A kommunizmus áldozatainak emléknapjáról való megemlékezéssel, majd napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg munkáját kedden reggel az Országgyűlés.
A kommunizmus áldozatainak emléknapjáról megemlékezve az elnöklő Jakab István azt hangsúlyozta, hogy a demokrácia felszámolásának tragikus jelképévé vált Kovács Béla kisgazda politikus sorsa, akit 78 éve ezen a napon tartóztattak le a szovjet hatóságok. Felidézte:
a demokrácia felszámolását olyan sötét korszak követte, amely évtizedeken át tömegek életébe hozott elnyomást, félelmet, igazságtalanságot, az egész társadalmat sújtotta a szellemi és fizikai terror, a szabad gondolkodás elfojtása.
Jakab annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy a történteket meg kell ismertetni a felnövekvő nemzedékekkel, hogy tudják „tisztán látni, milyen veszélyeket rejtenek a zsarnokság különböző formái”. A szabadság nem magártól értetődő adottság, hanem olyan érték, amelyért folyamatosan meg kell küzdenünk – hangsúlyozta.
A megemlékezés után a Mi Hazánk és Toroczkai László ragadta magához a kezdeményezést: a pártelnök napirend előtti felszólalásában felszólított a kormányt, hogy nyilatkozzanak Kárpátalja státuszáról. Toroczkai kifogásolta, hogy a miniszterelnök hétfői beszédében egyebek mellett arról sem esett szó, hogy hogyan kívánja kezelni a kormány Kárpátalja kérdését, a terület státuszát. Hiányolta, hogy a kormányfő nemzetközi tárgyalásai során nem hívja fel a figyelmet arra, hogy 1991-ben az Ukrajna függetlenségéről döntő népszavazás mellett volt egy referendum Kárpátalja autonóm státuszáról, melynek során a lakosság túlnyomó többsége mondott igent a széles körű autonómiára
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára válaszában kifejezte, hogy a kabinet álláspontja mindig is egyértelmű volt, az azonnali fegyvernyugvást és a béketárgyalások megkezdését szorgalmazza.
Az autonómia kérdésénél is sokkal fontosabb, hogy a kárpátaljai magyar emberek élete és emberi jogai védelmet élvezzenek
– hangoztatta. Hozzátette: a magyar kormány és diplomácia a legerősebb érdekérvényesítési képességét latba vetve következetesen követeli, hogy Ukrajna biztosítsa a 2015 előtt megvolt kisebbségi jogokat az ott élő magyar közösség számára. Azbej Tristan eredményként említette továbbá, hogy a háború kitörése óta a nehéz helyzet dacára egyetlen kárpátaljai magyar intézményt sem kellett bezárni.
A Jobbik részéről Z. Kárpáti Dániel arról érdeklődött, hogy mit tesz a kormány az önkényes lakásfoglalókkal szemben. Békásmegyer problémáját érintette felszólalásában, elmondása szerint önkényes lakásfoglalók, „drogos bűnözők” jelentek meg pár éve a főváros peremén, előbb kisebb súlyú szabálysértéseket, majd bűncselekményeket követtek el, és megint jelét látni a helyzet romlásának.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában elismerte, hogy jelentős problémára hívta fel a figyelmet a képviselő. Megemlítette ugyanakkor, hogy az adott kerületben a Jobbik által is támogatott polgármester „akadályozva van abban, hogy ellássa a tevékenységét”. Felidézte, hogy az önkényes lakásfoglalással szembeni fellépés szabályait a kormány kezdeményezésére a parlament korábban jelentősen megszigorította, az eljárást felgyorsította, így ilyen esetben a kilakoltatási moratórium sem jelent haladékot, a végrehajtó pedig a folyamat során a rendőrség közreműködését is igénybe veheti. „A jogi lehetőségek adottak arra, hogy gyorsan, határozottan, ellentmondást nem tűrve az önkényes lakásfoglalókat kilakoltassák” – jelentette ki az államtitkár. Végül emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor a hétvégén „hajtóvadászatra” utasította Pintér Sándor belügyminisztert a drogkereskedőkkel szemben, és a jövő évi költségvetés is jelentős összegeket irányoz elő a közbiztonság javításának támogatására.
