A háromszázezer ember utolsó nyughelyéül szolgáló óriási temető az Új köztemető 1886-os létesítése után hét évvel, annak szomszédságában nyitotta meg kapuit.
Bejáratánál 1891-ben épült fel az óriási, mór stílusú fehér ravatalozó, mely Freund Vilmos terveit dícséri.



A XX. század első éveiben Váci úti temetőből áthozott nagyszámú exhumált elhelyezésével egy időben nyitott meg a neves rabbiknak és fontos egyházi személyeknek fenntartott parcella, akiknek sírjain az év minden napján halmokban állnak az imádságok és az emlékezés kövei.

Itt nyugszik a száz évesen elhunyt Oppenheimer Simon Ben Dávid, a rabbitanács egykori nagy vezetője, de az első magyar nyelvű szertartást megvalósító Kohn Sámuel főrabbi is –

valamint a századforduló, valamint a XX. század zsidó elitje – jó részük a temető falai mellett húzódó kriptasor változó állapotú épületeiben, de a parcellák közt bolyongva is gyakran róhatjuk le tiszteletünket olyan nagyságok előtt, mint Erdős Pál, Kabos László, Lajta Béla, Léda (Brüll Adél), Scheiber Hugó és Szép Ernő
A Brüll családi kripta – Gerster Kálmán antik szentélyt formázó műve, bejáratánál Stróbl Alajos oroszlánjaival









A Schön család sírja


A Zsolnay-elemekkel borított,boglyaíves Schmidl-mauzóleum, Lajta Béla védett munkája, Róth Miksa mozaikjaival






Néha őzekkel is lehet találkozni


A Gries-mauzóleum (Lajta Béla, 1907), benne Róth Miksa mozaikjaival





A Wellisch család Barát Béla és Novák Ede által tervezett mauzóleuma, 1915


Az Adler-mauzóleum


A Weingruber család ovális alaprajzú síremléke


Wittmann Viktor, a magyar repülés egyik úttörője

Bródy Sándor síremléke, Forgács-Hann Erzsébet grafikus-szobrász munkája

Magyarország első olimpiai bajnoka, a később építészként is sikeressé vált Hajós Alfréd sírja – felesége, Blockner Vilma családi síremlékének része

A cementgyáros Redlich és Ohrenstein család Alpár Ignác által tervezett mauzóleuma, 1902


A talán máig egyetlen világhírű magyar autóversenyző, Hartmann László végső nyughelye


A Polnay-síremlék (Fodor Gyula)



Érdekes sírokból sincs hiány – ez például Kunstadter Vilmosné Adler Terus végső nyughelye

Újhelyi Lipót és családjának síremléke, a legtöbb magyar zsinagógát tervező Baumhorn Lipót 1905-ös munkája


A temetőben számos tömegsírt és emlékművet is találhatunk – közülük a leggrandiózusabb a Hajós Alfréd által tervezett holokauszt-emlékmű, melynek pilonsorain nevek százezrei olvashatóak.


Ezt veszik körül a tömeggyilkosságok azonosított áldozatainak és a zsidóüldözés során elhunytak parcellái




De az első világháború áldozatai és a gyerekek is jórészt ugyanazon a területen nyugszanak

Más sírok






A régi, díszes sírok és mauzóleumok jó része sajnos igen rossz állapotban van, a temető régebbi részeit pedig kezdi visszahódítani a növényzet, ami ellen ugyan néhol megpróbálnak védekezni, de az óriási területen lehetetlen a karbantartás. A zsidó szokások szerint a síroktól esetlegesen megszabadított növényeket egyébként nem lehet elszállítani, jelenlétük a síron pedig a tisztelet jele.

A felfedezőútra indult látogatók sokszor találkozhatnak teljesen bedőlt, megroggyant vagy épp benőtt mauzóleumokkal és sírkövekkel is – ezekkel persze lehetne kezdeni valamit, de sajnos a talán még mindig élő leszármazottak, vagy ezek híján a temető és az egyház vélhetően nem rendelkezik elégséges pénzügyi forrásokkal.




A terület több száz, jelentős művészi értéket képviselő alkotása közül egyébként csak két Lajta-mű védett: a Gries- és a Schmidl-mauzóleum.



A legmeglepőbbek a néhány kriptában felbukkanó ruhadarabok – valószínűleg hajléktalanok hagyhatták őket ott, de egy komplett felújítás eszközeit is megtaláltuk

A temető felbecsülhetetlen értékű alkotásainak pusztulását, sőt, számos esetben pusztítását látva csak egyetlen kérdés fogalmazódott meg bennünk:

_____
A Kozma utcai izraelita temető (1108 Budapest, Kozma utca 6.) a legegyszerűbben a Blaha Lujza térről a 28-as villamossal közelíthető meg, hiszen annak végállomása a kapu előtt található. A temető teljes területe szombat kivételével a hét minden napján bejárható – a téli időszámítás idején 8-15 óráig, a nyári időszámításra való átállás után pedig 8-16 óráig.