- Akkumulátoripari beruházásokról indít népszavazási kezdeményezést Érden a választókerület KDNP-s országgyűlési képviselője, Aradszki András, valamint a város kormánypárti polgármesterjelöltje, Kardosné Gyurkó Kata. Ez bátor szembefordulásnak tűnhet az Orbán-kormány akkumulátoripari nagyhatalmi törekvéseivel, hiszen a kormányzati politikának köszönhetően az ország számos pontján kezdtek – többnyire távol-keleti vállalatok – olyan fejlesztésekbe, amelyek a környezeti kockázatok miatt tiltakozást váltottak ki az ott élők körében. A Fidesz-KDNP azonban nem állt a tiltakozók mellé.
- Az érdi népszavazási kezdeményezés súlyát csökkenti, hogy Aradszki és Kardosné egy olyan városban akarja kikérni a lakosság véleményét, ahol nincs tervben ilyen beruházás, miközben a szomszédban, Sóskúton javában zajlik a szervezkedés az akkufeldolgozó ellen – ám ott Aradszki nem vállal közösséget a tiltakozókkal.
- A kezdeményezésből – ha átmegy a törvényességi szűrőkön – leghamarabb a nyáron lehet referendum, mert Aradszki visszautasította Érd ellenzéki polgármesterének az ajánlatát, miszerint közösen gyorsítsák meg az előkészítés menetét, és már június 9-én voksolhassanak a helyiek.
A KDNP-s országgyűlési képviselő és az önkormányzati választásra melegítő Fidesz-jelölt március 5-én két kérdést adott be a helyi választási irodához:
Egyetért-e Ön azzal, hogy Érd közigazgatási határain belül elem- és akkumulátorgyártó üzem, elem- és akkumulátor újrahasznosító, elem- és akkumulátor hulladékot feldolgozó üzem működjön?
Egyetért-e Ön azzal, hogy Érd közigazgatási határain belül, illetve az Érddel közvetlenül határos településeken ne létesülhessen akkumulátorgyártó, akkumulátor-összeszerelő, elem vagy akkumulátor újrahasznosító, elem vagy akkumulátor hulladékot feldolgozó, akkumulátorhoz alkatrészeket gyártó, vagy más akkuipari üzem?
Kardosné Gyurkó Kata, aki korábban nem adta jelét, hogy élénken érdeklődne az iparág környezeti hatásai iránt, március 25-én sajtótájékoztatót tartott, hogy propagálja a kezdeményezést. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) elnöke a zöldenergiáról kezdett beszélni, ami szerinte nem pártpolitikai kérdés, és szorosan összefügg a családbarát környezettel. Aradszki azt is közölte, hogy a kormány kérdőívet tett közzé a zöld átállásról, és most első alkalommal meg is kérdezi az emberek véleményét a témában. Az MTI-ben közzétett tudósításból az viszont nem derült ki, hogy a kormányoldalnak miért Érden lett fontos, hogy az ország számos más településén heves lakossági ellenállást gerjesztő fejlesztési politikával kapcsolatban népszavazást jelentsen be. A Csőzik László polgármester vezette 70 ezres városban ugyanis egyelőre nincs folyamatban ilyen beruházás, sőt az ellenzéki többségű képviselő-testület Tetlák Örs, a város LMP-s alpolgármesterének javaslatára 2023 márciusában elfogadott egy határozatot, amelyben kinyilvánították: az önkormányzat nem ad hozzájárulást egyetlen „akkumulátorgyár vagy akkumulátoripari veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesítéséhez” sem.
Az elfogadott határozatnak megfelelően az önkormányzat néhány hónappal később vissza is utasította a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség megkeresését. Tavaly augusztusban ugyanis egy közelebbről meg nem nevezett, „akkumulátoripari ágazatban működő, összeszerelő tevékenységet végző” vállalat számára kerestek Pest megyében 6–10 hektáros ipari területet. A városháza azonban jelezte, hogy a határozat miatt nem áll módjában hozzájárulást adni ilyen létesítményhez.
