Isten műve a génmanipuláció is?

Mit mondanak a világvallások a génmanipulációról? Vajon a génmódosításos eljárások is Isten művei? Van rá szabály a vallásokban, hogy használható-e - és ha igen, akkor milyen célra - a génmanipuláció?

Ezen a héten a maláriát terjesztő szúnyogok kiirtását célzó génmanipulációs kísérletek kapcsán kérdeztük a világvallások képviselőit, ezúttal a vallások génmanipulációról alkotott véleményéről.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Létezik olyan eset, amikor a génmanipuláció megengedett?

(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)

 

Cser Zoltán

Buddhista tanító

Az ember tevékenységére a legjellemzőbb példa az a különbség, ami egy ház és egy falevél között van. A ház, az utak, egy város képe tökéletes tükre emberi tudatunk működésének: egyenes vonalak, derékszögek, logikai konstrukciók, ezzel szemben a természetben fellelhető jelenségek, patak, hegyek, fák nélkülözik az ilyen megnyilvánulásokat. Mélyebb szinten szemlélve az emberi konstrukciók az ítéletalkotó, száraz logikával, igen-nem tudat képei, mely a buddhista tanítások szerint szenvedést eredményez, míg a természet az ítéletmentes, nyitott tudat képe, mely felszabaduláshoz, boldogsághoz vezet. Máig nem tudunk olyan formákat létrehozni, olyan színeket létrehozni, mint ami a természetben van. Ezért is mondhatjuk valamire, hogy nem természetes, mert nem olyan, mint a természet. Azt már látjuk, hogy a nem természetes képes belenyúlni a természetesbe, de hogy hosszútávon ennek mi lesz a következménye, az csak sejthető. A környezetszennyezés, a természeti források kiaknázása egyik oldalról kényelmesebbé teheti az életünket, a másik oldalról viszont visszafordíthatatlan folyamatokat indít el, amelyek nem csak a környezetre és annak lakóira, de ránk is szenvedést hoznak. A génmanipulációt is elindítottuk, nem tudva, hogy milyen hosszú távú következményei lesznek. Természetesen rövidtávon a malária megszüntetése régi álma az orvoslásnak, mindenképpen csökkenti a szenvedést. De egy biztos, a buddhizmus szerint megvilágosodni csak a természetességen keresztül lehet, és ennek az akadálya éppen az emberi négyzethálós, korlátolt gondolkodás, vagy más néven a természetellenesség.

Isten tudja?

Hetente jelentkező sorozatunkban az öt világvallás képviselőinek dobunk fel kérdéseket egy-egy aktuális hír kapcsán. Kíváncsiak vagyunk rá, hogyan látják a világot a 21. század elején a több ezer éves eszmerendszerek. Tudnak-e valami hasznosat, érdekeset, újat mondani nekünk?

Eddig megjelent írásainkban esett már szó hajléktalanságról, állatvédelemről, sorsról, karmáról, eutanáziáról, szent szövegekről, ítélkezésről, emberiség előtti időkről, háborúról, halálbüntetésről, boldogtalanságról, választási morálról, szólásszabadságról, elégedett eltávozásról, mesterséges megtermékenyítésről, halálközeli élményekről, kivándorlásról, homoszexualitásról, gyermekmolesztálásról, megbocsátásról és az önbíráskodásról is.

A korábbi cikkeket itt találja meg: Isten tudja?

Az Isten tudja rovatot közvetlenül a főmenüsorban lévő, a HÍR24 fül alatti Élet-Stílus rovatban is megtalálhatja.

 

génmanipuláció (génmanipuláció, )
Kép forrása: Thinkstock

Darvas István

Rabbi

A Tóra azt parancsolja: “töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá, és uralkodjatok a tenger halain és az ég madarain, és minden élőlény felett, amely mozog”. E mondat egyértelművé teszi, hogy hatalmunk van a természeti világ felett, amint a középkor jeles tudósa, Nahmanidész mondta: “Isten adta a képességet és a hatalmat az embernek, hogy akaratának megfelelően tegyen az állatokkal, a növényekkel és az élettelen anyaggal”. Rabbi Akiva a talmudi bölcs állandó vitapartnerének, Turnusz Rufusznak magyarázta el a körülmetélés kapcsán, hogy az nem illetéktelen beavatkozás Isten munkájába, hanem – ahogy a Teremtő által biztosított búzából nekünk kell kenyeret készíteni – a befejezése annak.

