Élet-Stílus

Háziszárnyasokban a H5N1 Magyarországon?

Fennáll a gyanú, hogy a háziszárnyas-állományban Magyarországon megjelent a madárinfluenza emberre is veszélyes változata, a H5N1 - közölte Brüsszelben Süth Miklós főállatorvos.

Laboratóriumi vizsgálatok még nem mutatták ki, hogy a H5N1 változatról van-e szó. – Már most azt mondhatom, hogy sikerült gátat szabni a betegségnek, a folyamat kézben van – jelentette ki Süth Miklós a rendkívüli sajtótájékoztatón.


3300 házilúd érintett


A tavasz eleji vadmadár-megbetegedések után most gyanúnk van arra, hogy a H5-ös vírus ismételten jelen van – mondta el a szakember, aki minderről beszámolt uniós kollégáinak is. Kiemelte: az állategészségügyi intézet folytatja a vizsgálatokat, amelyek közül mindazonáltal az egyik, a tojásoltás már igazolta, hogy olyan influenzavírus bukkant fel, amely minden bizonnyal nagy fertőzőképességű.


Kiskunmajsa-Bodoglár körzetében 3300 házilúd érintett a valószínű fertőzöttségben – mondta. A gyanút az keltette fel, hogy az állomány tenyésztésének 68. napján – a múlt hét végén – az állatok bágyadtakká váltak, étvágyuk csökkent, másnap pedig 46 liba elhullott, majd később egyetlen nap alatt újabb 636.


Megtették a szükséges intézkedéseket


A betegség felbukkanásában szerepet játszhatott a vadmadarak vándorlása is – vélte Süth Miklós. Hangoztatta: már a laboratóriumi vizsgálati eredmény ismerete nélkül megtették a szükséges intézkedéseket.


A teljes érintett állítmányt leölték, megsemmisítették egy közeli háztáji gazdaság 13 állatát is, és a közeli napokban – megelőzési céllal – további megközelítően 300 ezer, tünetmentes háziszárnyast kell leölni egykilométeres körzetben. Folyamatosan zajlik a fertőtlenítés is, még az utakat is mentesítik. Felállították a nemzeti, illetve a helyi járványügyi központokat is. A közvetlen körzetben mindazonáltal Korlátozták a személyforgalmat is, de mivel nem lakott területről van szó, ez a lakosság életét várhatóan kevésbé befolyásolja – vélte a magyar illetékes.


Kiskunmajsa Bodoglár településrésze körül három kilométeres védőkörzetet alakítottak ki, s elrendelték egy tíz kilométeres úgynevezett megfigyelési körzet kijelölését is. A megyei főállatorvos beszámolt arról, hogy csütörtökön a három kilométeres zónát felmérték, és a környező megyékből érkezett 20 állatorvos megkezdte a zónán belül a teljes baromfiállomány vizsgálatát. Emellett kijelöltek egy “A” területet Kisköröstől a Tisza vonaláig, ahol elrendelték a baromfik úgynevezett zárt helyen tartását, amit felválthat a madárháló alatti tartás. A “B” terület Bács-Kiskun és Csongrád megye puffer zóna, amely a veszélyeztetett területet választja el a vírusmentes térségektől. A B zónában teljes tilalom van élő baromfi és baromfitermékek szállítására.

A lappangási idő jövő szerdán jár le, akkor lehet a korlátozást fokozatosan enyhíteni. Kiskunmajsa, Tázlár, Bodoglár, Szank, Harkakötöny, Móricgát, Jászszsentlászló települések zárlat alá kerültek. Az egy kilométeres körzeten belül az állatok leölése megkezdődött. Egy részüket a kijelölt vágóhidakon semmisítik meg, a kisebbeket elgázosítják és konténerben elszállítják, majd megsemmisítik.


Biztonságos a tojás és a baromfi


A kereskedelemben lévő tojás és baromfihús biztonságos, és annak sem áll fenn a veszélye, hogy emberi fertőzés történjék – hangoztatta a főállatorvos. Azokon a területeken, ahol emberek érintkeztek az állatokkal, felvették a kapcsolatot az ÁNTSZ-szel, és az utóbbi dönti el egyedi esetenként, hogy szükség van-e esetleges megelőző kezelésre.


Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója  elmondta: jelentős fogyasztás-visszaeséssel számolnak, bár szerinte az nem éri el a múlt év végi nagyságrendet, amikor rövid ideig 40 százalékos baromfihús fogyasztás-visszaesést is tapasztaltak a szakemberek.


Az importtilalom is elképzelhető


Az EU már döntött arról, hogy az érintett körzetből egyelőre nem engedélyezi a baromfi és állati termékek kivitelét. Unión kívüli országok esetében elképzelhető az egész országra vonatkozó importtilalom is.


Az állatok leölése 100 százalékos állami kártalanítás mellett történik, amelynek felét remélhetően az EU biztosítja – mondta el kérdésre válaszolva. Feltehetően több száz millió forintos tételről van szó. Ha nem lesz további eset, a megfigyelő intézkedéseket csak 60 napig kell fenntartani, mert akkor kimondható, hogy ismét nincs madárinfluenza-vírus jelen a magyar háziszárnyas-állományban.


A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján elérhetők azok a telefonszámok, amelyeken az állategészségügyi állomások dolgozói információval tudnak szolgálni. Jövő csütörtökön a sajtó képviselői a helyszínen tájékozódhatnak a végzett tevékenységről – mondta el Süth Miklós.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik