Ha Facebookon nem követ egyetlen főzéssel kapcsolatos oldalt sem, akkor is biztos találkozott már felgyorsított, maximum másfél perces receptes videóval. Nagy valószínűséggel a Tasty jött szembe. Ennél a műfajnál nem számít, hogy ki főz, csak hogy mit. Az se lényeges, hogy hasznos legyen a videó, attól még élvezheti, hogy soha nem süti ki a sajttal, baconnel, bármivel töltött leveles tésztát.
És ez nem egyedi jelenség, sőt, az addiktív receptek több emberhez jutnak el Facebookon, mint a CNN hírei.
A Newswhip készített egy részletes felmérést, hogy mennyi a leglátogatottabb gasztrós oldalak elérése Facebookon, vagyis mennyi olvasóhoz jutott el az adott poszt. Az elérés a megtekintések, megosztások, reakciók és kommentek alapján ad ki egy számot. Az oldal egy három hónapos időtartamot elemzett, tavaly októbertől december végéig szedték össze az adatokat, hogy megértsük, miért van ekkora hype a hang nélkül is tökéletesen működő főzős videók körül.
A Buzzfeed egyik aloldala, a Tasty az abszolút győztes, három hónap alatt több mint 85 millió reakció, megosztás és komment érkezett a videós tartalmakra, a második NowThis pedig hasonló trükkökkel dolgozik, kifejezetten a Facebook falra készít feliratozott tartalmat. Tízből nyolc megvizsgált oldal havonta átlagosan 100 vagy annál több videót posztol.
Ez az egész egy örök igazsághoz nyúl vissza: az emberek szeretik a finom ízeket, és azokat az ételeket, amik a gyerekkorukra, a házias ízekre emlékezteti őket, vagy valamilyen élményt húznak elő belőlünk.
– nyilatkozta még tavaly a Buzzfeed marketingvezetője, Frank Cooper.
Ráadásul egy 2016-os tanulmány arra jutott, hogy most már sokkal szívesebben fogyasztjuk a recepteket videókon keresztül, mint írásban.
De miért működik ennyire?
A kérdés nem új, a Tasty például 2015 óta létezik, de folyamatosan átalakult, hogy a tartalmat egy az egyben a Facebookra igazítsák. Már olyan, mintha a facebookos videók mindig is elindultak volna maguktól, de csak 2013-tól létezik a feature. Megjelentek az önjáró reklámok, és elszabadult a pokol. Rögtön blokkolásért könyörgött a többség, azóta viszont a Facebook szerves része az autoplay-megoldás. Az újságok igazodtak a trendhez, és már nem feltétlenül az a cél, hogy az oldalra irányítsák az olvasót.
Hogy maradjunk a főzésnél, a Tasty a legtökéletesebb példa. Itt már nem a Facebook a híd az olvasó és a site között, mindenki maradjon csak helyben, és nézze végig ott a videót. A Buzzfeednek például nem a Tasty az egyetlen kajás felülete, mégis nagyságrendekkel megelőzi a Food rovat olvasottságát. Az csak a ráadás, hogy utóbbit 23 millióan lájkolták, a Tastyt meg több mint 80 millióan.
A recept pofonegyszerű. A videó nem lehet hosszú, lehetőleg férjen bele másfél percbe, és működjön hang nélkül. Ez a legfontosabb, amit éppen nem tud némítva végignézni az ember, arra később se biztos, hogy visszatér. A gasztrós videóknál mindig ugyanaz a lemez.
Azért csak majdnem, mert messze nem én vagyok az egyetlen, aki nem az esti vacsora miatt kattant rá a receptes videókra. Jó, egyszer kirántottam guacamoléval töltött hagymakarikákat, de eszembe se jutna megismételni. Se nem olyan különleges, se nem olyan gyors, mint ahogy a videón tűnik. De ha már ennyi időt töltöttem csak azzal, hogy gyorsított, nagyon amerikai fogásokat nézek, legyen már valami értelme. Nincs, ez nem erről szól.
Ez olyan, mint amikor érthetetlenül sokan néztek végig egy magyar mézeskalács-díszítő videót. 57 millióan képtelenek voltak leállítani a kalocsai mintát. Pedig ha ebből az 57 millióból egyvalaki is utánozta a technikát, már sokat mondok.
A főzős példák után a házi praktikák szintén ugyanebbe a kategóriába esnek. Tegye fel a kezét, aki szemezett már kukoricát kuglóf-formán, és szeletelt tortát fogselyemmel!
Hol vannak a magyarok?
Próbálkoznak. Egyértelműen a Tasty a minta. A legnagyobb magyar receptes oldalak igyekeznek felvenni a tempót, és a külföldi példák alapján saját kontentet is gyártanak. Persze a Nosaltynál vagy az Apróséfnél messze nem havi száz videó az átlag. Az viszont stimmel, hogy egyszerű, lehetőleg félkészen vehető hozzávalókból mutassák meg az ételek elkészítését, sokszor egyértelműbb reklámokkal. Virslik előnyben.
Az egyik első tévés főzőműsor Stahl Judité volt, és már ő is kísérletezett a pilalnatok alatt ledarálható receptekkel. Talán még valaki emlékszik, hogy a Stahl konyhájában voltak kifejezetten olyan elemek, mikor nem a műsorvezető főzött, hanem csak egy idegen kéz nyúlkált a tálba. Stahl narrált, szóval hang nélkül kevésbé érthettük a részleteket, mindenesetre a koncepció hasonló. A recept a lényeg, és nem a szakács.
Ma már a legismertebb séfek szintén követik a trendet, Jamie Olivernél például néha látni lépésekre koncentráló tartalmat, de nem ez a jellemző.
Mégiscsak Jamie Oliver áll a brand mögött, nála nem a videó miatt fogják megvenni a szakácskönyvét, hanem mert ő írta. Fördős Zé gasztroblogger Instagramja sem kész receptekkel van tele, hanem olyan ételfotókkal, amit szépen meg lehet nézni az oldalán. És ez persze csak tipp, de nagy valószínűséggel az utóbbiak receptjeit gyakrabban próbálták ki az olvasók. Nem addiktív, de hasznosabb.