A géntechnológia támogatói szerint a beavatkozás a növények és az állatok esetében módosíthatja jellemzőiket, jobb tápanyag tartalmat eredményezhet, fokozottan ellenállóvá tehet a betegségek és a kártevők ellen és javíthatja az esztétikai minőséget. Ennek az írásnak terjedelmi okból nem célja ezen állításoknak a részletes elemzése, sem azok cáfolata, ezért csak annyit jegyeznék meg, hogy az említett érvek egyike sem ütközik vallási tilalomba. Ha bebizonyosodik, amit sokan állítanak, hogy a génmanipulált növények az emberi egészségre ártalmasak, akkor az eljárás szinte automatikusan rabbinikus tilalom alá kerül.

Az ember kapcsán leginkább azt említik, hogy az eljárások életet menthetnek, meghosszabbíthatják az életet és javíthatják annak minőségét. Vallási előírásaink közül az egyik legfontosabb a pikuáh nefes, az emberi élet megőrzésének előírása, ami kimondja, hogy a gyilkosság, a bálványimádás és a szexuális vétkek elkövetésén kívül minden megengedhető az élet védelmében. Ennek alapján kijelenthető, hogy a géntechnológia alkalmazása az emberen megengedett, de ez csak akkor ilyen egyértelmű, ha a beavatkozás az élet védelmét szolgálja.

 

Kustárné Almási Zsuzsanna

Református lelkész

A keresztyén tanítás szerint a „világot Isten szabad szeretete hozta létre”, azaz minden, ami létezik az Ő lényének kijelentése, megnyilatkozása. Az Ószövetségben leírt teremtéstörténet arról számol be, hogy Isten minden teremtményét megáldja és jónak ítéli a teremtődés, a születés, a létre-jövetel pillanatában. Az következik ebből, hogy a Teremtő szereti világát, és olyan rendet, ritmust szabott neki, amelyben minden létezőnek helye és értelme van.

Végsősoron ebbe a „jó” világba született az ember, aki különleges helyet és szerepet kapott, ugyanis Isten „képére és hasonlatosságára „teremtetett”. Ez nem egyfajta külső hasonlóságot jelez, hanem értelme sokkal inkább megbízatásában keresendő. „ Szaporodjatok és sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen.” ( 1Móz 1, 28) Az ember tehát egyfajta királyi méltóságot kap a világ felett. „ Királyi méltósága azonban nem jogosítja fel sem királysága tönkretételére, sem többi lakóinak leigázására, hiszen a király nem rabló és nem is zsarnok.”(Albert de Pury: A teremtés dala). A királyság itt felelősséget jelent: a nekünk adott világ őrzését, vigyázását.

A királysággal járó szabadságot azonban az ember szuverén hatalomként fogja fel. Az őrzés, vigyázás felelőssége hódításba, zsarnokságba fordul. A technikai fejlődés az embert a mindenhatóság képzetével ruházza fel. A természet rendjének átformálása, a rossznak ítélt fajok kipusztítása a teremtés negatív képe. A „szétdobáló”, zűrzavart okozó erő megnyilvánulása. S, hogy hol a határ?

Úgy érzem a kérdés költői a második világháború után…

„ A Biblia első fejezete úgy mutatja be a teremtett világot, mint szerény életteret, amit egyfajta búra véd, egy törékeny buborék, amit minden oldalról végtelen óceánok vesznek körül.” ( Albert de Pury: A teremtés dala).

A világ a mi életterünk, egyensúlya a mi egyensúlyunk, sebezhetősége a mi sebezhetőségünk, léte a mi létünk tétje.

 

Tornóczky Gusztáv József

Hindu / vaisnava (Krisna-hívő) oktató

Nem létezik olyan eset, hogy a génmanipuláció megengedett legyen és nincs is rá szükség. Az Ísópanisád azt írja, hogy a világegyetem, ami Isten teremtése, teljes és tökéletesen van berendezve mindenki számára. Minden teremtménynek megvan a maga szerepe a számunkra teljességében talán átláthatatlan összetettségű rendszerben. Az emberi élet fő célja, hogy tanuljunk meg ismét Istennel / Krisnával összhangban élni és értékeljük változatos teremtését annak teljességében, az erőszakmentes élet vagyis legkevesebb ártás hangulatában. Jóllehet a mi emberi, szubjektív szempontunkból több dolgot osztályba sorolunk, pl. számunkra jó vagy éppen rossz hatásukat tekintve, egy magasabb nézőpontból azonban ezek mind részei egy nagyobb egységnek.