Aradszki választókerületéhez tartozik Érd mellett Sóskút is, ahol viszont valóban tervben van egy akkumulátor-feldolgozó megépítése. Január közepén derült ki, hogy a szlovén Andrada nem a Miskolc melletti Alsózsolcán, hanem a főváros agglomerációs körzetéhez tartozó Sóskútra telepíti az üzemét. A falu lakói a január 30-ai fórumon szerettek volna információhoz jutni, a rendezvényt azonban a feszült hangulat miatt König Ferenc polgármester közvetlenül a kezdés előtt lefújta. Akkora volt a felháborodás a rendezvényre érkezők körében, hogy a polgármestert rendőrautóval kellett kimenekíteni. König később azt nyilatkozta, hogy őt is a HIPA kereste meg, de neki nem volt lehetősége nemet mondani a 13 milliárdos beruházásra.
Sóskúton nem aktivizálta magát Aradszki, nem vett rész a tiltakozók február végi fáklyás demonstrációján, és a helyi civilek sem az ő, hanem a helyi önkormányzat öt képviselőjének segítségévével érnék el, hogy legyen helyi népszavazási indítvány az akkumulátor-feldolgozóról. Mivel az indítványt a képviselők terjesztették be, akár már májusban meg is tarthatták volna a szavazást, ha valaki az utolsó pillanatban – két órával a határidő lejárta előtt – be nem adott volna egy kifogást a kérdés ellen.
A kezdeményezést azonban a kormány torpedózhatja véglegesen meg, amennyiben kiemelt beruházássá minősíti az Andrada építkezését. Ennek valós veszélyét jelzi, hogy február 20-án a kabinet közzétett egy jogszabálytervezetet, amely alapján elvennék az önkormányzattól a döntési jogkörét, és a Pest Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispán felügyelete alá helyeznék a beruházást.
A sóskúti fejlemények miatt a szomszédos Érden is tartottak közmeghallgatást Csőzik polgármester szervezésében. A telt házas rendezvényen, amelyen a környező települések több polgármestere is részt vett, Aradszki a pulpitusról lehazugozta Csőziket. Az érdi polgármester éppen arról beszélt, hogy a kormány nemcsak meghiúsítaná a sóskútiak népszavazását, hanem mindenféle magyarázat nélkül meg is többszörözte az érintett területet. Csőzik szerint vérlázító és bicskanyitogató, hogy az Andrada addig ismert 2,5 hektárjáról 37 hektárra növelnék a kiemelt beruházás területét úgy, hogy a „lakosok azt sem tudják, hogy mi valósul ott meg”. A KDNP-s politikus ekkor szólt oda neki: „Laci, ne hazudjál, légy szíves!” Ezután derült ki, hogy
A dokumentumot a színpadon felállított asztalnál Tárnok polgármestere mutatta meg Aradszkinak, aki a befejezés előtt otthagyta a közmeghallgatást. Az utcán 24.hu kamerája előtt ennek ellenére sem volt hajlandó kimondani, hogy a sóskútiaknak a népszavazással joguk lenne megakadályozni a beruházást. – Mindent a jogszabályok szerint kell megcsinálni – fogalmazott a képviselő a február 28-i közmeghallgatás után.
Ez után jött a meghökkentő fordulat: a sóskútiak kérdését szó szerint lemásolva, csupán a településnevet kicserélve Aradszki egy héttel később maga is beadott egy helyi népszavazási kérdést Érden.
Másnap, március 6-án Csőzik László nyilvánosan ajánlatot tett a kormánypártiaknak: ha már „az érdiek pártjára álltak akkuügyben”, akkor segítsék, hogy a lehető leggyorsabban lehessen dönteni, mégpedig „úgy, hogy közben takarékoskodunk az érdiek pénzével, ráadásul csak egyszer szólítjuk a szavazófülkékbe a polgárokat.”
