1956 igazsága és legnagyobb tanulsága, hogy a szabadság megéri az árát, érdemes küzdeni érte – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.
Gulyás Gergely emlékeztetett, idén először úgy emlékezünk meg 1956-ról, hogy már több idő telt el az első szabad választások óta, mint amennyi a forradalomtól a rendszerváltoztatásig.
Ezért a szabadságban felnövő nemzedékekben is fontos tudatosítani, hogy a mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki
– hangsúlyozta a miniszter.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott, a Műegyetemtől a Bem térig tartó út a forradalom útja: 1956-ban ezen az úton „néhány perc alatt csaknem egy évtized rettegése vált semmivé”, a forradalmárok érezték, eljött az ideje, hogy „a lélek belső szabadságának erejével a külső szabadságot is kiharcolják”, mert szabad polgárok akartak lenni egy szabad hazában. Mindaz, ami 1956-ban a Műegyetemről kiindulva történt, nemcsak a világ folyását változtatta meg, de újra összekapcsolta a 20. század diktatúrái által széttört nemzetet – tette hozzá. De a forradalmárok nem győzhettek, és a magyarok cserbenhagyásáért, ahogy John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok egykori elnöke fogalmazott, az egész amerikai nemzetet terheli a felelősség, sőt talán az egész világot – mondta a miniszter. A Nyugat akkori árulása pedig visszatükröződik a mindennapokban. Mert akiket akkor nem zavart a magyarok rabsága, azokat most zavarja a szabadsága. Akiket akkor nem zavart, hogy kényszerű szovjet függőségbe taszították az országot, azokat most zavarja a függetlensége. Akiket akkor nem zavart a diktatúra hazaáruló bábkormánya, most zavaró Magyarország demokratikusan megválasztott kormánya. Akik akkoriban néhány évtized alatt megszerették Kádár Jánost, azok most a szuverenitás megőrzéséért harcoló kormányt tekintik kiiktatandó ellenségnek. Akiknek 80 éve semmit nem kellett tenniük a szabadságért, azok meg merik kérdőjelezni a demokratikus meggyőződését azoknak, akik egy diktatúra időszakában is a szabadság zászlaját emelték magasba – mutatott rá Gulyás Gergely. A miniszter kiemelte, a magyar szabadságért zajló küzdelem még nem ért véget, újra és újra ki kell állni a szabadságunkért, mindennapi küzdelmeinkben pedig 1956. hőseinek példája adjon erőt mindnyájunknak.
Gulyás Gergely szavai nagyon más irányt képviselnek, mint Orbán Balázs közelmúltbeli elmélkedése, amikor a kormányfő politikai igazgatója azt mondta:
Pont ’56 miatt visszük azt a politikát, amit viszünk. (…) Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt. Mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna. Azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.
