Az illetékes bizottság 30. ülésén 27 ember alkotta, 8 természeti és 2 vegyes helyszín dossziéját tanulmányozza. A világörökség része címre várakozó helyszínek 30 országban, köztük nyolc európai államban – Németországban, Ausztriában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Csehországban és Nagy-Britanniában – vannak.
A világörökségről
Az UNESCO Világörökség Egyezménye1972. november 16-án született meg az Asszuáni-gát építése kapcsán. Az Egyezmény ezidáig a legjelentősebb eszköz földünk egyetemes természeti és kulturális értékeinek megőrzésére, egy olyan egyedülálló jogi eszköz, amely globális felelősségvállalást tesz lehetővé a világ kulturális és természeti értékeinek megóvásáért.
Jelenleg 137 országban 812 helyszín minősül a világörökség részének. Legutóbb a bizottság 24 helyszínt – köztük a bosznia-hercegovinai Mostar hídját – emelte a világörökség részévé.
Magyar helyszínek a Világörökség-listán
Magyarországról a listára elsőként 1987-ben Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete továbbá a hollókői ófalu és táji milióje került, majd 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, 1996-ban az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, 1999-ben a Hortobágyi Nemzeti Park, rá egy évre a Pécsi ókeresztény sírkamrák nyerték el a címet. Ezt követően a Fertő-tó és utoljára 2002-ben a tokaji történelmi borvidék került az ENSZ-listára.
Jelenleg kilenc magyar épület vagy tájegység vár a listára kerülésre, többek között a Tihanyi-félsziget, a Komáromi erőd és a Dunakanyar.
