Élet-Stílus

Andy Warhol Szegeden: pop, indiánok, Marilyn

admin
admin

2009. 03. 26. 10:12

Koronázatlan király, kultuszfigura, a művészet popistene vagy csak a profi médiaceleb-jelenség előfutára? Egy biztos, Andy Warhol személye és munkái ma is mutatósak. Május elejéig szitanyomataiból látható válogatás a szegedi Reök-palotában. A rendezők szándéka bizonyára az volt, hogy a celebség színes felszínét mutassák: tartalom nélkül.

Andy Warhol alkotásainak mélysége ugyan ma már elveszett, a napról-napra harsányabb tömegkommunikációs eszközök sokkal durvább felületeket és híreket produkálnak. Ne legyünk azonban igazságtalanok, Andy nem véletlenül vált a XX. század jelképévé. Az ő élete, művészete a maga idejében és helyén valóságos vizuális és (anti)polgári forradalom, tabudöntögetés, a provokáció felsőfoka volt.

Mao szeme mindent lát

Mao szeme mindent lát

A szegeden kiállított hetven mű nem akar több lenni, mint ami, a látogató némi benyomást szerezhet a pop artról és Andy Warhol néhány emblematikusnak tartott vizuális gegjéről.
A pénzgyáros

Andrew Warhola a történelmi Magyarország területéről Amerikába emigrált Ondrej Warhola és Julia Zavacky 1909-ben kötött házasságából született 1928-ban Pittsburghben. 1949-ben New Yorkba költözött egy kommunába, és cipőreklámok készítéséből, kirakatok dekorálásából igyekezett megélni.

Első kiállítása 1952-ben volt, de a sikerre még tíz évet kellett várnia. A reklámszakember a dollárbankó, a Campbell-féle leveskonzerv és az idol Marilyn Monroe-ról készített munkáival dobbantott, lett az amerikai művészet fenegyereke. Az első sikerek után New Yorkban a keleti 47. utcában megnyitotta műtermét a Factoryt, ahol a tömegkultúra hullámaira felhasalva felszörfözte magát a legnagyobb csillagok közé.

Tömegesen készített szitanyomatai a kor emblémái lettek, a zseniális reklámszakember mindig jó érzékkel és jó időben találta meg a témát. Bármiben is látott fantáziát, a szinte már unalomig reprózott sorozatait csak úgy falta a nép. A „gyár” az underground legfontosabb helyszíne lett a New Yorki entellektüelek, transzvesztiták és homoszexuálisok kultikus találkozási pontja volt.

Halál és cirkusz

1968 júniusában a művész és filmrendező Andyre rálőtt az egyik filmjében is játszó színésznője, Valerie Solanas a „Society for Cutting up Men” alapító és mindezidáig egyetlen tagja. A súlyos sérülést szenvedett Warhol azonban felépült és később előszeretettel mutogatta a golyónyomokat testén. 1987-ben gyakorlatilag orvosi műhiba, nem megfelelő kórházi ápolás következtében halt meg.

Úgy temették el, ahogyan élt, a szertartás egy művészi akció volt: az arannyal díszített koporsóban Warhol fekete kasmíröltönyt, platina parókát és napszemüveget viselt. A sírnál a lelkész egy rövid imát mondott, majd szenteltvízzel meghintette a koporsót. A koporsó leeresztésekor a barátok magazinokat és egy Estée Lauder „Beautiful” parfümöt is tettek az idol mellé.


Üres celebség

A hazai közönség már láthatott egy jó kiállítást Andy Warholtól a kilencvenes évek elején a Műcsarnokban. Most a Reökben három osztrák gyűjtemény anyagából válogatott szitanyomatok engednek felületes benyomást szerezni egy színes, sokoldalú jelenségről. A kiállítás ötletgazdái nem befolyásolják a látogatót, a művek önmagukban, már-már öncélúan követik egymást.

A sorozatok – Marilyn Monroe-ról, az indiánokról, Maoról – azonban még így az életmű kontextusából kiemelve is hatnak. A rendezők szándéka bizonyára az volt, hogy a popkultúra pápájának munkáit használva kizárólag a celebség színes felszínét mutassák: tartalom nélkül.

Több százezres aláírás

Több százezres aláírás

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

AUCKLAND, NEW ZEALAND - AUGUST 29:  Phil Taylor engages with his fans during the Auckland Darts Masters at The Trusts Arena on August 29, 2015 in Auckland, New Zealand.  (Photo by Michael Bradley/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.