1895: megalakul a Svájci Labdarúgó Szövetség.
1905: első hivatalos mérkőzésén február 12-én a svájci válogatott Párizsban 1-0-s vereséget szenved a franciáktól. A három évvel későbbi visszavágón a szomszédok Genfben nyernek 2-1-re.
1908: az első svájci siker idegenben születik. A „Nati” április 4-én 1-0-ra legyőzi a németeket Karlsruhében.
1909: a svájci válogatott legnagyobb vereségét regisztrálja. Május 20-án Bázelben az angolok 9-0-ra győzik le vendéglátóikat.
1910: újabb katasztrofális vereség, ezúttal Budapesten. Október 29-én Magyarország 9-0-ra győzi le a helvéteket.
1924: a párizsi olimpián Svájc remek eredménnyel rukkol elő. A selejtezőben Litvániát 9-0-ra verik (ez Svájc legnagyobb különbségű diadala), míg az első fordulóban Csehszlovákia ellen hosszabbítás után is 1-1 az eredmény. A megismételt mérkőzésen 1-0-s svájci siker. A második körben hatalmas meglepetés: Svájc Sturzenegger és a később válogatottsági gólrekorderré avanzsáló Max Abegglen góljaival 2-1-re legyőzi Olaszországot, míg a svédek elleni elődöntőben (2-1) Abegglen duplája már érmet ér. A fináléban nincs mese, Uruguay 3-0-ra legyőzi az európaiakat, akik így is történetük legsikeresebb olimpiáját zárják.
1934: az olaszországi világbajnokság első körében a milánói San Siróban a holland csapat az ellenfél. A svájciak Kielholz két- és André Abegglen egy góljával 3-2-re verik a németalföldieket, a nyolc között azonban a későbbi ezüstérmes csehszlovákok kiegyensúlyozott összecsapáson (3-2) Nejedly 82. percben szerzett góljával lépnek tovább.
1938: a franciaországi vb-n a svájciak az Anschluss következtében (a márciusi események miatt Ausztria visszalépett a tornáról) osztrák játékosokkal erősített németekkel kerülnek össze, s az első mérkőzésen kivívott 1-1 után (André Abegglen egyenlített a 43. percben), a megismételt találkozón 4-2-re verik északi szomszédjaikat. Hatalmas csatában. Az osztrák Hahnemann és Lörtscher öngóljával Sepp Herberger csapata 2-0-ra vezet, ám a svájciak Walaschek góljával még a szünet előtt szépítenek, majd Bickel a 64. percben egyenlít. A hajrában pedig ismét Abegglen villan, két találata eldönti a meccs sorsát. A nyolc között azonban ismét egy közép-európai későbbi ezüstérmes, Magyarország következik, Sárosi és Zsengellér góljaival 2-0- a végeredmény.
1950: a brazíliai világbajnokságon Svájc nehéz csoportba kerül, hisz Mexikó és Jugoszlávia mellett az Ademirt és Chicót is felvonultató házigazda a harmadik vetélytárs. A jugoszlávok elleni 0-3 után a svájciak Sao Paulóban hatalmas meglepetésre 2-2-re végeznek a brazilokkal. Alfredo és Baltazar találataira Jacques Fatton két góllal válaszol. Ám hiába nyernek végül a mexikóiak ellen, a svájciak csak harmadikak csoportjukban, melyből Brazília lépett tovább.
1954: a svájci világbajnokság éve. Hat helyszínen – a bázeli St. Jakob, a berni Wankdorf a genfi Charmilles, a Lausanne-i Stade Olympique, a luganói Cornaredo és a zürichi Hardturm – látják vendégül a csapatokat. A negyedik csoportban szereplő házigazdák az olaszok elleni 2-1-es győzelem és az angolok elleni 2-0-s vereséget követően a nyolc közé jutásért ismét az olaszokkal mérkőznek, és Hügi két- illetve a társához hasonlóan korábban is eredményes Ballaman valamint Fatton egy-egy találatával 4-1-re múlják felül a squaddra azzurrát. Az osztrákok elleni negyeddöntő valóságos gólzáporba torkollik, s bár a svájciak 3-0-ra is vezetnek, végül 7-5-re kikapnak. Némi vigaszt jelent, hogy a 11 gólos Kocsis mögött hat góljával – az osztrák Probsttal és a német Morlockkal társbérletben – Hügi a torna második legeredményesebb játékosa.
