csónakkal:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Vagy épp Baumhorn Lipót neve, illetve az építészek egyik jelképe, a körző:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Az épületbelső virágdíszei nem csak a szecesszió stlíuskészletének részeként, de a magyar zsidóság, az irodalom, a folklór, illetve a botanika elismert kutatójának számító Lőw Immánuel igazi szerelmei, a növényekre való utalásként jelennek meg.

A zsinagóga, illetve annak bibliai növényeket bemutató, természetesen Lőw által tervezett kertje vasárnaptól péntekig szabadon látogatható, sőt, akár idegenvezetés is kérhető. A pontos nyitvatartásról, illetve jegyárakról a két évszázada alapított hitközség honlapjának vonatkozó oldalán, illetve az ott feltüntetett telefonszámon lehet érdeklődni. 

Szponzorált tartalom

A cikk a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. támogatásával készült.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Magyarországról szertegurulnak az uniós támogatások Delaware-től Tallinig

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.