Élet-Stílus

Karcsúsít vagy betegít a hamburgeradó?

admin
admin

2011. 02. 24. 06:37

Megadóztatná a zsírt, a cukrot és a sót egészségtelen mértékben tartalmazó termékeket a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület, amit elsősorban népegészségügyi, egészségügy-finanszírozási kérdésnek tekintenek, miközben az általunk megkérdezett dietetikus szakértő szerint nem szerencsés egyes élelmiszereket kiemelni. Leginkább az oktatást a középpontba helyező komplex programra lenne szükség, amely azt is megtanítja, hogy az evés örömforrás.

Orbán Viktor múlt hétfői napirend előtti felszólalásában jelentette ki, hogy aki egészségtelenül él, annak jobban hozzá kell járulnia az egészségügyi rendszer fenntartásához. Ezt sokan a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület terveinek, a hamburgeradónak a felkarolásaként értelmeztek.

„A hamburgeradó kifejezés jól hangzó, de a lényeget nem kifejező dolog” – közölte az fn.hu-val a szövetség elnöke, Dr. Csiba Gábor. Mint elárulta, a hivatalos nevén népegészségügyi termékdíjnak nevezett tervezetnek három eleme van az elképzelésük szerint. Az első az alkoholra és a dohányra kivetett, a jövedéki adó 10 százalékos megemelését jelentő hozzájárulás, mely az OEP-kasszába kerülne.

A szövetség tervezetének másik eleme az úgynevezett “extrémadó”, amelyet az extrém sportot űzők, ittas vezetőként sérültek, gyorshajtó vezetőként sérültek számára vezetnének be. Ennek lényege, hogy fenti sérültek ellátását csak részben finanszíroznák az OEP-kasszából. Egész pontosan az életveszély elhárítása, az állapot stabilizálása menne a közös kasszából, a rekonstrukciót és rehabilitációt saját zsebből vagy más biztosításból kellene fedezni.

A sajtóban hamburgeradóként ismert elem viszont azon élelmiszergyári termékekre vonatkozna, amelyek az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet által javasolt mértéknél több zsírt, cukrot, sót tartalmaznak. Itt csomagolási egységenként 10 forint többletdíjazással számolnak.

A magyar nők a legkövérebbek az unióban

Az fn.hu az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézetet (OÉTI) is megkérdezte, vajon hogyan állapítják meg, hogy milyen a megfelelő, elfogadható szint a zsírt, a cukrot és a sót tekintve. Dr. Martos Éva, az OÉTI főigazgató főorvosa lapunknak elküldött válaszában leírta, hogy a magas a só-, zsír-,( telített zsírsav- és transz-zsírsav)- valamint hozzáadott cukortartalmú élelmiszerek túlzott fogyasztása fokozza egyes betegségek kialakulásának kockázatát, mint az elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, szív-és érrendszeri betegségek, egyes daganatos betegségek.

Nem véletlen, hogy az Európai Unió Fehér Könyve „A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról” is ezen összetevők csökkentését jelölte meg reformulációs (az élelmiszerek összetételének kedvező irányú átalakítása) prioritásként az élelmiszeripar számára az egészségesebb élelmiszer-kínálat biztosítása érdekében.

A felsorolt betegségek jelentős mértékben függnek a táplálkozástól. Az elhízás mind a szív-és érrendszeri, mind a daganatos betegségek kockázatát növeli. Az elmúlt tíz évben a túlsúly illetve elhízás gyakorisága megháromszorozódott a hazai iskolás gyermekek körében. Az OÉTI legutóbbi felmérései alapján megállapítható, hogy minden ötödik 7 éves fiú és minden negyedik 7 éves lány testsúlyfelesleggel bír, illetve a hazai felnőttek közel kétharmada túlsúlyos vagy kövér. (Ezzel az EU tagállamok között a rendelkezésre álló adatok alapján a felnőtt nők esetén a túlsúly/elhízás 61 százalékos gyakoriságával az első, míg a férfiak esetén – 63 százalék – a 8. helyen állunk).

