Élet-Stílus

Rendõrök óvták a magyar gólyákat

admin
admin

2011. 10. 05. 17:25

Különös és nagyon nehéz utat választott Afrikába három, magyarországi születésû fehér gólya, akiket máltai pihenõjük során helyi civilek és rendõrök óvtak az orvvadászoktól. Mára feltehetõen elérték Afrikát, de az igazi megpróbáltatás még csak most jön számukra.

Múlt hét végén máltai madarászok és természetvédõk figyeltek fel egy stadion reflektorállványán az éjszakai pihenõre készülõ madarakra. A lábukon található gyûrûk alapján könnyen azonosítható volt magyarországi születésük, ám a megtisztelõ, „politikusoknak kijáró” rendõri védelmet nem ennek köszönhetik. A szigetországban ugyanis sokan hódolnak a Mediterráneumban hagyományosnak nevezhetõ, bár mára tiltott madárvadászatnak. Az õszi és tavaszi vándorlások során ráadásul számtalan külföldi „vendégvadász” is érkezik az országba, és hatalmas károkat okoznak a védett madarak pusztításával – mondta el az fn.hu-nak Karcza Zsolt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Madárgyûrûzési Központjának vezetõje.
Idén májusban, amikor egy helyi szinten rekord nagyságú, mintegy 240 egyedbõl álló fehér gólya csapat vonult át Máltán, a helyi orvvadászok hármat lõttek ki az éjszakázó madarak közül. Nyár elején egy szintén Magyarországon gyûrûzött kanalasgém tetemét találták meg a szigetország egyik madárrezervátumába, és egy évvel korábban német halászsasok jártak ugyanígy. Ezek az esetek azonban csak töredékei azoknak, amelyekkel a helyi természetvédõk nap-mint nagy találkoznak, és számos esetrõl soha nem is szereznek tudomást.
Fotó: Bob Eliot (az MME jóvoltából)

Fotó: Bob Eliot (az MME jóvoltából)

Szokatlan „családi háttér”

A máltai madarászok és természetvédõk ezért a rendõrség segítségét kérték a gólyák védelméhez, és egész éjszaka õrizték az alvó madarakat – a magyar gólyák okozta kisebb felfordulásról itt tekinthet meg egy videót. A rendõri védelem mellett eleve az is rendhagyó, hogy magyarországi gólyák Máltán bukkanjanak fel, de a három madár különös története nem is ezzel kezdõdött, hanem már szinte a tojásban. Kettõ közülük ugyanis kiesett a fészkébõl, és emberek nevelték fel egy madármentõ állomáson, a kõszegi Chernel kertben, ahonnan idén engedték õket szabadon. A harmadik is ugyanott nõtt fel, röpképtelen szülõk „gyermekeként”. Mégis mindhárman útra keltek, mert a vonulás „kényszere”, idõpontja és útvonala is genetikailag megtalálható a madarakban, ezt nem szükséges szüleiktõl tanulni.

A kõszegi állomáson fajtársak között nevelkedtek, „gólyaként szocializálódtak”, ezért semmi különös nincs abban, hogy augusztus végén az egyik kisebb-nagyobb csoporttal õk is szárnyra kaptak. Az viszont már sokkal érdekesebb, hogy miért épp a legnehezebb utat választották. Annyira érdekes, hogy a mostani volt az elsõ eset, amikor a Kárpát-medencében gyûrûzött gólyát figyeltek meg Máltán. A gyakorlatban ugyanis nagyjából Németország nyugati területeit tekinthetjük egy olyan választóvonalnak, amelytõl a keleti és nyugati irányban fészkelõ európai gólyák két külön útvonalon jutnak el közép- és dél-afrikai telelõhelyükre. A nyugatiak az Ibériai-félszigeten és Gibraltáron át érik el Afrikát, majd az oázisokban sûrûn megpihenve kelnek át a Szaharán.

A legnehezebb utat járják

Gólyák vonulási útvonalai. Forrás: MME

Gólyák vonulási útvonalai. A vörös a költési, a kék a telelési terület. Forrás: MME

A „keletiek”, miként a Kárpát-medence szülöttei is délkeletnek veszik az irányt, a Boszporusz fölött jutnak Kis-Ázsiába, majd a Földközi-tenger keleti partjait követve jutnak Afrikába, végül õk is átszelik Szaharát. Mindkét útvonal lényege, hogy a madarak minél kevesebb idõt töltsenek nyílt tenger felett és sûrûn találjanak pihenõhelyet – magyarázza a szakértõ. A mi gólyáink azonban elindultak „toronyiránt” és Máltán bukkantak fel. Vagyis az Appenini-félsziget-Málta-Tunézia útvonalat választották, ahol egyhuzamban kell megtenniük a tenger feletti utat. Nem lehetetlen, de jóval veszélyesebb és kimerítõbb.

Ez a viselkedés a keleti és a nyugati állomány keveredése révén létrejött populációkra jellemzõ, elsõsorban a fent „középvonalként” emlegetett németországi gólyákra. Nem szakmaian, de érthetõen: a kevert génállomány egyik része a Boszporusz, a másik Gibraltár felé „húzza õket”, a madarak pedig elindulnak egyenesen délnek. A mostani volt egyébként az elsõ eset, hogy a Kárpát-medencében kelt és jelölt gólyát figyeltek meg Máltán. A három magyar madár remélhetõleg túlélte a tengeri utat, és mostanság már Tunéziában gyûjtenek erõt az utolsó próbatételre, a Szahara átrepülésére.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.