A parlament hétfőn 139 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását.
A legfontosabb döntések:
- A jogszabály kihirdetését követő napon megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása.
- 70 éves korhatárt vezetnek be az Alkotmánybíróság tagjainál.
- Az országgyűlési képviselők legfeljebb 12 évig maradhatnak hivatalban, akit háromszor megválasztottak, a következő parlamenti választáson már nem indulhat.
- A bírák kezdeményezhetik a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását.
- Létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal.
- Csökken a sarkalatos törvények száma.
A Fidesz és a KDNP képviselői tiltakozásul bojkottáltak az Országgyűlés hétfői ülésnapját.
Sulyok Tamásnak mennie kell
A jogszabály egyetlen leíró mondattal meneszti a 2024-ben öt évre megválasztott Sulyok Tamást. E szerint „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”
Mivel a törvények kihirdetése – azok aláírásával – az államfő feladata, Sulyoknak voltaképpen a saját leváltását kell aláírnia, méghozzá (az után, hogy a házelnök megküldte neki a szöveget) öt napon belül. A köztársasági elnök az alkotmány módosításakor tartalmi okból nem, pusztán közjogi érvénytelenség esetén fordulhat előzetes normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz, ám Magyar Péter miniszterelnök már megüzente: ha így tesz, megindítják vele szemben a megfosztási eljárást. Ez is AB folytatja le, ám a megfosztási eljárás befejezéséig az államfő nem gyakorolhatja hatásköreit, és az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes aláírhatja helyette a jogszabályt – hangsúlyozta Magyar.
Polt Péter sem maradhat
A módosítás alapján szeptember 1-jén megszűnik a 70. évüket betöltött alkotmánybírók mandátuma. A korábbi legfőbb ügyész, Polt Péter AB-elnök mellett még három bírónak kell távoznia: Haszonicsné Ádám Máriának, aki Áder János köztársasági elnök hivatalvezetője volt, Juhász Miklósnak, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnökének és Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökének.
Az Alkotmánybíróság tagjait a jövőben 12 helyett 9 évre választják. A testület elnökét pedig ismét a tagok választhatják meg az Országgyűlés helyett.
Az AB emellett visszakapja a 2010-es választás után elvont hatásköreit, így költségvetési és adóügyekben is megkötés nélkül vizsgálódhat.
Újdonság még, hogy a bírák kezdeményezhetik a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását. Ezt a bírói karból többen kritikusan fogadták, mondván, nem reális, hogy a bírók kétharmada beleálljon egy ilyen eljárásba, miközben a személyre szabott jogalkotással a Kúria élére került Varga Zs. András elmozdítását a Tisza Párt megígérte. A bírálatokkal kapcsolatos cikkünkre Magyar Péter is reagált, kiemelve, hogy Varga Zs. András és Senyei György visszahívásához nem az összes, hanem a szavazásban részt vevő bírók kétharmadának a támogatása kell majd a benyújtásra váró sarkalatos törvény alapján.
Három ciklusnál tovább senki sem lehet képviselő
Az elfogadott alaptörvény-módosítás jelentősen szűkíti a passzív választójogot.
Ez a módosítás az ellenzéki országgyűlési képviselők jó részét eltiltja a választáson való indulástól.
Gulyás Gergely erre hivatkozva mondott le hétfőn a Fidesz-frakció vezetéséről, mondván, a legnagyobb ellenzéki képviselőcsoportnak nem lehet olyan vezetője, aki közjogi korlátok miatt nem indulhat a következő választáson.
Létrejön az NVVH
A módosítás létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, amely a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése érdekében működik majd, és közvádlóként is eljárhat. Elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmados többséggel választja meg.
A hivatal jogköreiről itt írtunk bővebben.
Kevesebb sarkalatos törvény, vármegyék helyett megyék
Csökken a kétharmados többséget igénylő tárgykörök száma, így a nyugdíjrendszerre, a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatokra, valamint a Magyar Nemzeti Bankra és az Állami Számvevőszékre vonatkozó szabályozás is kikerül ebből a körből. Az eredeti javaslattal szemben viszont sarkalatos marad a földtörvény és a nemzeti vagyon védelméről szóló törvény.
A 2023. január 1-jén bevezetett vármegyék elnevezés megszűnik, helyette ismét megyének hívják majd az ország 19 nagyobb közigazgatási területi egységét.
Az alaptörvény-módosítást a benyújtását követően szakértőkkel részletesen elemeztük. Sulyok Tamás leváltásának módját nemcsak a jobboldali ellenzék, de jogvédő szervezek is bírálták, és erősen kérdéses az is, hogy a parlamenti cikluskorlát megáll-e az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.