Étkezési szokások vonatkozásában összefoglalva elmondható, hogy az elhízásra hajlamosító étkezési szokások igen nagy arányban vannak jelen, és előfordulásuk az életkor előrehaladtával egyre nő. Például a cukros üdítőitalok fogyasztása a gyermekek több mint felénél napi rendszerességgel megfigyelhető. Napi egy doboz cukros üdítő fogyasztása a meglévő táplálkozási szokások mellett akár évi 6 kg súlygyarapodáshoz is vezethet. Az általános iskolások egyharmada nem reggelizik, valamint riasztóan magas a sóbevitel, az ajánlott érték 2,5-szerese.

A táplálkozással összefüggő betegségek kialakulásában szerepet játszó rizikófaktorok nagy arányban vannak jelen a magyar lakosság táplálkozásában. A zsírfogyasztás mértékét tekintve Magyarország élen jár az uniós tagállamok sorában. A felnőtt férfiak napi zsírbevitele az energiabevitel 38,5 százaléka, míg nőknél 36,1 százalék, jelentősen meghaladva az ajánlott értéket. A sóbevitel háromszorosa a WHO által ajánlott 5 gramm/nap értéknek. A napi átlag rostbevitel (23 g / fő) viszont elmarad a kívánatos értéktől (25-30g).

A táplálkozási ajánlások szerint a napi ajánlott sóbevitel 5 gramm, a zsírbevitel kevesebb legyen, mint a napi energiabevitel 30 százaléka (ezen belül fontos a telített és telítetlen zsírok aránya, és a hozzáadott cukrot (nem számít a tejben lévő tejcukor, illetve a gyümölcsök természetes cukortartalma) is a minimálisra csökkentendő.

A módszereket illetően alapvető az oktatás a lehető legfiatalabb korban, és az egészséges választék biztosítása, elérhetősége. Az OÉTI iskolások körében terjesztett programjai, mint pl. a Startolj reggelivel! – reggeli étkezés fontosságára, vagy a HAPPY program-az egészséges folyadékfogyasztásra hívta fel oktatással és reggeli illetve víz biztosításával.

A „Magyarország Nemzeti Táplálkozáspolitikájának 2010-2013 évekre vonatkozó Cselekvési Terve„ című anyagot az elmúlt év decemberében bocsátotta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium társadalmi vitára, ennek folyik még az egyeztetése.

A hamburgeradó tehát ebbe a programba épülne be. A terv kidolgozója, Dr. Csiba Gábor szerint a népegészségügyi termékdíjjal kapcsolatban nemcsak a bevétel a fontos, hanem az is, hogy ha történetesen az áremelkedés visszafogja a fogyasztást, kevesebben betegszenek meg, kevesebben kerülnek kórházba és kevesebben terhelik az ellátórendszert, ugyanakkor egészségnevelő hatása is van. Arra akarják ezzel rávezetni az embereket, hogy aki tudatosan egészségromboló magatartást követ, az járuljon hozzá majdani gyógyítása költségeihez.

Az egészségest is büntetik a hamburgeradóval

Ezzel azonban az egészségesen táplálkozókat is büntetnék, akik csak alkalmanként és mértékkel fogyasztanának magasabb cukrot, zsírt és a sót tartalmazó termékeket. Dr. Csiba Gábor szerint ezek a fenntartásaink másodlagosak, mert itt elsősorban népegészségügyi, és egészségügy finanszírozási kérdésről van szó, a többit pillanatnyilag másodlagosnak gondolják. Kérdésünkre válaszolva Csiba is elárulta, hogy a túlsúlyos emberek megadóztatása is szóba kerülhet, de felhívta a figyelmet, hogy a kövérség nem ok, hanem következmény és minden az étkezésnél, életmódnál kezdődik.

Az emberek egyszerűen nem ismerik az egészséges táplálkozás alapjait, és ez okozza a legnagyobb problémát – mondta el az fn.hu-nak Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. Szerinte nem szerencsés kiragadni egyes élelmiszereket, mint például a cukros üdítőket. Mert ha a folyadékbevitelünk nagy részét vízből, ásványvízből, kisebb részét gyümölcsléből, és esetenként 2-3 dl szénsavas üdítőből fedezzük, akkor azzal nincs semmi gond. A probléma akkor lesz, ha naponta 2 liter cukros üdítővel oldjuk meg mindezt és nem is mozgunk mellette.

A lényeg mindig a mérték és a változatosság. A dietetikus szakértő szerint a hamburgerrel sincs semmi baj, mert gabonaféléből, húsból és legtöbb esetben zöldségekből áll. Ha a változatosságot szem előtt tartjuk, és többségében magos kenyeret, teljeskiőrlésű lisztből készült tésztát eszünk, akkor mellette a fehérlisztből készült hamburgerzsemle is belefér néha az étrendünkbe.

A kenyér és a sajt is ludas

Magyarországon az egyik legnagyobb gondot a túlzott energiabevitel jelenti, és sóból is többet fogyasztunk a kelleténél. Ez utóbbihoz azonban nem árt tudnunk, hogy a bevitel egy része a kenyérből és a sajtból ered, miközben ezeket egészségesebbnek gondolnánk. Így a csökkentett sóbevitel érdekében a pékekkel is meg kellene állapodni. Sót tartalmaznak még többek között a konzervek, a húskészítmények, az ételízesítők, a félkész- és késztermékek, valamint a kényelmi termékek.

A dietetikus szerint ha egyes tényezőket kiragadunk, akkor is könnyen hibába eshetünk, mert az Egyesült Államokban például közel öt-tíz éve volt nagy divatja a zsírszegény, „fat free” táplálékoknak, de végül a visszájára fordult a helyzet. Ahelyett, hogy csökkent volna az elhízás, megnőtt, mert helyette az amerikaiak a szénhidrátot kezdték el fogyasztani.

A szakértő az előrelépést egy olyan komplex programban látná, amely nem csak egy fronton támadna, hanem minden tényezőt egyszerre kezelne. Ebben a legfontosabb szerinte az oktatás lenne. Itt pedig nemcsak a gyerekekről lenne szó, hanem az óvónő, a pedagógus és a szülő oktatásáról is.

A másik szem előtt tartandó pont, hogy tudjuk, itt egy energiaegyensúlyról van szó. Az egyik serpenyőben a táplálkozás és a bevitt, elfogyasztott kalória van, míg a másikban a mozgás, és akkor már nem csak evésről van szó, már életmódról beszélünk, ahol egy harmadik tényezőt is figyelembe kell venni, a lelki hozzáállást. Hiába ideális valakinek a testtömege, ha emiatt állandó stresszben él, és folyton a kalóriát számolja. Ha viszont valaki 2-3 kg túlsúllyal jól érzi magát a bőrében, akkor az utóbbi lesz egészségesebb.

Emellett igen fontos, hogy az étkezésre, mint örömforrásra tekintsünk, tévhit, hogy az egészséges táplálkozás ízetlen. Például a fehérkenyérnek is megvan a maga helye, hiszen a magyar klasszikus halászlénkhez is ez illik legjobban (de más esetekben preferáljuk a magokkal dúsított gabonaféléket).

A szegénységben élők számára esetleg az jelentheti az egyetlen örömforrást, hogy jól megtölthetik a hasukat. De gyakran pont a szegénység is komoly faktor az egészségtelen étkezésben. Hiszen ők alacsonyabb áron magasabb kalóriatartalmú ételeket vesznek, és sokszor 2-3 napig ugyanazt eszik, mert így gazdaságosabb.

Persze nekik is érdemes lehet elgondolkodni, hogy valóban az olcsóbb élelmiszer a gazdaságosabb, mert igaz, hogy a teljes kiőrlésű kenyér magokkal dúsított változata háromszor annyiba kerül, mint a fehérkenyér, de a drágább pékáruból egy szelet sokszor elég, mert laktatóbb, mint a fehérkenyér, amelyből három szeletet kell ugyanehhez enni. Tízóraira pedig egy almát is meg lehet enni, amely még megfizethető.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.