A kormány a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) irányító testületének kezdeményezésére úgy döntött, hogy azonnal ad 18 milliárd forintot a HUN-REN-ben dolgozó kutatók és egyéb dolgozók bérrendezésére, valamint a HUN-REN további fejlődéséhez szükséges kiemelt intézkedésekre. A kormány ezt a többletforrást a következő években is biztosítaná.
Eldőlt az is, hogy az Orbán Viktornak írt nyílt levél ellenére, a kormány
tudomásul veszi a HUN-REN Irányító Testületének döntését, amely szerint a HUN-REN négy bölcsész- és humántudományi kutatóközpontja az ELTE részeként működik tovább,
a tizennégy további, élő és élettelen természettudományok területén működő kutatóközpont és kutatóintézet marad a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnál. Hankó Balázs innovációs és Nagy Márton gazdasági miniszternek kell gondoskodnia arról, hogy 2026-ban az ELTE éves költségvetésében rendelkezésre álljon az érintett humán kutatóközpontok működtetéséhez szükséges évi 7, 6 milliárd forint.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége továbbra is hibának tartja a kutatóhálózat megbontását. Azt írták: az átalakítás céljának, magyarázatának, várható hatásának megjelölése nélkül, az érintettek tiltakozása ellenére, indokolatlan gyorsasággal született meg a döntés. Az elnökség szerint a kutatás-fejlesztés összetett rendszere csak világos célokkal, azokkal koherens beavatkozásokkal, kiszámítható feltételek között, a kutatóközösség bevonásával, a versenyképességhez szükséges források biztosításával és innovatív gazdasági környezetben fejlődhet jó irányba.
A bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok tervezett leválasztása a HUN-REN kutatási hálózat egészéről máris széleskörű tiltakozást váltott ki. Az egységes magyar alapkutatási hálózat megbontása precedenst teremt: nemcsak a kutatóhálózat szétzilálódását, hanem az egész magyar kutatási rendszer megrendülését eredményezheti.
Az MTA elnöksége – ismerve az érintett kutatóközpontok vezetőinek álláspontját – megerősítette, hogy kész a négy kutatóközpont átvételére. Közölték: az akadémiai közgyűlés a kutatóhálózat egészére vonatkozóan döntött úgy, hogy a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit az MTA a kutatóhálózat tulajdonába adja.
Az új helyzetben ezek átadásához új közgyűlési döntés szükséges.
Az ELTE rektorának és kancellárának kezdeményezésére született döntéssel az egyetem természetesen nagyon elégedett. Azt írták: a kutatóközpontok átvétele kiemelkedő lehetőség az ELTE számára, miközben hozzájárul az intézetek tudományos értékeinek megőrzéséhez és kutatási potenciáljuk fejlesztéséhez.
A négy központ kutatói olyan kiemelkedő szakmai kompetenciákat képviselnek, amelyek jelentős, hosszú távú stratégiai fejlődést biztosíthatnak az ELTE számára. Ugyanakkor a jelenlegi lehetőségek között a csatlakozás a központok számára is a legjobb megoldásnak tűnik. Az ott működő műhelyek számára komoly lehetőséget jelent az ELTE hasonló kutatási profilú kutatóközösségeivel kialakítható intenzív együttműködés, valamint az a stabilitás és intellektuális környezet, amelyet az ELTE kínál.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint Orbán Viktor Magyarország három legjelentősebb tudományos és felsőoktatási intézménye ellen fordult. Azt írták, hogy miután múlt hétfőn nyilvánosságra hozták a miniszterelnök tervét, hogy az MTA-tól elszakított kutatóhálózat eddig megvédett egységét megbontva négy központot – 20 kutatóintézetet – az ELTE-nek adjon át, tiltakozás indult a hálózat dolgozói és vezetői között. A két kormányhatározat úgy született meg, hogy hétfőn az ELTE szenátusi ülése csak arról döntött a kérdésről egy későbbi rendkívüli ülésen szavaznak.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint valójában Orbán Viktor rendelte el a kutatóhálózat felosztását, kutatóközpontoknak az ELTE-hez csatolását,
Ez a nyíltan autokratikus döntés szembemegy a kutatás és a felsőoktatás autonómiájával, és az önkormányzatiság utolsó bástyáit számolja fel.
