Élet-Stílus

Megnyílnak a budapesti kémények

A világon elsőként Magyarországon tették kötelezővé a kéményseprő-ipari szolgálatot, de az energiahatékonysághoz is hozzájáruló kormos ember már 600 éve hoz szerencsét – derül ki a Budapesti Urbanisztikai Majálison, ahol két napra megnyitják az eddig zárt, csak szakmai körökből látogatott kéményseprő múzeumot.

A Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. (FŐKÉTÜSZ) az URBITÁLIS rendezvénysorozatához kapcsolódva május 16-án és 17-én 10-17 óra között teszi látogathatóvá az ország egyetlen Kéményseprő-ipari Múzeumát. A kiállítást eddig csak szakmai körökből keresték fel, szombatra azonban „látogatható” állapotba hozzák, előzetes bejelentkezés alapján továbbra is megtekinthető lesz – mondta el a FigyelőNetnek Ritter Andrea, a FŐKÉTÜSZ sajtóreferense.

Biztonsági és környezetvédelmi szempontok

A kémények megfelelő karbantartása elsősorban biztonsági okból jelentős, hiszen a berendezés állapota befolyásolja az égéstermékek „elszállításáért” felelős huzat kialakulását. Ha a huzat nem megfelelő, bizonyos égéstermékek visszaszivároghatnak a lakótérbe, komoly balesetveszélynek kitéve a családot. Ezenkívül egyes eszközök működését is zavarhatja az eldugult kémény – mondta Ritter Andrea.

Munkában a kéményseprők (fotó: MTI)

Munkában a kéményseprők (fotó: MTI)

A kéményseprés közvetve az energiatakarékossághoz is hozzájárul, hiszen a nem megfelelő huzat miatt a készülék többet fogyaszt, ezzel ráadásul több égésterméket is termel – a közszolgáltatás igénybevételével tehát környezetszennyező tényezőket is kiküszöbölhetünk. Még a XII. századi fejlett német városokban is kémény és üvegezett ablak nélkül épültek a házak, a füst a falréseken, nyílásokon keresztül távozott, ezért a lakóterek állandóan füstben álltak. Az első kéményábrázolás is alig 500 éves, Carpacciónak (1450-1522) a Kereszt csodája című képén látható.

A XVI. században divatból terjedt el a kandalló, ami először csak enyhet adott, meleget nem. A kezdetben túlságosan tág kéménynyílás ugyanis olyan huzatot keltett, hogy a kandalló mellett ülők háta majd’ megfagyhatott. Az 1995. évi XLII. törvény, amely a közszolgáltatások kötelező jellegéről szól, a világon először Magyarországon tette kötelezővé a kéményseprő-ipari közszolgáltató tevékenységet.

Szerencsét hoznak

Közismert babona, hogy a kéményseprő szerencsét hoz. Ennek eredetét a sajtóreferens a XIV.-XVI. századra, a városiasodás európai elterjedésének időszakára datálja. Ekkoriban kezdtek a házakra kéményt is építeni, melynek működésében a lakosság olyannyira járatlan volt, hogy több helyütt fából készült kémények is előfordultak.

Ez a tudatlanság rengeteg balesethez, tűzvészhez vezetett, ezáltal megnőtt a kéménytisztításhoz értők megbecsültsége. S a kéményseprők valóban jót tettek – szerencsét hoztak -, hiszen ahol már jártak, ott a lakóknak többé nem kellett tűzvésztől tartaniuk. Emellett még kormosak is voltak, márpedig a néphiedelem a fekete, ijesztő külsejű lényekhez kapcsolja a beköszönő szerencsét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik