A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma kedden helyt adott a Fővárosi Önkormányzat azonnali jogvédelemre irányuló kérelmének. Ennek értelmében
a Magyar Államkincstár (MÁK) nem vonhatja le a főváros számlájáról a 2025. május, június, július és augusztus hónapra vonatkozó szolidaritási hozzájárulást. Ezen felül a MÁK-nak ki kell fizetnie a főváros számára 10 milliárd forintot és annak 2025. május 29-től a teljesítés napjáig számított kamatát.
A törvényszék lapunkhoz is eljuttatott közleményében azt írták:
A bíróság megállapította, hogy a helyi önkormányzatok között is speciális helyzetben lévő, közfeladatainak teljesítése körében több millió lakos ellátásáért felelő felperes a beszedési megbízás teljesülése esetén – likviditásának ellehetetlenülése okán – ezen feladatainak ellátására képtelenné válik.
Erre tekintettel a bíróság az arányosság elve alapján, a felek oldalán fennálló, közérdeknek minősülő jogos érdekeket mérlegelve arra a megállapításra jutott, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása – azáltal, hogy a speciális helyzetben lévő felperes közfeladat-ellátási kötelezettségének teljesítése a szolidaritási hozzájárulás támogatáson felüli összegének megfizetése folytán veszélybe kerülne – súlyosabb hátrányt okozna, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása jár.
Az indokolásában a bíróság kiemelte, hogy azonnali jogvédelem akkor adható, ha van egy később már nem reparálható helyzet, amely a felperes számára helyrehozhatatlan terhet jelent, és amelyet közvetlenül a vitatott cselekmény okoz. Jelen esetben a szolidaritási hozzájárulás összege közvetlenül okozza a felperes gazdasági helyzetében bekövetkező helyrehozhatatlan terhet, amit kérelmében a felperes számítási adatokkal teljes mértékben alátámasztott.
Az ügy előzménye, hogy a MÁK májusban több mint 10 milliárd forintot emelt le a főváros számlájáról a be nem fizetett szolidaritási adó miatt, noha a főváros pár nappal korábban bejelentette, hogy jogvédelmet kér.
Karácsony: A város így levegőhöz jut
„A város levegőhöz jut, de a pénzügyi helyzet hosszabb távú rendezéséhez továbbra is szükséges a kormánnyal megkezdett tárgyalások folytatása, a Budapestet sújtó elvonások mértékének csökkentése” – reagált a döntésre a főpolgármester. Karácsony Gergely hozzátette: „Eddig minden, a kormányzati elvonással kapcsolatos bírósági eljárás Budapestet igazolja. A várost sújtó, immár finanszírozási problémákat okozó kormányzati elvonások jogellenességének sokadik bizonyítéka a Fővárosi Törvényszék végzése.”
Megjegyezte azonban, hogy a négy hónapra szóló jogvédelem, valamint a Budapestnek visszajáró 10,1 milliárd forint levegővételt jelent ugyan pénzügyileg a város számára, ám a kormányzati elvonások miatt keletkezett fenntarthatatlan pénzügyi helyzetet önmagában nem oldja meg. Amennyiben a kormányzati hozzáállás nem változik, úgy a budapestiek nyújtott közszolgáltatások folyamatos finanszírozása néhány hónap múlva újra pénzügyi válsághelyzetet okozhat. A bírósági végzés birtokában tovább folytatódnak a kormánnyal megkezdett tárgyalások, amelyen a fővárosi városvezetés célja olyan pénzügyi megoldások kidolgozása, amelyek biztosítják a budapesti közszolgáltatások és a szükséges fejlesztések fenntartható, hosszú távú finanszírozását – fogalmazott a főpolgármester.
Az ügyben megszólalt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is, aki azt állította, hogy a főváros zsebében most 93 milliárd forinttal több van, mint 2019-ben volt, és hogy a főváros hibásan mutatta be a helyi iparűzési adó jelentős emelkedését, ezért félrevezette a bíróságot. Hozzátette azt is, hogy vizsgálják az ítéletet.
Kapcsolódó
„Ha Budapestet csődbe lökik, a magyar gazdaságnak annyi”
A főváros szerint a kormányzati elvonások a csőd szélére lökték Budapestet. Hogyan jutott töréspontra a főváros és a kormány kapcsolata, és milyen válaszlépések szükségesek ahhoz, hogy egy hónap múlva is járjanak a villamosok?
