Orbán Gáspár százados a leszereléséig összesen hat alkalommal utazott a Magyar Honvédség valamely repülőgépén az alábbi célállomásokra: Csád/N’Djamena, valamint Niger/Niamey.
Ezt válaszolta a Magyar Hangnak a HM Védelemgazdasági Hivatala. A lap korábban is foglalkozott a csádi misszió ügyével, akkor azt írta, hogy katonai kontingens végül nem utazott ki, de magyarok igen.
2023. szeptember 20-án reggel csaknem kétszázan – egyenruhások, diplomaták, civilek – indultak a Magyar Honvédség Airbus A319-es repülőjével Csádba, a gépen ült Orbán Gáspár, akit úgy mutattak be, mint a kiküldetés vezetőjét.
Az Országgyűlés egyébként csak 2023. november 6-án fogadta el Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter által október közepén benyújtott határozati javaslatot a Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról. (Egy évvel később a fideszes többség jóváhagyta, hogy a parlament helyett a kormány dönthessen a magyar csapatok külföldi bevetéséről.)
A katonai misszió előkészítése céljából már jártunk kint Csádban.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf ezt még 2023 november végén mondta, amikor fogadta a Csádi Köztársaság nemzetvédelmi miniszterét. A hivatalos indoklás szerint Csád szerepe azért értékelődött fel, mert a Száhel-övezet többi országához képest stabil kormányzattal rendelkezik, az Európába irányuló migrációs útvonalak stratégiai pontján helyezkedik el. (Csádról, a menekülttáborokól több riportot is küldött lapunknak Jászberényi Sándor.)
A csádi misszió korábban többször is téma volt az előző Országgyűlésben. Orbán Gáspár szerepe akkor került újra elő, amikor a választások előtt Pálinkás Szilveszter beszélt arról. A volt vezérkari főnök, Böröndi Gábor azt mondta: Orbán Viktor fia egy ideig részt vett a kormányzati tervezőcsoportban, nagykövetekkel, szakemberekkel és tisztekkel.
De, hogy ő vezette volna, az erőteljes túlzás.
Orbán Gáspár egyébként közös megegyezéssel távozott idén a Magyar Honvédségtől.
