Vagy megszorítások lesznek, vagy előrehozott választás. A DK-MSZP-Párbeszéd közös listája azért jött létre, hogy Orbánt kisebbségbe szorítsuk, és a választás után előrehozott választást követeljünk a felhatalmazását elvesztett hatalomtól
– fogalmazott Dobrev Klára áprilisban, és ezt követően is visszatérő elem volt a DK európai parlamenti listavezetőjének megszólalásaiban, hogy megfelelő választási eredmény esetén a baloldali ellenzék előrehozott választás kiírását fogja követelni.
Dobrev később finomított: az előrehozott választás követelésének feltételeként végül azt szabta, hogy a kormánypártok kisebbségbe szoruljanak az EP-választáson. Ez a szavazatarányt tekintve így is történt (44,82 százalékot szereztek), ugyanakkor a 21 mandátumból 11 a Fidesz-KDNP-é lett – ennél nagyobb probléma Dobrevék számára, hogy a baloldali szövetség katasztrofálisan szerepelt. A három párt együtt a szavazatok mindössze 8 százalékát gyűjtötte be (így csak két képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe).
Kényelmes helyzet lenne ez Orbán Viktornak és kormánynak, ám a Tisza Párt földindulásszerű áttörést ért el, amire kénytelen lesz valahogy reagálni a kormány. Ilyen reakció lehetne akár az előrehozott választás is, aminek lehetőségéről Dobrev mellett a Tisza Párt alelnöke is beszélt már. Magyar Péter a Klubrádiónak azt mondta, ő Orbán helyében nem várna 2026-ig, kiírná az előrehozott választást akár már az idén, mert a Tiszának jelenleg „még nincs meg a szervezeti struktúrája, még nem léptettek be ezer tagot.” Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne állnának készen akár egy idei voksolásra – Magyar szerint ez esetben hamarabb végezniük kellene a szervezetépítéssel, de így is lenne esélyük nyerni.
Előrehozott választásra Magyarországon a rendszerváltás óta még sosem került sor, pedig belpolitikai válság akadt bőven. Ezek között találunk két olyan esetet is, amikor a miniszterelnök idő előtt távozott a hivatalából:
- 2004 augusztusában Medgyessy Péter mondott le, miután elpárolgott mögüle a kormányzó pártok, az MSZP és az SZDSZ támogatása, nem függetlenül attól, hogy a Fidesz kiadós verést mért a szocialistákra az ország történetének első európai parlamenti választásán.
- 2009 márciusában pedig Gyurcsány Ferenc távozott a kormány éléről. Az ő esetében már 2006-ban, az őszödi beszéd kiszivárgása után sokan ezt követelték, de az MSZP és az SZDSZ összezárt mögötte. Két és fél évvel később viszont elfogyott a levegő Gyurcsány körül. Ráadásul az MSZP újra és még nagyobb különbséggel kikapott a Fidesztől az EP-választáson (a kormányzó párt mindössze 17,4 százalékot ért el), ám ekkor sem írtak ki előrehozott választást, mivel a szocialisták addigra nagy nehezen megtalálták a kármentő miniszterelnököt Bajnai Gordon személyében, aki már áprilisban, szűk két hónappal az európai választás előtt hivatalba lépett.
A jelenlegi helyzetet persze össze sem lehet hasonlítani a korábbiakkal. A kormányoldal már nem egy politikai válság közepén ül, hanem túl van egy megnyert választáson, amelyen ráadásul alig kapott Európában bárki hasonló támogatást, mint ők. Ezzel együtt is tény, hogy az EP-választások történetében a mostani 44,8 százalék a Fidesz-KDNP eddigi leggyengébb eredménye. Hogy ez megrengetheti-e a tábor bizalmát, arról Mikecz Dániel politológust kérdeztük.
A kegyelmi ügy óta észrevehető a bizonytalanság a Fideszen belül, és több kampányelemük is volt, amivel ezt az eltűnő magabiztosságot akarták visszaállítani. Ilyen volt például a békemenet és Orbán Viktor személyes kampányolása is
– mondta Mikecz. A politológus tartja, hogyha a megfelelő üzenetekkel a kormány stabilizálni tudja a helyzetét, akkor a Tisza első körben még mindig inkább az ellenzékre jelent fenyegetést, de a Fidesznek ettől függetlenül magyarázatot kell adnia arra, hogyan alakulhatott ki Magyarék 30 százalékos eredménye – ahogy arra is, mennyire lehet veszélyes rájuk a későbbiekben a Tisza, amely több városban is a Fidesz előtt végzett.
