Szeretnéd, ha jobb lenne a párkapcsolatod? Te légy az Igazi! Egyedülálló vagy és párt szeretnél? – ilyen felhívó mondatokkal számtalan Facebook-oldal szedi naponta a lájkokat, de valódi megoldást értelemszerűen nem tudnak kínálni. Nem azért, mert a Facebook-oldalt üzemeltetőnek esetleg a képessége nem lenne meg hozzá, hanem mert nem lehet egységesen, általánosan kijelenteni, ki miben változtasson saját magán ahhoz, hogy boldog párkapcsolatban éljen, aminek feltétele a jó szex is. A kettő nagyon is összefügg, de ha nincs meg a biztos alap mind a két félben, akkor hiába a felhívó mondatok, a kattintások, lájkok, mert változás ettől nem lesz senki életében. És az igazi se jön el.
Tévedések vannak, a téves kapcsolatok, rossz élmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy egy párkapcsolatra éretté váljunk. Nem azért, mert a szenvedésnek köze lenne ehhez, hanem mert minden egyes kapcsolattal, egyéjszakázásokkal is teljesen más képet kapunk önmagunkról.
A tapasztalatokkal megszerzett önismeret szükséges ahhoz, hogy körvonalazódjon, mi is az minőségi kapcsolat, amiben valójában jól éreznénk magunkat. Általában él mindenki fejében kép arról, milyen partnert szeretne, mi lenne számára az ideális, de az esetek többségében ez az idea nem egyenlő azzal, amivel testileg és lelkileg is érzelmi biztonságban éreznénk magunkat valakivel.
A boldogság kulcsa a személyiségünkben van, aminek feltétele, hogy önmagunkat helyesen ítéljük meg. Ehhez szükséges a megfelelő önismeret, ugyanis ez az, amivel az ágyban is magabiztosak lehetünk. Jól ismerjük a saját testünket, a lelki és testi igényeinket, és képesek vagyunk önzetlenül a másik reakciójára figyelni szeretkezés közben. Ez nem összetévesztendő azzal, ha valaki azért ad sokat az ágyban, hogy jó szexpartnernek tartsák, és ennek híre menjen, mert ez csak a hiúságáról szól, nem pedig az önzetlen szexuális örömökről. A szex akkor jó, ha őszinte, ha a testiségben a két ember egymás iránt érzelmei nyilvánulnak meg, ha van benne játékosság, ha nincs benne önzés, és ha nincs benne feszültség, szorongás, félelem.
Minél felnőttebbé válik valaki, annál biztosabb, hogy képes elfogadni önmagát és a környezetét, annál inkább tudja, hol vannak a saját határai, hol van az önmegvalósítása végső határa. Ez értelemszerűen mindenkinél máshol van. Párkapcsolatban is megmutatkozik, ha valaki elérte ezt a szintű érettséget, hiszen megbékél önmagával, tisztában van a hibáival, elfogadja partnerét és szűkebb, tágabb környezetét.
Ahány ház, annyi szokás, ahány ember, annyiféle élettörténet, fejlődéstörténet, ami tele van buktatókkal, traumákkal, fájdalommal. Mindezeken túllendülni, és önmagunkat kerek egésszé tenni komoly munka, de megéri. Jutalomként az önbizalom, a női-férfi szerepben érzett biztonság jár, amik mind szükségesek az önismerethez. Enélkül nehéz megtalálni a számunkra boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolathoz. Ezt a munkát helyettünk senki nem végzi el, maximum segítséget kaphatunk (a barátok sokszor torz tükrök, érdemes felülvizsgálni), de érdemes szem előtt tartani, hogy bárki, aki azt ígéri, gyorsan megtaláljuk az Igazit az ő módszerével pár nap alatt, a helyes önismerethez vezető utat nem biztos, hogy megkapjuk. Pár nap alatt nem lehet túllendülni a korábbi kapcsolatok okozta fájdalmakon, megcsalásokon, a szülőktől hozott rossz mintákon.
sohasem egyikük csak a hibás.
Minden kapcsolatban vannak buktatók, érzelmi viharok, stresszes időszakok. Ahhoz, hogy a válásig vezető utat elkerüljük, tudnunk kell képesnek lenni megváltozni, úgy, ahogyan a kapcsolat igényli. Van, hogy felül kell értékelnünk az addigi értékrendszerünket, és a nyitottság az út az akaratlanul kialakult viselkedések megváltoztatására. Ez is szükséges ahhoz, hogy az önismeretünk olyan szintre jusson, amivel képesek vagyunk az érett, felnőtt, játszmáktól mentes, kiegyensúlyozott párkapcsolatra. Csak az illuzórikus elvárások halmazából következhet az, hogy a szerelem és szex zsarolási eszközökké válnak. Az illúziók, hamis ideák a valóságtól távol álló elvárások pedig garantálják a boldogtalanságot.
