Élet-Stílus

Hormonzavart okozhat az ivóvíz

admin
admin

2006. 01. 13. 07:42

Nőies férfiak és férfias nők, férfi mellnagyobbodás, szőrtelenedés és megfordítva, szükségtelen női pluszok vagy hiányok, százezrek életét keserítik a világon. Megzavarják a természet rendjét és a természetes élet viszonyait, az emberek társadalmi szerepeit és a lét kialakult szabályait. Mindezt kutatók vészkiáltásai szerint az élővizekben, s általuk az ivóvízben felhalmozódó gyógyszerszármazékok, főleg a hormonkészítmények maradékai okozzák, amelyeket a mai víztisztítással még nem lehet kiszűrni.

Már a 70-es évek óta sokat tudunk az ember által alkotott vegyi anyagok, például a növényvédő szerek, a gyógyszeripari készítmények közvetlen egészségkárosító hatásairól, így a légzőszervi megbetegedések növekedéséről, a daganatkeltő, sőt az embriotoxikus hatásairól is. 1997-ben az USA-ban két tudós, Theo Colborn (eredetileg zoológus) és John Peterson Myers (ökológus) közös munkásságának eredményeiként a környezetvédelemre szakosodott író, Dianne Dumanoski segítségével született egy könyv (Az ellopott jövő), amelyben szabályos nyomozással tárják fel ezeket a folyamatokat. Az USA-ban ezt követően állami pénzekből indultak új kutatások a valóság feltárására, s ezek többek között Colbornék állításait erősítették meg: feltárták a hormonkárosító mesterséges anyagok elterjedését, s használatuk korlátozását, végső soron betiltását indítványozták.


Férfias nők, nőies férfiak

A szerzők könyvükben egyebek közt azt állítják, hogy a nemi hormonok és az ember által mesterségesen létrehozott hormonszerű anyagok bevitele nem a szülőknél okoz károsító hatást, hanem ez elsősorban a következő nemzedék reprodukciós képességét érinti. Az utódok másodlagos nemi jellege nem alakul ki, vagy kóros módon fejlődik. Például a nemi szervek csökevényesek, rosszul fejlettek lesznek. Küllemükben és viselkedésükben a nőstények férfiassá (maszkulin típusúvá) válnak, a hímek nőiesek lesznek (feminizálódnak) vagy hermafroditákká alakulnak. A hormonkárosító anyagok hatására például mind több állatfajnál figyelnek meg addig szokatlan számban homoszexuális egyedeket.

Más külföldi kutatók viszont arra figyeltek fel, ami ma már köztudomású, hogy a gyógyszerek hatóanyagának nagy része a vizelettel eltávozik, s ezzel lényegében a természetbe jut. Amikor nagy érzékenységű műszerekkel megvizsgálták a szennyvíztisztítókból kikerülő vizek minőségét, kiderült, hogy a gyógyszerszármazékok nem tűnnek el a vízkezelés során. Idehaza eddig keveset tudtunk erről, mert csak a mostanában beszerzett műszerekkel lehet kimutatni a vizekben egészen kis koncentrációban előforduló gyógyszerszármazékokat. Amint arról hazai lapok is beszámoltak már, a külföldön elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok valószínűsítik, hogy az élővizekbe kerülő származékok, hormonok hatással lehetnek a vízben élő szervezetekre, a táplálékláncra, befolyásolva az ökológiai egyensúlyt. Az antibiotikumok maradványai megváltoztathatják a baktériumok szaporodását, a gyógyászatban alkalmazott antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumfajok elterjedését – ennek fényében például érdemes elgondolkodni a madárinfluenza robbanékony térnyeréséről.


Nehezen mérhető hatások

Bizonyos vizekbe jutó hormonkészítmények – a fogamzásgátlók lebomlásából származó női nemi hormonok – hatására például csökken a hím halak aránya a nőstényekhez képest, s megváltozik a békák szaporodása is. Mindez megzavarhatja a táplálkozási láncot is. De a kutatókban felmerült – nem alaptalanul –, hogy a folyamat kihat az emberekre is. Például azért, mert ugyan az utódok neme genetikailag már a fogamzáskor eldől, a másodlagos nemi jelleg kialakulásában döntően a méhen belüli fejlődés során kapott hormonhatásoknak van szerepük. A női nemi jelleg kialakulásáért felelős ösztrogén hormonok és a hím jellegért felelős tesztoszteron hormonok mennyisége között egyensúly van. Ha ezek koncentrációja – a korábbi módszerekkel nem is mérhető mértékben – néhány milliárdnyi részben eltér, az már az egyik vagy a másik nemi jelleg erősödéséhez, illetve gyengüléséhez vezet. A szervezetbe a természetesnél ezerszer, százezerszer nagyobb dózisban bejutó mesterséges hormonhatású vegyi anyagok az élővilágban meglévő törékeny egyensúlyt borítják fel.

Ezek ismeretében felmerült az is, vajon csakugyan okoznak-e ezek a kémiai anyagok degenerációkat? A tudósok jelenlegi véleménye szerint ennek a kis koncentráció miatt igen csekély a valószínűsége, ám a kérdés megnyugtató megválaszolásához a kutatók még nem rendelkeznek elegendő információval. A kérdésre, hogy miért nem bontják le a szennyvíztisztításban aktív baktériumok a gyógyszerhatóanyagokat is, az a válasz: az erre képes mikrobák a kis koncentráció miatt nem tudnak elszaporodni.

A magyarországi élő- és talajvizek gyógyszerszennyezettsége kiterjedt kutatások hiányában jelenleg csak becsülhető. Annyit tudunk, hogy Budapestnél a szennyvíz 55 százaléka máig tisztítatlanul folyik a Dunába. Egyébként 2006. január elején indult az a kutatás, amelyben a magyarországi folyók és ivóvizek gyógyszertartalmát mérik fel. A magyarországi szennyvíztisztítókban ugyanis még nem tudják szűrni – sok mással együtt – a vizekbe került nyugtató-, antidepresszáns- és hormonmaradványokat. Így azok az ivóvízbe is belekerülnek.


Talán 10 év múlva


A szakemberek szerint Magyarországon legkorábban 10 év múlva használhatják majd a gyógyszermaradványokat teljesen lebontó eszközöket. Egy új tisztítómódszer kidolgozására 70 millió forintot költ most a Fővárosi Csatornázási Művek. A gyógyszereken kívül sok mesterséges anyag kerül vissza a kozmetikumokból és mosogatószerekből is a folyókba és az ivóvízbe. A fogamzásgátló tablettákból pedig női nemi hormonok jutnak a vizekbe. „A fő cél az, hogy olyan technológiát dolgozzunk ki, ami lehetővé teszi a legstabilabb molekulák, például a gyulladás- és fájdalomcsillapítók hatóanyagának a lebontását is” – mondta Záray Gyula, a Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ vezetője az egyik tévécsatornán.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.