Az MSZP-s Molnár Zsolt az ukrajnai háború harmadik évfordulója kapcsán arról beszélt, hogy Donald Trumppal egy új szemlélet, a nagyhatalmi gondolkodás ütötte fel a fejét, vagyis az, hogy más nemzetek feje fölött lehet majd róluk döntéseket hozni. Bízik abban, hogy ez végül nem következik be sem Ukrajna, sem Grönland esetében, egyúttal arra emlékeztetett, hogy Magyarországnak sem hozott jót, amikor a világháborúk utáni béketárgyalásokon így döntöttek a sorsáról. Végül feltette kérdését: a miniszterelnök által az évértékelőn felvázolt, 2026-os választásokra készülő tervet milyen optimista prognózisokra alapozzák, illetve ki a felelős Magyarországon a béketervért – azaz a béke megvalósulása után felszabaduló forrásokat hogyan hasznosítják majd a magyar családok érdekében.
Részt veszünk-e Ukrajna újjáépítésében? A magyar kormányon belül ki foglalkozik ezzel a tervvel?
– sorolta kérdéseit.
Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszában felelőtlennek nevezte az európai és a korábbi amerikai politikát, szerinte éveken keresztül hergelték az ukránokat azzal, hogy a háború megnyerhető, miközben Magyarország már a kezdetektől azt mondta, hogy ez a háború a harctéren nem nyerhető meg és mérhetetlen emberi szenvedést és kárt okoz. Hangsúlyozta: a béke megteremtése azért is elengedhetetlen, mert a gazdaság újraéledését is ez tudja elősegíteni, ez teszi lehetővé, hogy a magyar családokat, a gyermeket vállalókat, az időseket támogassa a kormány.
Lőcsei Lajos (Momentum) a 16 évvel ezelőtti, tatárszentgyörgyi romák elleni gyilkosságsorozatról emlékezett meg, részletesen felidézve a történteket. Közölte, hogy határozati javaslatot nyújt be, amelyben azt javasolja, hogy február 23-a legyen a rasszista indítékú terror áldozatainak emléknapja. Rétvári Bence a válaszában emlékeztette rá, hogy 2013-ban kormányhatározatot hoztak a támadássorozattal kapcsolatban, amelyben elfogadhatatlannak nevezték a történteket, és rögzítették, hogy 2008–2009-ben a magyar állam szervei, illetve az irányításukat ellátó kormányzat nem tettek meg minden tőlük elvárhatót.
A DK-s Gy. Németh Erzsébet a hétvégi Gyurcsány-évértékelőre rácsatlakozva a banki szolgáltatások problémáját hozta fel. Szerinte egyre kevesebb a banki szolgáltatás és azokat is egyre drágábban vehetik igénybe a magyarok. Sérelmezte, hogy a kisebb településeken egyre kevesebb a bankautomata, bankfiókokat zárnak be. Mint mondta, megérti, hogy a digitalizáció előretörésével egyre elterjedtebb a mobilbank, de muszáj azokra is gondolni, akik soha nem lesznek „digitális bennszülöttek”. Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában jelezte: a társadalom egészét érintő kérdésről van szó, a bankolási szokások megváltoztak, korábban természetes volt, hogy a kistelepülésen takarékszövetkezet, nagyobb településeken bank várta az ügyfeleket. Hangsúlyozta, hogy a kormány kezdettől fogva fellépett minden olyan banki magatartás ellen, amely egyoldalúan sértette a magyarok érdekeit, példaként hozta a devizahitelesek megsegítését vagy a kamatsapkákat.
A KDNP részéről Vejkey Imre azon dühöngött, hogy Brüsszelnek nincs joga beleszólni a rezsicsökkentésbe és hogy Magyarországon „óriási csatákat kellett felvállalni”, hogy ne tolják bele az országot a háborúba, ne kelljen migránsokat beengedni, „ne kényszerítsék ránk a genderőrületet” és hogy megvédjék a nyugdíjakat, valamint a rezsicsökkentést. Párttársa, Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára válaszában azt mondta: a kormány visszaépítette a 13. havi nyugdíjat, és az emelések mellett az infláció elleni küzdelem jegyében a nyugdíjasoknak áfa-visszatérítési programot is indítanak. Az ország szuverenitásának védelmét is kiemelten fontos ügynek nevezte, hiszen a szuverenitásvédelmi törvényt is perelik Brüsszelben.
A kormány nemet mond arra, hogy magyar politikai szervezetekhez, újságírókhoz, különböző, a közéletet befolyásoló álcivil szervezetekhez dollármilliók érkezzenek
– fogalmazott.
