Jávor Benedekkel az Európai Unió politikai és gazdasági megújulási képességéről készültünk beszélni, de természetesen a belpolitikai történések uralták a beszélgetést. Szerinte helyes döntést hozott, amikor nem adta a nevét a DK, az MSZP és a Párbeszéd alkotta uniós koalíciós listához. A Tisza Párt előretörésében elsősorban a remény keresését látja az ellenzéki szavazók részéről, akik biankó csekket is elfogadtak, de rendszerváltó hangulatot továbbra sem érez a levegőben, a Fideszről Magyar Péternek sem sikerült leválasztania nagy tömegben szavazókat. Annyi történt, hogy a választók az együttműködő ellenzék felől elmozdultak az együtt nem működő ellenzék felé, de a NER-rel szembeni sikeres politika jeleit még nem tapasztalja.
A fővárosi választás után a legfontosabb kérdés az lett, hogyan tud működni a közgyűlés.
Itt még nem tartunk, a szavazás eredménye sem végleges, amíg az érvénytelen voksokat újra nem számolják. Az viszont kijelenthető, hogy a főpolgármester-választás váratlanul szoros lett. Jávor szerint ennek egy oka van: a Fidesz-szavazók mozgósítása Vitézy Dávid mellett. Szerinte tehát Vitézy nem a programalapú kampányával győzte meg a rá szavazó budapestieket. Meggyőződése, hogy
Jávor Benedek szerint az uniós választás egyik legfontosabb eredménye, hogy az orbáni „békepárti” irányt – amely az irodavezető szerint valójában Oroszország hadi győzelmét támogató irányzat – az európai választók elutasították. Mindazonáltal a választás legizgalmasabb fejleményének a francia nemzetgyűlés feloszlatását tartja, ami szerinte alapvetőbben befolyásolhatja az európai folyamatokat, mint a parlamenti arányokban bekövetkezett, nem túl jelentős változások. Emmanuel Macron előre menekülne azzal, hogy előrehozott választást írna ki, abban bízva, hogy meg tudja őrizni az elnöki széket, ám ha a francia választáson is érvényesül a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali párt fölénye, a belpolitikai túlélésért folytatott harc lekötheti az unió első számú megmondóemberévé vált Macron energiáit. Közben a németek is magukkal vannak elfoglalva, miután Olaf Scholz kancellár pártja rosszul szerepelt az EP-választáson. Így keletkezik egy légüres tér, amibe beléphet akár Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, illetve az Európai Bizottság is kezdeményezőbb szerepet vállalhat fel. Ez kisebb-nagyobb hangsúlybeli eltolódásokkal járhat az EU fő irányvonalait tekintve.
Ami a magyar kormány pozíciójának várható alakulását illeti, szerinte nem számíthatunk jelentős portfólióra az egyes biztosok kiválasztásának során.
Az egész európai intézményrendszernek tele van a hócipője a magyar kormány vétómagatartásával, amelyet nagy mértékben kiszolgált Várhelyi Olivér bővítési biztos
– mondja adásunkban, hozzátéve: a bővítési folyamat tulajdonképpen már Várhelyi nélkül zajlik, a magyar biztos elszigetelődött az unióban. A bizottság okult a hibájából, csak egy marginális portfólió juthat majd a magyar kormánynak a következő ciklusban – állítja vendégünk.