Ha az érdi önkormányzat képviselői kezdeményeznek népszavazást, akkor akár 75 nappal is rövidebb lehet az eljárási, hitelesítési bürokratikus procedúra. Rövidebb annál, mintha magánemberként Aradszki úr kezdeményezi és viszi végig az egész folyamatot
– írta Csőzik. A népszavazási törvény szerint az érvényességhez 50 százalékot meghaladó részvételre van szükség, ami Érd esetében mintegy 30 ezer szavazatot jelentene. Az utóbbi öt évben megtartott helyi népszavazások nagy többsége ezen a mozgósítási tényezőn bukott el.
A március 7-i érdi képviselő-testületi ülésen a Szövetség Érdért frakció hivatalos formában is javaslatot tett, hogy közös képviselői indítvánnyal gyorsítsák fel az előkészítési folyamatot, amit akkor Bács István, Érd előző ciklusbeli fideszes alpolgármestere is megfontolandónak tartott, végül a szünet után mégis azt jelentették be, hogy nem támogatják a közösködést.
Aradszki pár órával később a Facebook-oldalán trükközésnek nevezte Csőzikék ajánlatát. A kormánypárti politikus azt írta, hogy a polgármester „csak nekem tett ajánlatot, holott a népszavazási kérdéseket nem egyedül, hanem Kardosné Gyurkó Katalinnal közösen nyújtottuk be. Úgy tűnik, hogy semmibe veszi a nőket, ez viszont komoly jellemhibára vall, és arra figyelmeztet, hogy ne bízzunk meg ebben az emberben.”
A Szövetség Érdért frakció szerint viszont a Fidesz-KDNP valójában nem az akkumulátorüzem építését akarja megakadályozni a kezdeményezéssel – hiszen így őszre tolódik a szavazás –, hanem az adatgyűjtés a célja.
Közben azonban megmozdulhatott valami a kormányzati színfalak mögött, mert – szóban legalábbis – visszakoztak az Andrada ügyében. Március első napjaiban Lázár János építési és közlekedési miniszter egy sajtótájékoztatóján azt közölte, mégsem lesz kiemelt beruházás a sóskúti akkumulátor-feldolgozó üzem. A társadalmi egyeztetési szakaszon átesett kormányjavaslatot azonban hivatalosan azóta sem vonták vissza.
A 24.hu megkereste Aradszki Andrást, hogy kapott-e időközben információt arról, mi lesz a kiemelt beruházássá nyilvánítással, illetve miért került a kormányjavaslatba az Andrada eredeti 2,5 hektáros telke helyett majd tizenötször nagyobb terület. A képviselő nem válaszolt.
Április 4-én az érdi helyi választási bizottság hitelesítette a jobboldali szerzőpáros első kérdését. A másodiknál azonban érvényesült a papírforma: a kérdés az Érddel határos településekre vonatkozott, ezekre pedig a helyi népszavazás hatálya nem terjedhet ki.
A döntés után Kardosné a Facebookon egy rövid videót tett közzé, amelyben azzal vádolta meg az ellenzéki városvezetést, hogy akadályozta a kezdeményezést, mert a helyi választási bizottság a beadás után 30 nappal – még a törvényes határidőn belül – döntött a kezdeményezésről.
Ezzel megakadályozta, hogy még a választási kampány előtt, a polgármester-választások előtt mi aláírásgyűjtésbe kezdhessünk
– mondta, hozzátéve, hogy nekik a választások után is fontos lesz az érdiek véleménye. Kardosnét mi is kerestük. A többi között azt próbáltuk megtudni, miként vélekedik arról, hogy a kormány a környezetre és lakosságra veszélyes anyagokkal dolgozó akkumulátoripari cégek betelepítését erőlteti azokon a településeken is, ahol egyértelmű a lakossági tiltakozása. A telefonos ígéret ellenére választ nem kaptunk.
