Élet-Stílus

Gulyás Gábor a Műcsarnok új vezetője

Gulyás Gábort, a debreceni Modem eddigi igazgatóját nevezte ki a Műcsarnok ügyvezető igazgatójává a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója.

Az MNV közlése szerint a kinevezés Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár szakmai javaslata alapján történt. Gulyás Gábor február 1-től irányíthatja a Műcsarnokot.

A Műcsarnok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatói posztjára november 18-án írt ki pályázatot a tulajdonos MNV Zrt. A pályázat eredménytelenül zárult, az eddigi ügyvezető, Petrányi Zsolt megbízását egy hónappal meghosszabbították.

Gulyás Gábor alapítása, 2006 óta a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ vezetőjeként tevékenykedett. “Ez az ország második legnagyobb időszaki kiállítóhellyel rendelkező művészeti központja. Létrejötte óta több mint félszáz időszaki kiállítást rendeztek itt, olyan intézményekkel együttműködve, mint például a firenzei Uffizi Képtár, a moszkvai Tretyakov Galéria, a párizsi Musée d’Orsay vagy a montreáli Modern Művészetek Múzeuma” – olvasható a közleményben.

Az MNV Zrt. arról is tájékoztatást adott, hogy a Műcsarnok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. felügyelő bizottsági tagjának nevezték ki – szintén február 1-től – Rockenbauer Zoltán művészettörténészt, etnográfust, a nemzeti kulturális örökség volt miniszterét, valamint Elekes Botondot a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és Szecsei Istvánt az MNV Zrt. részéről.

Növelni kell a magyar kortárs képzőművészet respektjét

A Műcsarnoknak a kortárs magyar művészet legfontosabb központjává kell válnia – mondta Gulyás Gábor. A Műcsarnok a kortárs magyar művészet legfontosabb központja, de ezt a funkcióját az elmúlt öt évben nem töltötte be maradéktalanul – hívta fel a figyelmet az új igazgató. Úgy vélte: szükség van változtatásokra, ilyen irányú elképzeléseit előbb leendő új kollégáival osztja meg, majd február első hetében sajtótájékoztatón ismerteti azokat.

Mint fogalmazott: az a felhatalmazás, amelyet kinevezésével Szőcs Gáza kulturális államtitkártól és a vagyonkezelő vezetésétől kapott fontos, de nem elégséges, további két felhatalmazásra van szüksége: a szakmától és a közönségtől. Ennek érdekében egyik első dolga lesz egy konferenciát összehívni, ahol nem csupán a 2011-re vonatkozó elképzeléseihez kér felhatalmazást, hanem a következő öt évre szóló vezetői programját is meg szeretné méretni – mondta a Műcsarnok új igazgatója.

Annak érdekében, hogy a kortárs magyar képzőművészet respektje megváltozhasson – mert szerinte most egyfajta szubkultúraként működik, ami néhány ezer ember belügye -, sokkal szélesebb körben kell megjelennie, s nagyobb számú közönséghez eljutnia. Gulyás fontosnak nevezte, hogy a nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolódjanak a kortárs magyar művészek. Megítélése szerint ez nem csak pénz kérdése, hanem a koncepció is hiányzik. “Ezen a téren is vannak konkrét elképzeléseim, amit február első hetében ismertetek” – jelezte Gulyás Gábor.

4 pályázó volt

Korábbi sajtóhírek szerint négyen indultak a Műcsarnok vezetésére kiírt pályázaton. Az Index decemberben arról írt, hogy az intézményt öt éve vezető Petrányi Zsolt mellett pályázott Fabényi Júlia, a Baranya Megyei Múzeumok vezetője, aki korábban már vezette a Műcsarnokot. Indult még a posztért Molnár Mária, aki az Ernst Múzeum főkurátora volt, egy pályázó kilétét nem sikerült kideríteni. Az elbírálás második körébe csak Fabényi Júlia és Petrányi Zsolt pályázata jutott be, de a bírálókat végül nem győzték meg.

A lap akkori értesülése szerint az MNV Zrt. azzal indokolta a pályázat eredménytelenségére vonatkozó döntést, hogy “egyik résztvevő sem nyújtott be a szaktárca képviselője számára meggyőző koncepciót, figyelembe véve az intézmény előtt álló XXI. századi kihívásokat, a megújítással kapcsolatos feladatokat, valamint azt a követelményt, hogy a pályázók jövőre vonatkozó elképzelései legyenek szerves összhangban a kormányzati kultúrpolitikával”. Ugyancsak a honlap írt arról, hogy Szőcs Géza államtitkár “hozta be” ötödikként a versenybe Francesca von Habsburgot, a nemzetközi kortárs művészeti élet neves szereplőjét, aki állítólag világhírű gyűjteménye Magyarországra telepítésére is kész lett volna.

A cél a kortárs képzőművészet bemutatása

A Hősök terén álló bazilikális alaprajzú, 2300 négyzetméter alapterületű Műcsarnok épülete 1896-ra, a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségeire készült el Schickedanz Albert műépítész tervei alapján.

Az intézmény honlapján olvasható összegzés szerint a Műcsarnok küldetése a nemzetközi és hazai kortárs képzőművészeti trendek, jelenségek közvetítése, bemutatása, alakítása. Az évente öt-hat nagy kiállításon – amelyek a közép-kelet európai régióban sok esetben mérföldkőnek számítanak – neves hazai és nemzetközi kortárs művészeket mutatnak be.

A Műcsarnok nonprofit kft. 2007 nyarán, az akkori államháztartási reform következtében jött létre, az intézkedéssel az intézmény részévé vált a Dorottya Galéria és az Ernst Múzeum.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik