A fesztiválszezon előtt arra még lehetett számítani, hogy nagyobb lesz a fesztiválok látogatószáma, de a legtöbben azt jósolták, hogy alacsonyabb lesz a fesztiválozók fogyasztása. Most úgy tűnik, hogy a szervezők ez utóbbi félelme nem igazolódott.
„Az emberek úgy ettek-ittak a fesztiválon, mintha ez lenne az utolsó napjuk” – mondta az FN-nek Bukovinszky Béla, a Hegyalja Fesztivál szervezője. Miközben csúcsot döntve összesen 71 ezren jöttek el a fesztiválra, az előző 65 ezres rekordhoz képest, addig a cigarettaforgalom közel 30-40 százalékkal, a sörfogyasztás 50 százalékkal nőtt ehhez viszonyítva.
19-re lapot húztak
A korábban csak remélt forgatókönyv, úgy látszik, bejött. Bukovinszky szerint a válság hatására a magyarok a külföldi célpontok helyett inkább a belföldi turizmusban gondolkodnak. A fesztiválok népszerűsége a hazai célpontok között pedig a Magyar Turizmus Zrt. stratégiai tervének sikerét is jelzi. Idén ugyanis a pályázatokkal a kulturális turizmust helyezték előtérbe.
A gazdasági válság és ezzel a szponzori pénzek visszaesése miatt idén nagyobb kockázat tető alá hozni egy rendezvényt: „Idén, aki bátor volt, aki 19-re lapot húzott, az lehetett a nyerő” – állította a szervező. Eközben pedig a koncentráció irányába is hatott a piac. A nagyobb fesztiválok egyfajta öngerjesztő folyamatként a „tömeg vonzza a tömeget” elvén még inkább kaszálhattak.
a Ghymes, a Szőke és a Jazzisták
Bár idén Márta István már bejelentette, hogy a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet ebben az évben szünetelteti a Művészetek Völgye Fesztivált, az érintett települések azonban Völgytalálka, avagy a Kapolcsi Kőleves címmel pótfesztivált rendeznek július 22-26. között. Lesznek kisebb-nagyobb, rövidebb-hosszabb programok Kapolcson, Monostorapátiban, Öcsön, Vigántpetenden, Taliándörögdön, és lesz Völgytornác Nagyvázsonyban is. Utána július 31. és augusztus 9. között Taliándörögd Önkormányzata rendezi meg a Dörögdi Fesztivált “a Ghymessel, a Szőkével és a Jazzistákkal”. Ez az ingyenes rendezvény várakozásuk szerint egy új hagyomány kezdete lesz.
Bár Tokajon és Rakamazon jelentős, csaknem 3000 férőhelyes szálláshelyfejlesztések zajlanak, Bukovinszky szerint most már érdemes azon gondolkodniuk, hogy korlátozzák a látogatók számát, mert a világörökség részét képező területre már etikátlan lesz ennyi embert rászabadítani.
A legnagyobb magyarországi fesztivál ugyancsak nem panaszkodhat. A VOLT és a Balaton Sound csúcsai után a Sziget jegyelővételében sincs visszaesés – állítja Gerendai Károly, a Sziget Programiroda ügyvezető igazgatója. Szerinte azonban a válság elsősorban a koncentrációban érezteti hatását. A legnagyobb 8-10 fesztiválnak jól megy, míg a kisebbek lemorzsolódnak. Ez annak köszönhető, hogy a látogatók csak egy-két fesztiválra mennek el, és a kisebbekre nem marad pénz.
Gerendai szerint a fogyasztás megnövekedésében az is közrejátszhat, hogy ugyancsak a válság hatására átalakul a közönség is, és az inkább itthon, a fesztiválokon nyaralók többet is költenek, mint azok, akik pont anyagi okok miatt hagyják ki a fesztivált.
Nincs válságtudatuk
A fesztiválszervezők magyarázatával szemben a piackutatók szerint a gazdasági válságnak idén sem pro, sem kontra nincs hatása a fesztiválok látogatószámára és a látogatók fogyasztására. A célcsoport – a fesztiválozók zömét kitevő 18-25 éves korosztály – ugyanis tesz a gazdasági válságra, vagy ahogy Kali Zoltán, a KPMG tanácsadócég fesztiválokat vizsgáló szakértője mondta, „nincs válságtudata”.
Bár érezhető idén, hogy a turizmusban a hangsúly áttevődik külföldről belföld felé, de az a tanácsadó szerint valószínűtlen, hogy jelentős számban kiváltanák a nagy éves nyaralásukat egy-egy fesztivállal. Ebből a szempontból legfeljebb az jöhet szóba, hogy a külföldi út elhagyásával megspórolt pénzt fesztiválra tudják költeni, ami megmagyarázhatja a magasabb fogyasztást is.
Szerinte azonban az sem egyértelmű trend, hogy jelentősen nőtt volna a fogyasztás. A Balaton Soundon bejelentett 15 százalékos növekedésbe ha belevesszük az éves inflációt és az áfaemelést, akkor már szinte el is fogyott a növekmény. A Hegyalja így jelenthet egy egyszeri kiugró teljesítményt, amelyet a sör esetében akár a beköszöntött óriási hőséggel is lehet magyarázni. A válságnál sokkal nagyobb hatása lehet például az időjárásnak a két év fogyasztásával összefüggésben – véli Kali Zoltán.
A látogatószám-növekedésre pedig a legkézenfekvőbb magyarázat szerinte, hogy Magyarországon megerősödött, beépült a fesztiválkultúra. A fesztiválok a fiatalok körében pedig nem csak a kultúrafogyasztásról szól. Sokkal inkább egy találkozóhely lett, így leginkább a közösségi weboldalak felfutásához lehet hasonlítani a sikerüket. Ahogyan szinte egyértelmű a válasz a kérdésre, hogy „te fent vagy az iWiW-en?”, úgy az is egyértelmű az adott csoportoknál, hogy melyek azok a fesztiválok, amelyeken ott kell lenni.
Feljebb pozicionálták a Hegyalját
A Hegyalja fogyasztásának felfutását az is okozhatta, hogy jelentős vérfrissítés történhetett a tavalyi látogatókhoz képest – mondta az FN-nek Kovács Gábor, a Free Association piackutatója. A Hegyalja szervezői ugyanis a jubileumi 10. fesztiváljukhoz jelentős marketing-előkészületeket tettek, így akár 30-40 százalékra is tehető azok köre, akik tavaly nem voltak Tokaj-Rakamazon. Lehetséges, hogy a nevesebb fellépőkkel még sikerült is feljebb pozicionálni a rendezvényt, így az új vendégek több pénzzel is érkeztek.
A Hegyaljával ráadásul egy időben zajlott Baján az EFOTT, amely a soványabb pénztárcájú egyetemistákat és főiskolásokat célozta. Ez ugyancsak látogatórekordról számolt be. Ha pedig a turisztikai találkozó elszívta a kevésbé pénzes látogatókört, akkor ugyancsak magyarázat lehet a fogyasztás megugrása a tokaji fesztiválnál. Viszont az is egy jó kérdés, hogy ha nem ekkor van az EFOTT, akkor hányan mennek el a Hegyaljára.
Az augusztus végén rendezendő Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) szervezője, Boros Gyula szerint sem lesz jelentős hatással a fesztiválokra a gazdasági válság. A lépcsős rendszerben értékesített SZIN-bérletek annyira jól fogynak, hogy már közel egy hónappal a nyitás előtt a tavaly elővételben értékesített jegyek 90 százaléka már elkelt. Az akciós rendszert idén vezették be, így messzemenő következtetést Boros nem vonna le, de tavaly az utolsó hónapban adták el a jegyek 65 százalékát, így akár jelentős látogatószám-növekedés is lehet a szegedi rendezvényen. Tavaly 60 ezren látogattak el a SZIN-re, idén ez a szám óvatos becslés mellett 5 százalékkal nőhet.
