Élet-Stílus

Mikortól csatoljunk gyermekünk lábára sílécet?

admin
admin

2002. 11. 27. 11:32

Vannak, akik gyakorlatilag síléccel a lábukon születnek. Ők a pálya apró ördögei, akik úgy térdmagasságban, minden félelemérzet nélkül, golyóként száguldanak el mellettünk.

Aki akár csak hobbiszinten – telente legfeljebb két hétig – síel, és ráadásul még nő is, az igen nehezen viseli, ha mondjuk terhessége, majd az első babás időszak 24 órás elfoglaltságai miatt, vagyis összesen legalább két évig el van zárva a havas lejtők élvezetétől. Annál inkább várja azt az időszakot, amikor már gyerekét is „felcsatolhatja” a lécre, és végre együtt bukdácsolhat az egész családdal. A kérdés csak az, mikortól tehetjük ezt meg?



Orvosi szempontok

Ha azt vesszük, hogy a síeléshez tulajdonképpen csak állni kell tudni, még járni sem szükséges, akkor akár már egyéves korban megkezdhetnénk az edzéseket. Ekkorra ugyanis általában már van olyan fejlett egy kisbaba egyensúlyérzéke, hogy stabilan megálljon a két lábán. Legkésőbb kétéves korára már járni is meggyőzően tud, mégis elég extrém esetben látunk csak ilyen fiatal „versenyzőket” a pályákon.

A fiziológiai adottságokon túl ugyanis egynémely szellemi képesség megléte sem árt, vagyis annak felismerése, hogy valójában mi a teendő, mi a lényege és célja a mozdulatsornak. Elég az is, ha le tudja másolni a helyes „lépéseket”, ám ez a készség inkább csak 3-4 éves korra teljesedik ki. A hosszabb ideig tartó figyelem, összpontosítás, és az ez alapján történő tudatos mozgás-koordináció – a FigyelőNet által megkérdezett síoktatók tapasztalata szerint – csak 5 év felett jellemző.

Következésképpen óvodás korban már nyugodtan felengedhetjük gyermekünket a lankásabb lejtőkre (semmiképpen sem az egyik korábbi cikkünkben már bemutatott vadabbnál vadabb pályákra), de csakis szülői felügyelet mellett. Ez utóbbira leginkább azért van szükség, mert ilyen korban még általában nincs „bekódolva” a félelemérzet, miáltal csemeténk képes lenne golyóban elindulni lefelé.

 Síovik, sísulik

Az előbb taglaltaknak megfelelően a síovik is 3 éves kortól indulnak. Aki komolyan gondolja, az beiratkozhat a szeptembertől márciusig (máshol októbertől áprilisig) tartó tanfolyamokra, amelyek hétvégi elfoglaltságot jelentenek. A 3-4 éves korosztálynak általában egy-egy órás “edzést” tartanak a hétvégi napokon (az 5 éveseknek már másfél órásat), amit egy sítábor tetéz valamikor a tanfolyam vége felé. Az edzések egy része úgynevezett erőnléti, szárazedzés (műanyagpályán), majd ha leesett a hó, irány a Normafa (a szerencsésebbeknek meg Bánkút). A szezon végére már az abszolút kezdő kicsik is megtanulnak hóekében “közlekedni”, kanyarodni, illetve megállni.

Mindez persze csak a teljesen egészséges, mozgásszervi betegségektől mentes gyerekekre vonatkozik, akiknek jó a gerinc- és lábtartásuk. Ellenkező esetben talán az úszás jöhet szóba, de bármely sport megkezdése előtt elengedhetetlen az egyedi orvosi konzultáció. Az asztmás gyerekeknek viszont kifejezetten javasolt lehet a síelés, már csak a harapnivalóan friss levegő miatt is.

Felszerelések

Az első években nem csak a fizikai és szellemi képességek fejlettsége, hanem a méretek is korlátozhatják a lehetőségeket. A síbakancsok számozása általában 17-17,5-nél kezdődik, ami körülbelül egy 26-os lábméretnek felel meg. (Hogy kinek mikor nő ekkorára a lába, az teljesen változó, de nagyjából 3-4 éves korban.) Ennél kisebbet elvétve gyártanak, élelmesebb anyukák legfeljebb bababörzéken juthatnak hozzá egy-egy kimustrált darabhoz. Ami a síléceket illeti, ebben a korban körülbelül állig érő, azaz 70-80 centis lécekre van szükség, amiket viszonylag könnyű is beszerezni. Mindenképpen hasznos egy bukósisak is, ebből szintén bőséges a kínálat.

Általánosságban persze inkább az tanácsolható, hogy ne vásárolják, hanem kölcsönözzék a szülők az eszközöket, hiszen a következő szezonra már úgyis nagyobbra lesz mindenből szükség, és így olcsóbban is megúszható ez az egyébként elég költséges szabadidő-töltés. Egy új 17,5-es sícipő például durván 16 ezer forintba kerül, egy 80 centis lécért pedig 25 ezer forintot is elkérnek. Igaz, használtan lényegesen kedvezőbb áron juthatunk hozzájuk, de a bérléssel valószínűleg még mindig jobban járunk, és talán jobb állapotban lévő holmikat találhatunk.



Életformává válik

Összességében véve azért valljuk be, a síelés elég sok macerával jár. Mégis, azokban a családokban, ahol a szülők már űzik a sportot (mégoly amatőr szinten is), ott érdemes venni a fáradtságot, és viszonylag korán a gyerekeket is bevezetni a lesiklás rejtelmeibe.

Ha komolyan vesszük a dolgot, akkor ez ősztől tavaszig kifejezetten egészséges, és a családdal közösen élvezhető hétvégi programot jelent majd. Aki kiskorától rendszeresen síel, az vallja, hogy ez egyfajta életformává is válik, amelynek keretében akkor is a természetbe kívánkozik, ha még nem esett le az első hó.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.