1961: a berni Wankdorf stadionban rendezik a BEK-döntőt. A Benfica 3-2-re legyőzi a Barcelonát.
1962: a chilei világbajnokságon a második csoportba kerülő svájciak a házigazdák elleni 1-3 után az NSZK-tól (2-1) és Olaszországtól (3-0) is kikapnak, s ezzel utolsók a négyesben.
1966: négy évvel később, Angliában hasonló – sanyarú – véget ér a svájci kaland. A második csoportban a svájciak az NSZK ellen 0-5-tel nyitnak, s bár némileg feljavul a teljesítményük, Spanyolországtól (2-1) és Argentínától (2-0) is vereséget szenvednek.
1969: a bázeli St. Jacob látja vendégül a KEK döntőjét. A Barcelona ezúttal is vesztesen kerül ki a svájci kirándulásból, a csehszlovák Slovan Bratislava 3-1-re legyőzi a katalánokat.
1975: a KEK-döntő résztvevői ismét Bázelben mérkőznek, a Dinamo Kijev 3-0-ra győzi le a Ferencvárost.
1979: a Barcelona második bázeli nekirugaszkodása már jobban sikerül. A KEK döntőjében a „blaugrana” 4-3-ra felülmúlja a német Fortuna Düsseldorfot.
1984: a KEK-döntők „örökös helyszínén”, Bázelben ezúttal a Juventus és az FC Porto csap össze, a finálét az olaszok nyerik 2-1-re.
1989: a berni Wankdorf stadionban is javítják mérlegüket a katalánok. A KEK-döntőben Barcelona-Sampdoria 2-0.
1994: huszonnégy évet kell várni az újabb vb-megmérettetésre. A német Uli Stielike által kovácsolt, majd az angol Roy Hodgson által átvett svájci társaság hosszú sorozatot szakít meg azzal, hogy kivívja a továbbjutást az amerikai világbajnokságra. Sforzáék a házigazdák elleni 1-1 után jókora bravúrral 4-1-re lelépik a korábban a vb titkos esélyeseinek számító kolumbiaiakat megleckéztető románokat (Sutter, Chapuisat, Knup és az amerikaiak ellen is eredményes Bregy is beveszi Stelea hálóját), s így még az is belefér, hogy a dél-amerikaiaktól 2-0-ra kikapnak. A nyolcaddöntőben Spanyolország jelenti a végállomást (0-3).
1996: történelme során Svájc először tagja az Európa-bajnokság mezőnyének. Az ígéretes kezdés ellenére – Türkyilmaz büntetőből egyenlít Anglia ellen – a hollandokkal (2-0) és skótokkal (1-0) szemben is alulmaradó svájciak az utolsó helyen végeznek csoportjukban.
2004: bár rendkívül nehéz csoportba sorsolják, a nyolc év kihagyás után ismét rivaldafénybe kerülő svájci válogatott, borítva a papírformát 0-0-ra végez a horvátokkal, ám az angolokkal már nem bír (0-3), s a franciák elleni 3-1-es vereség is csak annyiban érdekes, hogy a szépítő gólt jegyző Johan Vonlanthen lesz minden idők legfiatalabb Eb-gólszerzője.
2006: a németországi világbajnokságon Svájc markáns teljesítménnyel rukkol elő. A franciák elleni 0-0 után Frei és Barnetta találataival Kobi Kühn csapata 2-0-ra legyőzi Togót, majd Senderos és Frei Dél-Korea ellen is eredményes (2-0). Az ukránok elleni nyolcaddöntőben 0-0-val zárul a rendes játékidő és a hosszabbítás is, s bár Sevcsenko elhibázza büntetőjét, hasonlóan cselekszik Streller, Barnetta és Cabanas is, így a vb-k történetében először egy válogatott kapott gól nélkül búcsúzik (egyszersmind Svájcnak jut az a kétes dicsőség is, hogy értékesített kísérlet nélkül vesztett el egy vb-büntetőpárbajt).
2008: a rendező Svájc tagja az Európa-bajnokság mezőnyének.
