Vasárnap 11 órától életbe lép a szmogriadó Budapesten – közölte Demszky Gábor főpolgármester.
Demszky Gábor elrendelte a gépjárműforgalom korlátozását Budapest egész területére. E szerint a naptár szerinti páratlan napokon csak a páratlan rendszámú járművek, míg a naptár szerinti páros napokon csak a páros és a 0-ára végződő rendszámú járművek közlekedhetnek (a rendszámtábla utolsó számjegye számít) a főváros közigazgatási határán belül. Ez alól kivétel az M0-ás fővárosi szakasza.
Páratlan bosszúság: hétfőn már nem használható a kocsi a fővárosban. Fotó: Gáti András
Nem büntet a rendőrség
Tehát vasárnap 11 órától a páratlan rendszámú, hétfőn a páros rendszámú autók közlekedhetnek Budapesten. Ennek betartását a BRFK ellenőrzi.
A Budapesten elrendelt szmogriadó miatt az autóközlekedésben bevezetett korlátozások betartására a rendőrség csak figyelmeztet, de nem büntet, ugyanis elfelejtettek jogszabályt alkotni a szankcionáláshoz – derült ki vasárnap este Demszky Gábor sajtótájékoztatóján.
Demszky Gábor felkérte az érintett minisztériumokat, hogy a meglévő joghézag megszüntetésére – egy rendelet be nem tartását nem követi szankció – nyolc napon belül tegyenek javaslatot.
akiket nem érint
A helyi, helyközi és távolsági közösségi közlekedés (BKV, MÁV, Volán) járművei zavartalanul közlekedhetnek a főváros útjain és a taxik is. Nem érinti a korlátozás a megkülönböztető fény-és hangjelzéssel felszerelt, valamint a betegszállító, a beutalt betegeket, valamint az orvosi ügyeletet ellátó járműveket, továbbá a mozgáskorlátozott személyt szállító járműveket (amennyiben eredeti és érvényes parkolási igazolvánnyal rendelkezik és ez a szélvédőn keresztül jól látható).
Közlekedhetnek a tiszta gázüzemű és a hibrid hajtású autók, az OBD (fedélzeti diagnosztikai) rendszerrel ellátott EURO-5-ös vagy EEV, vagyis kiemelten környezetkímélő motorral szerelt dízel-hajtású autók.
A kivételek közé tartoznak a DT betűjelű rendszámmal közlekedő diplomata járművek is.
Mentesülnek a korlátozás alól a szemétszállító, utak tisztítására szolgáló, víz-, gáz-, villamosenergia-, távhő- és távközlési szolgáltatást ellátó, a karbantartást és ellátást biztosító járművek, a köztisztasági és közegészségügyi feladatot ellátó járművek, továbbá a közszükségleti áruszállítás, polgári védelem, honvédség, rendőrség, katasztrófa elhárítás, az önkormányzatok és az ÁNTSZ járművei.
Kolláth György alkotmányjogász szerint ez jogállami képtelenség, hisz az egyes rendőr intézkedése során dönthet úgy, hogy szóbeli figyelmeztetést alkalmaz, de ha egy rendelkezésnek általában nem alkalmazzák a szankcióját, akkor nem is nagyon várható el annak betartása.
Nézze meg az FN Tudósító (Mészáros Gábor) képriportját a szmogriadó be nem tartásáról!
A jogász szerint alkotmányosan aggályos lehet egy rendelkezés bevezetése, ha az embereknek nincs módjuk megismerni azt, illetve felkészülni annak betartására. Az emberek nem a hírműsorokból szoktak értesülni alapvető jogaikról és kötelezettségeikről, és többnyire nem várható el tőlük, hogy órákon belül átalakítsák életviszonyaikat – vélte az alkotmányjogász.
Mi lesz a tömegközlekedéssel?
A szmogriadó idején várható megnövekedett utazási igényekre csúcsidőben teljes kapacitással, napközben pedig járatsűrítéssel készül a BKV Zrt. Csúcsidőn kívül a felszíni közlekedési eszközök összességében 10 százalékkal sűrűbben járnak majd, a metróvonalakon 20 százalékkal, a HÉV-vonalakon pedig 50 százalékkal lesz nagyobb a kapacitás.
Bérlettel nem rendelkező utasainak a BKV javasolja a napjegy igénybevételét, aminek ára olcsóbb a 2008-as tarifánál – 1500 forintba kerül – és 24 órán át a teljes hálózaton korlátlan utazást tesz lehetővé. Új rendelkezés az is, hogy a metróvonalak és a kisföldalatti közötti átszálláskor nem kell új jegyet érvényesíteni.
A főváros egész területén tilos a nyílt téri égetés.
