Élet-Stílus

Folytatódik a norvégiai olajmoratórium

admin
admin

2006. 04. 20. 16:47

Az igen értékes tengeri ökoszisztémával rendelkező norvégiai Lofoten és Vesteralen szigetek környékén 2010-ig érvényben marad az olajkitermelésre vonatkozó moratórium, amelyhez számos más természetvédelmi intézkedés is társul.

A Lofoten és Vesteralen szigetek térségére vonatkozó döntés része egy átfogó természetvédelmi programnak, amely a Barents-tenger hal-, madár-, bálna- és fókaállománya, valamint a hidegvízi koralltelepeinek védelme érdekében indult. A moratórium a tervek szerint legkésőbb 2010-ig lesz érvényben.

„Ez jelentős lépés a térség tengeri élővilágára vonatkozó hosszú távú, állandó védelemhez”- mondta Dag Nagoda, a WWF Barents-tenger Ökorégió Program vezetője. Ugyanakkor csalódását fejezet ki azért, hogy a moratórium csak négy évig lesz érvényben. Norvégia azzal érvel, hogy a program a nemzetközi környezetvédelmi politika kereszttüzében áll. A természetvédelmi szakértők szerint viszont ez a négy év politikai szempontból jelentős lehet, de a természet számára igen rövid idő.

A program főbb részei közé tartozik, hogy tilos a hajózás a partoktól számított harminc tengeri mérföldön belül; a jövőben kialakítanak egy tengeri természetvédelmi területet a jegesmedve és számos tengeri madár kiemelkedően fontos élőhelyének számító Bear-sziget körül; küzdelem az illegális halászat ellen; új monitoring és kutató programok beindítása a térségben.

“Reményeink szerint Norvégia fokozni fogja a programban foglalt intézkedéseket, beleértve a hajózásra és a halászatra, valamint az olajszennyezések elkerülésére vonatkozó részt”- tette hozzá Nagoda. „A hajózásra vonatkozólag szigorúbb lépések lennének szükségesek, például legalább ötven mérföldes körzetre kiterjedően. Ami a halászatot illeti, a norvég kormánynak közelítenie kellene a kvótákat a tudományos ajánlásokhoz.”

Érintetlen élővilág, növekvő szennyezési kockázat

A Barents-tenger Európa legnagyobb kiterjedésű viszonylag érintetlen és épen megmaradt ökoszisztémájú tengere, de a fokozódó emberi beavatkozás, így többek között a halászat, kőolaj- és földgáz kitermelés, hajózás és aquakultúra, mind hozzájárulnak az élővíz elszennyeződéséhez, és a biodiverzitás csökkenéséhez.

A magas olajár és a Közel-Kelet politikai bizonytalansága oda vezetett, hogy az (szub)arktikus területek, amelyek jelenlegi becslések szerint a Föld kőolaj és földgáz készletének mintegy negyedét rejtik magukban, az egyik legjelentősebb kitermelő hellyé váltak. Csak 2004-ben mintegy 12 millió tonna kőolajat szállottak hajón észak-nyugat Oroszországból a Barents-tengeren át a norvég partok mentén Európába. Az idei évre a forgalom mintegy duplájára nőtt, és becslések szerint 2010-re elérheti a 200 millió tonnát is.

1990. óta több mint 2500 kisebb olajszennyezési eset fordult elő a térségben a szállítás, kutatás során – tette hozzá a szakértő. Bár szerencsére eddig még nem fordult elő a spanyolországi Prestigehez vagy az alaszkai Exxon Valdezhez hasonló eset, de a hajóforgalom növekedésével a kockázat is egyre nő.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.