Nemrégiben jelent meg egy amerikai pszichológiai szaklapban az a kísérletsorozat, amelyben a résztvevőknek ugyanazon emberről, három szituációban készült fotókat mutattak. Az első képen az alany ruhában, semleges testtartással volt látható, a másodikon meztelenül, de hasonló pozícióban, a harmadikon pedig meztelenül, de kifejezetten kihívó pózban. Az eredmények meghökkentőek: a válaszadók úgy értékelték, hogy a kihívó, meztelen alak volt a leginkább érzékeny – örömre, éhségre, fájdalomra, érzelmekre egyaránt, míg a teljesen felöltözött változatot keményebbnek, ám életét sikeresebben irányítónak látták – írja a Scientific American.
Egy másik kutatócsapat továbbvitte a kísérletet, ezúttal főiskolás lányokat vontak be. A klasszikus kísérlet finomabb, módosított változataként elmondták nekik, hogy a szomszédos szobában ülő, az üvegfalon keresztül látható férfit egy gombnyomásukra kisebb áramütés érheti. Az esetek felében egy teljesen felöltözött, míg a másik felében egy félmeztelen férfi volt a (nemlétező) áramütések szenvedő alanya. Kiderült, hogy a hölgyek sokkal kevesebbszer nyomták meg az áramütést leadó gombot az utóbbi esetben. A kutatók szerint a magyarázat a következő: a meztelen bőr látványa felerősíti az empátiát, így az adott emberről könnyebben el tudjuk képzelni, hogy fájdalmat érez.
A pucér bőr által előhozott áldozati szerepnek azonban árnyoldala is van: a sérülékenységgel, érzékiséggel és érzelmességgel asszociált fedetlen bőrfelület más képzettársításokat is megidéz: kevésbé erkölcsös, döntésképtelen, könnyen irányítható, naiv emberként tűnhetünk fel így.