A kialakult gázhelyzet miatt a főváros még a riasztási fokozatban sem kérheti az ipari fogyasztóktól az olajtüzelésű fűtőberendezések használatának korlátozását, így elsősorban a gépkocsihasználat korlátozásával javítható a levegő minősége – írta a közleményben a Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodája.
miért káros a szálló por?
A levegőben szálló por izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést válthat ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. A por belégzése a légzőszervi betegek állapotát súlyosbítja, különösen asztma, hörghurut esetében, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben.
Veszélyeztetettek a légúti és keringési betegségben szenvedők, a csecsemők, gyermekek és időskorúak, az aktív és passzív dohányosok, akiknek célszerű elkerülniük a nagy forgalmú útszakaszokat.
Az elrendelt korlátozáson túlmenően a főpolgármester arra kéri a lakosságot, hogy a helyzet további romlását megelőzendő, lehetőleg szüneteltessék az egyéni gépkocsihasználatot, különös tekintettel a kétütemű benzinmotorral és a dízelmotorral hajtott gépjárművekre. A saját gépjármű használata helyett a közösségi közlekedést részesítsék előnyben. Lehetőség szerint mérsékeljék a gépjárművek indokolatlan – álló helyzetben történő – alapjárati üzemeltetését.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt kérte a minisztériumoktól és az állami hivataloktól, hogy szigorúan tartsák be a szmogriadó előírásait.
legyen ön is fn tudósító!
Nem kedvez az időjárás
A szálló por napi átlagkoncentrációja a budapesti légszennyezettségi mérőhálózat monitorállomásain pénteken és szombaton is meghaladta a 100 mikrogramm/köbmétert, és ezzel elérte a riasztási fokozatot. (A mérések alapján a szálló por koncentrációja a Nagytétényi úton és Csepelen második napja meghaladja a riasztási küszöbértéket.)
A szmogriadó úgynevezett tájékoztatási fokozatát már szombaton elrendelte a főpolgármester. Azóta a főváros egész területén tilos a nyílt téri égetés.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint a légköri viszonyok továbbra sem kedveznek a levegőminőség javulásának, ezért vasárnap a szálló por koncentrációja a főváros több pontján várhatóan továbbra is meghaladja a 100 mikrogramm/köbmétert.
Szmogriadó lesz egy darabig?
A szmogriadó feloldása akkor lehetséges, ha a szálló por koncentrációja 24 órán keresztül a riasztási határérték alatt marad – mondta Czuk Dorottya, a Főpolgármesteri Hivatal sajtófőnöke. Az intézkedés felülvizsgálatára legkorábban hétfőn kerülhet sor – tette hozzá.
Keddig nem várható jelentős javulás a levegő minőségében, mert továbbra is gyenge légmozgásra, párás, borongós időjárásra kell számítani – mondta Fodor Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) veszélyjelző meteorológusa vasárnap.
Szerdára virradóan dél felől egy ciklon érkezik a térségbe, amely “kimossa” a szennyezettség egy részét. A szakember azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a ciklon miatt havazás, havas eső és ónos eső alakul majd ki.
A felhőzet elvonulása után csütörtökön megélénkül a szél, amely tovább tisztíthatja a főváros levegőjét – vetítette előre az időjárás alakulását a meteorológus.
Szigorú a szabályozás
Riasztási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 100 mikrogramm/köbmétert, és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható. A környezetvédelmi, az egészségügyi, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter erről szóló közös rendelete 2008. október 25-től lépett életbe.
A magyarországihoz hasonló, szigorú szabályozás csak Svájcban van, amelynek kedvezőbbek az éghajlati viszonyai, és nincsenek is milliós nagyvárosai. Ha az új szabályzás már három éve érvényben lett volna, akkor összesen 73 napon kellett volna különböző szigorító intézkedéseket elrendelni.
A rendelettel kapcsolatos aggályairól Demszky Gábor főpolgármester még júliusban, a rendelet kihirdetése előtt tájékoztatta Szabó Imre környezetvédelmi minisztert, levelére azonban nem kapott választ – rögzítette a kabinet elé benyújtott előterjesztésében Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes. A szocialista politikus – hangsúlyozva, hogy a rendelet végrehajtására a főváros jelenleg nincs felkészülve – megállapította, hogy “a főváros álláspontja szerint a miniszteri rendeletmódosítás elhamarkodott és előkészítetlen volt”.
Az EU szakbizottsága májusban adta ki azt az irányelvet, amely alapján a tagállamoknak két évük van az érvényes szabályozásuk újragondolására. A bizottsági irányelv nem ír elő olyan kötelezettséget, hogy a tagállamokban a szálló porra vonatkozó küszöbértéket be kellene vezetni.