Az is fontos, hogy az emberi életet becsben tartsuk és értékeljük, mert itt a Földön nagyon fontos a szerepünk és lehetőségünk a lelkiség kibontakoztatására. Ezért törekedni kell egészségünk megóvására és fenntartására, amihez pl. az Ájúrvéda sok tanácsot ad. A környezetünkben lévő veszélyekkel szemben törekednünk kell megvédeni magunkat, lehetőleg természetben megtalálható megoldásokkal, hiszen Isten mindennel ellátott bennünket embereket és jogunkban áll használni a természet adta forrásokat. Napjainkban kezdenek pl. az alternatív medicinák nemzetközileg is egyre jobban ismertté és alkalmazottá válni, amelyek szintén ezen az elven működnek a holisztikus szemléletet követve.

Fajokat tehát ne pusztítsunk ki, de törekedjünk olyan természetben fellelhető megoldásokat alkalmazni, amelyekkel minél hosszabb ideig élhetünk a lelki kibontakozás megvalósítása érdekében.

 

Dr. Tóth Csilla

Muszlim hitoktató

A génmódosítás napjainkban kibontakozó területe a tudománynak. Az elvi felhasználási lehetőségei széleskörűek; használható pl. a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és az egészségügyben is. Természetesen egyértelműen rossz célokra is felhasználható – mint a tudomány más területei is. Ezekben az esetekben nem kérdéses az etikai megítélése (pl. nagy virulenciájú, ellenálló kórokozók létrehozása biológiai fegyverként). Egyébiránt az iszlám nem határolódik el és globálisan nem tiltja a génmódosítást. Etikai alapelveink szerint a kárt el kell hárítani, de az elhárításra használt eszköz nem okozhat nagyobb vagy ugyanolyan mértékű kárt.

A génmódosítás ugyanakkor olyan eszköz lehet, ami az emberiség nagy problémáit oldhatja meg, szenvedéseit csökkentheti (pl. genetikai betegségek, éhínség). Mivel a következményei még ismeretlenek, így egyértelmű állásfoglalás még nem hozható. További kutatásokra és tudásszerzésre van szükségünk ahhoz, hogy megismerjük ezeket, és jó eredményeket érhessünk el, károkozás nélkül.

A szomatikus (testi) sejtek beteg génjeinek módosításához nagy remények fűződnek az egészségügy területén. Ezek a módosítások csak az adott egyén génállományát érintik és nem öröklődnek. Az ivarsejtek módosítása már jóval több etikai dilemmát vet fel.

A géntechnológia még útjának elején tart, és az iszlám támogatja ennek a tudományágnak a megismerését és optimális, jogilag jól szabályozott alkalmazását az emberiség érdekében, amennyiben arra alkalmasnak bizonyul.

A kiegyensúlyozottság jegyében…

Heti rendszerességgel jelentkező sorozatunkban aktuális kérdésünket mind az öt világvallás egy-egy képviselőjének feltesszük. A kérdéseink alapja mindig egy aktuális hír. Több felekezetet is szeretnénk bevonni, így előfordul, hogy egyik héten a keresztény vallást a római, vagy a görög katolikus, következő héten a református, vagy evangélikus egyház képviseli, ahogy az is megtörténik, hogy a buddhistáknál a théraváda-, a mahájána-, a vadzsrajána-, vagy épp a zen-buddhizmust képviselő tanítók váltják egymást. A válaszadók nevére kattintva elolvashatják a tanítók rövid életrajzát is.

Ajánlott videó mutasd mind

Csodák történtek a Felházban

Március 15-én nagyszabású záróalkalmat rendezett a Tüskecsarnokban az Orbán Gáspár nevével fémjelzett keresztény mozgalom. A folytatásról kérdeztünk felházasokat és az egyik vezetőt. Videó.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.