Élet-Stílus

Úl kultregény az orosz értelmiség árulásáról

Az egekig magasztalják a kritikusok A sors kézikönyve című legújabb orosz kultuszregényt, amelynek írója azt állítja, hogy az orosz értelmiség elárulta népét.

“Azt gondoltuk, hogy a Doktor Zsivágó, illetve a Mester és Margarita után nem születik újabb kultuszregény” – mondta Grigorij Rezvin, A Kommerszant című orosz napilap kritikusa. A külföldön is elismert orosz festő, Maxim Kantor 1500 oldalas művében arra vállalkozott, hogy egy művészettörténész szemszögéből bemutassa az 1985-től 2005-ig tartó időszakot.

“Oroszország a világ egyetlen országa, ahol az értelmiség hagyományosan a népet védelmezte. Ezt tette Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov. A sztálini rezsimben azonban már örültek, ha magukat meg tudták védeni” – fogalmazott Kantor, aki egész életében Nyugat-Európa és a Szovjetunió, illetve később Oroszország között ingázott.

Véleménye szerint a Gorbacsov által meghirdetett szólásszabadság söpörte el végleg az orosz értelmiséget, amelynek “már nem volt mit mondania”. Ami megmaradt belőle, az beépült a hatalomba, majd a nyugatot kezdte majmolni, végül a nacionalizmus felé vette az irányt. A kritikusok ugyan túl hosszúnak találják a regényt, de kivétel nélkül magasztalják a könyvet.

A Moszkovszkije Novosztyi újságírója például így vélekedik: “Kantor azt írta le, amit már mindannyian megértettünk, de nem tartottuk illőnek bevallani.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik