forradalom

Aki tegnap még úgy gondolta, hogy semmi sem múlik rajta, ma azt tapasztalja, hogy nélküle valami elmaradna. A közös fellépés egészen elemi változást hozhat.

Nemcsak Orbán rezsimjéről derült ki, hogy választásokon le lehetett váltani, hanem Vucicéról is. Mindkét vezető aznap este elfogadta a választási vereségét.

Az állampárt megadta '56 mantrázandó okait, de nem erőltette az emlékezést, Kádár pedig egy, a „tudományos definíción” túli értékelést is megengedett magának.

Egy fekete humorú kosaras szédítő anekdotái, egy lezáratlan Ottlik-regény és a mártír miniszterelnök félbemaradt önéletrajza is szerepel a listánkon.

1956 nemcsak a politikában, a filmművészetben is megkerülhetetlen, és sokszor feldolgozott téma. A legjobb '56-os filmekben akad romantika, dráma és akció is.

Egy 35 éves rapper, Balendra Shah – művésznevén Balen – lett Nepál miniszterelnöke a fiatalok által kirobbantott politikai forradalom után. A hiphopból ismert rendszerkritikus előadó Katmandu polgármestereként vált országosan ismertté, majd a generációs elégedetlenség hullámán jutott hatalomra.

A rezsim agresszivitása mutatja, hogy a kormány milyen elkeseredett helyzetben volt – és milyen gyenge maradt.

Tényleg a gyerekkor a „legvadabb, legszabadabb, legdicsőségteljesebb” szakasza az életünknek? Hogyan foszt meg a diktatúra a hiteles emberi közösségektől? És miért nem kell félni a haláltól? Interjú.

Máig le van tagadva a magyar politika és a magyar irodalom plebejus vonala – mondja Spiró György, aki Táncsics Mihály életén keresztül vizsgálta a forradalmat, megtorlást, polgárosodást, no meg a „magyar hülyeség” kialakulását és máig tartó diadalútját. Interjú.

Gömbös Gyula fasiszta miniszterelnök unokahúga, a csinos, sokszor ledér és meglehetősen anyagias Gömbös Sarolta tettei néhol túlmutattak azon, hogy a Horthy-korszak elitjéből származó, háromgyerekes anya megpróbál túlélni a kommunista diktatúrában Magyarországon.

Az 1848-ban és 1849-ben magyar követként tevékenykedő Splényi Lajost a szabadságharcban betöltött szerepe miatt halálra ítélték, mégsem ismerjük a nevét. Pedig a török emigrációban nincstelen dervissé és a kannabisz önjelölt prófétájává váló, a hasis és Isten kapcsolatáról még egy könyvet is író huszárkapitány története annyira tragikus, hogy kiválóan fel lehetne rá építeni egy nemzeti érzelmű drogprevenciós programot.

A haza elidegeníthetetlen jogának gondoljuk a szólás, a sajtó szabadságát. Azért gondoljuk így, mert kizárólag ennek köszönhetően férhet el benne minden hazafi igazsága.

Március 15. alkalmából az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc olyan hőseit és mártírjait gyűjtöttük csokorba, akiknek a legtöbben csak a nevüket ismerik a róluk elnevezett utcák és terek tábláiról, ám a sorsukat, történetüket nem.