Nem tudunk túl sokat Raju korábbi életéről, de nagyon valószínű, hogy ötven évvel ezelőtt, újszülött korábban ejtették fogságba a vadonban – kezdődik a Wildlife SOS nevű állatvédő szervezet beszámolója az elefántbika kiszabadításáról.
Rajut egész életében láncokon tartották, bilincsei belső felületét tüskékkel verték ki, ám így nem csak egy esetleges szökési kísérletet akadályoztak meg, de minden egyes lépés fájdalmat okozott az állatnak. Az indiai Allahabad városában, mint koldus elefánt kereste gazdái kenyerét, némi apróért cserébe ormányával áldásokat osztogatott. Cserébe alig kapott enni, gyakorlatilag folyamatosan éhezett, bármit megevett, amit csak tudott.
Dr. Yaduraj leszedi a láncokat (fotó: wildlifesos.org)
Raju kiszabadításához az állatvédő szervezet az állami erdészeti hatóság segítségét kérte, akik engedélyezték, hogy a szerencsétlen állatot egy rezervátumba szállítsák. Az elefánt tulajdonosai azonban mindent megtettek, hogy megakadályozzák az akciót. Az elefánt megmentésére indult teherautó előtt emberek állták el az utat, Raju lábaira még több láncot vertek, és szorosabbra húzták a tüskés bilincseket. Az állatvédőknek nem csak a fogva tartókkal, hanem Rajuval is meg kellett küzdeniük. Órákon át etették gyümölcsökkel, mire sikerül annyira bizalmába férkőzniük, hogy az elefánt hajlandó volt felmászni a megmentésére érkezett teherautó platójára.
Sebgyógyítás (fotó: wildlifesos.org)
Később a Wildlife SOS rezervátumában Rajut ötven év után először megszabadították a láncaitól, és ellátták a sebeit. A hálás állat olyan közben olyan hangokat adott ki, amilyeneket a vadonban az elefánttehenek szoktak, ha elkóborolt borjaikat keresik. Bár a lábain a tüskék maradandó nyomokat hagytak a hosszú évtizedek alatt, Raju jól van, egy idő múlva remélhetőleg eléri az egészséges testsúlyt is. Megmentéséről további fotókat a Wildlife SOS honlapján IDE kattintva talál.