Többször írtunk már a spanyol szocialista miniszterelnök, Pedro Sánchez politikai manővereiről, egyebek között arról, hogy egy, a helyhatósági választáson elszenvedett komoly vereség után előrehozott választásokkal húzta csőbe ellenfeleit, és szilárdította meg újra a hatalmát tavaly nyáron. De nem kell ennyire messzire menni a példáért, hiszen Orbán szerb szövetségese, Alekszandar Vucsics egymás után írja ki a választásokat Szerbiában, az elmúlt tizenegy évben hat is volt belőlük. A legutóbbi, tavaly decemberi voksolás után Tóth Szilárd János politológus a Partizánban azt mondta, a mérések évről évre azt mutatják, hogy Vucsicsé a kényelmes többség, aki vállalja a rizikót cserébe azért, hogy újra és újra papírja legyen arról, az ő pártját támogatják a legtöbben, amivel teljesen demoralizálja az ellenzéket. „Inkább az a kérdés, hogy Orbán miért nem csinálja ezt?” – tette fel a költői kérdést a műsorban.
Mikecz Dániel szerint a különbség nem feltétlenül Orbán Viktor habitusában keresendő, sokkal inkább a stratégiában.
Nyilván a Fidesz számára nem jó, ha van egy egységes, erős kihívója, de egy olyan helyzetben, amelyben a kormány mindent ural kétharmaddal, egy előrehozott választás önmagában a beismerése lenne annak, hogy valami nem működik
– érvel a politológus amellett, miért nem illene bele a kormány kiszámíthatóságot, stabilitást és magabiztosságot sugározó önképébe egy olyan rendkívüli esemény, amilyet az ország nem látott az elmúlt évtizedekben. Hozzáteszi: nehéz lenne elmagyarázni a tábornak azt, hogy mire kérnek újabb felhatalmazást. A Tisza Párt ugyan valóban berúgta az ajtót az EP-választáson, de a szélesebb nyilvánosság számára a formáció továbbra is Magyar Péterrel egyenlő. A Tiszának jelenleg nincsenek politikusai, Magyaron kívül ismert arcai, ahogy pártszervezetük sincs, a megyei listák összeállításába is beletört a bicskájuk tavasszal. Bár a párt alelnöke úgy fogalmazott a 24.hu-nak adott interjúban, hogy „talán nem is kell két évet várni” arra, hogy leomoljon a rendszer, egy előrehozott parlamenti választás valószínűleg még mindig felkészületlenül érné őket.
Már csak azért is, mert bár a Fidesz önmagához képest gyengén szerepelt, az eredmény egy országgyűlési választáson akár még mindig kétharmados többséget érhetett volna – 2014-ben a mostanival tizedre megegyező eredmény azt ért. Azonban – folytatja Mikecz – egy ilyen lépéssel a Fidesz azt kommunikálná, hogy előre menekül, nem meri megvárni, hogy a Tisza 2026-ban teljesen a fejére nőjön.
A kormánypropagandán aligha múlna, hogy lenyomja a választók torkán a kormány üzenetét, legyen az bármi, hiszen már a mostani kampány is az atomháborúról, kis túlzással életről és halálról szólt. De a politológus szerint ennek tudatában sem fogja kihasználni ezt a ziccert a kormány.
Az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat meg kellett tartani. Egy előrehozott választást viszont nem kell
– ilyen értelemben tehát nincs nyomás a kormányon, hogy minden eddiginél erősebb felhatalmazást kérjen a választóktól. Mikecz emlékeztet: a voksolást kiírni országgyűlési hatáskör – ennek fényében Dobrev Klára korábbi kijelentései sem többek rosszul öregedő politikai lózungoknál.
Mikecz szerint a kormány részéről mindenképp kifizetődőbb stratégia, ha kivár 2026-ig. Mint mondja, a következő két évben egy sor olyan dolog történhet, amit a Fidesz kommunikációs gépezetével fel lehet erősíteni. A kormány bízhat abban, hogy leül a Magyar Péter körüli hájp, ahogy abban is, hogy a többi ellenzéki párttal való hadakozás leköti az energiáit. De bízhat abban is, hogy a Tisza Párt Brüsszelbe kikerülő képviselői megszavaznak majd az EP-ben olyan intézkedéseket, amelyekkel rossz színben tüntetheti fel őket a kormánypropaganda, amely igyekezni fog a Tiszát a hagyományos ellenzékkel azonosítani. „Ugyanezt csinálták ebben a kampányban is, amikor odarakták Magyar Pétert a plakátra a többi ellenzéki vezető közé” – emeli ki Mikecz, aki szerint a Fidesznek nagy reménye lehet abban is, hogy kaotikus helyzetek alakulnak ki a Fővárosi Közgyűlésben, ami megrengetheti a bizalmat a tiszások rátermettségében és hozzáértésében.
„Az előrehozott választás erős eszköz lehet például egy félelnöki rendszerben, ahol az elnök fel tudja oszlatni a törvényhozást úgy, hogy közben az alkotmányos felhatalmazása nem a parlamenttől ered. A magyar helyzetet tekintve azonban az eszközöket, az időt, az ellenfeleket alapul véve ez nem jó stratégia” – mondja Mikecz Dániel.
A témával kapcsolatban kerestük a DK-t, hogy megtudjuk, kitartanak-e az előrehozott választások ötlete mellett, és Orbán vereségeként értékelik-e a múlt vasárnapi EP-választást. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz a párttól.
