“Mi történik a szervezeteddel, ha megiszol egy doboz kólát” – ezt a címet viseli az a látványosan megrajzolt infografika, melyet a Daily Mail című brit lap szerint, egy bizonyos Niraj Naik indított útjára Renegate Pharmacist elnevezésű blogján és ami azóta vírusszerűen terjed. A már említett grafikai készítője összesen hét főbb mozzanatra szedi szét azt a folyamatot, amit a kóla az emberi testbe kerülve egy óra alatt kivált. Íme:
Kép forrása: Buzzfeed
A Buzzfeed nevű amerikai portál úgy döntött, szakértők segítségével utána jár az infografika valóságtartalmának. Megkeresték a készítőt, Naikot is, aki a riporterek kérdésére elmondta, ő csupán a grafikáért vállal felelősséget, a rajz “tudományos” tartalmát ugyanis a Blisstree elnevezésű oldalról másolta.
Dr. Kimber Stanhope, a kaliforniai Davis Egyetem táplálkozástudományi szakértője, és Michael A. Taffe, a Scripps Kutatóintézet addiktológusa ezek után vették górcső alá az állításokat, és azokban számos túlzást és csúsztatást találtak. .
1. állítás: a grafika szerint egy doboz kóla elfogyasztásakor a szervezetünkbe legalább 10 teáskanálnak megfelelő cukrot hajtunk le. Figyelmeztet, hogy ez a napi bevitel száz százaléka, majd hozzáteszi, csak azért nem hányunk, mert a kólában találhat foszforsav megakadályozza.
Kimber Stanhope a Buzzfeed újságírójának elmondta, az állítás, miszerint 10 teáskanál cukortól hánynunk kellene, egyszerűen nem igaz. A táplálkozástudományi szakember hozzátette, néhány éve 100 önkéntes részvételével végzett erre vonatkozó kutatást: a résztvevőknek több mint 10 teáskanálnyi cukrot kellett megenniük – foszforsav nélkül, és senki sem panaszkodott hányásra, de még hányingerre sem.
2. állítás (10-20. perc): az elfogyasztott cukor hatására – írja a rajz – a vércukorszintünk az egekbe szökik. A májunk erre úgy reagál, hogy szinte minden létező és elérhető cukrot zsírrá alakít.
Stanhope a grafika ezen állítását is korrigálja. Mint mondja, a máj zsírtermelését nem az inzulinszintünk befolyásolja, hanem az, hogy a máj milyen gyorsan képes lebontani a gyümölcscukrot. “A cukros ételek elfogyasztása után jelentkező inzulinsokk nem oka a máj zsírtermelésének” – foglalta össze röviden.
3. állítás (20-40. perc): mostanra felszívódott a kólában található összes koffein. A pupilláink kitágulnak, a vérnyomás emelkedik, erre válaszul a máj még több cukrot juttat a véráramba.
4. állítás: 45 perccel a kóla elfogyasztása után fokozódik a dopamintermelés, és az agy örömközpontja felpezsdül. A grafika szerint a herionnak is ilyen hatása van az agyra.
Micheal A. Taffe, addiktológus a heroinnal való összehasonlításra azt mondja, a grafika erős túlzásba esik, amikor a kóla hatásmechanizmusát írja le. “Nem valószínű, hogy aki kólát iszik, eufórikus állapotba kerülne az ital elfogyasztása után” – írta. Hozzátette, a koffein hatására nem termelődik az agyunkban több dopamin.
Kép forrása: Thinkstock
“A koffein elősegíti a dopamin hormon kiválasztását, és más egyéb hatása is van az agyra, de semmi köze a termelt dopamin mennyiségéhez.”
5. állítás: egy óra elteltével a foszforsav megköti a kalciumot, a magnéziumot és a cinket a a bélrendszer alsó szakaszában. Ez pedig tovább fokozza az anyagcserét. A szervezetbe került nagy mennyiségű cukor és mesterséges édesítő ráadásul fokozza a kalcium vizelettel történő kiválasztását.
6. állítás: bő egy órával azután, hogy megittuk a kólát, jelentkezik a koffein vízhajtó hatása. Vagyis pisilnünk kell, melynek során egy sor hasznos ásványi anyagtól is megszabadulunk (nátrium, magnézium, cink, kalcium, víz), amire a szervezetnek szüksége lenne.
7. Állítás: a folyamat végén a vércukorszint drasztikusan esik, amitől kedvetlennek, lassúnak és ingerlékenynek érezzük magunkat.
Taffe a koffeinnel kapcsolatos további állításokról elmondta, bár szemtelenül hatásvadász módon írják le, sok túlzással, de majdnem megfelel a valóságnak.
A Buzzfeed mindezek mellett a cikk végén felhívja a figyelmet arra a számtalan kutatásra, melyek eddig igazolták, hogy a cukrozott italok nagy mennyiségben történő fogyasztása, hosszú távon árt az egészségnek.
