Vasárnap, 81 éves korában elhunyt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi tanár – tudatta a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel.
Sólyom László „óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el – áll a Landi Balázs által jegyzett közleményben.
Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett, ott is végezte jogi tanulmányait, diplomát 1964-ben szerzett. Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog. Kezdettől fogva részt vett a Duna-mozgalomban, a Duna Kör alapító tagja volt, a ’80-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédő mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt, tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is.
1989. november 24-én az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta, ezért párttagságáról és minden társadalmi szervezetben való tagságáról lemondott. 1990-től 1998-ig, mandátuma lejártáig háromszor választották meg elnöknek, vezetésével az Alkotmánybíróság több fontos kérdésben hozott határozatot.
Az Országgyűlés 2005. június 7-én a harmadik köztársaság harmadik elnökévé választotta. Jelölését a Védegylet javasolta, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és az MDF támogatta. Hivatalát 2010. augusztus 5-ig töltötte be. Értelmiségiek ugyan nyílt levélben szorgalmazták újraválasztását, de Orbán Viktor helyette Schmitt Pált javasolta a posztra.
A volt államfő többször bírálta az új Alaptörvényt, és éppen tíz éve, a HVG-ben közzétett, Az alkotmányosság esélyei című írásában abban alapvető rendszerhibákat is feltárt. Arra emlékeztetett, hogy az alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága, az alkotmányosság gyakorlásához értelmi és érzelmi kultúra kell.
Sólyom Lászlót a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották 2013-ban. Akadémiai székfoglalóját Normahierarchia az alkotmányban címmel tartotta. Számos elismerése mellett 1998-ban Humboldt-díjjal, 1999-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével, 2003-ban Nagy Imre-érdemrenddel, 2005-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal, 2013-ban Magyar Szabadságért díjjal tüntették ki. Publikációi hazai és külföldi szaklapokban láttak napvilágot, könyvei közül több külföldön is megjelent.
Elveiről, munkásságáról, élete legfontosabb közéleti eseményeiről 2018. március 13-án egy kétórás előadás keretében számolt be a Rajk László Szakkollégiumban, ahol a rendszerváltás mérlegéről és az akkori közéleti kérdésekről is kifejtette a véleményét.
A halálhírre reagálva sorra érkeznek a politikusok és a pártok részvétnyilvánításai.
Elsőként az LMP adott ki közleményt, amelyben leszögezik: „Sólyom Lászlónak elévülhetetlen érdemei vannak a demokratikus átalakulás jogállami kereteinek meghatározásában, valamint az ebből fakadó alkotmányossági elvek kialakításában. Az Alkotmánybíróság első elnökeként mélyen elkötelezett védelmezője volt Magyarország alkotmányos intézményeinek. Köztársasági elnökként pedig valódi, pártokon felül álló intézményként tekintett hivatalára, ahol nem személye volt az elsődleges, hanem az a legfőbb közjogi tisztség, amit képviselt. (…) Az LMP politikai közössége külön hálás volt Sólyom Lászlónak azokért az erőfeszítésekért, amiket a környezeti értékeink védelme érdekében tett egész pályafutása alatt” – olvasható a közleményben.
Orbán Viktor miniszterelnök a saját Facebook-oldalán búcsúzik Sólyom Lászlótól. Egyik közös fotójukhoz azt írta a kormányfő: „Elment Magyarország köztársasági elnöke, a nagyszerű jogászprofesszor. Isten nyugosztalja Sólyom Lászlót!”
Szintén a Facebookon – és a kormányfőhöz hasonlóan – egy közös képükkel búcsúzott az egykori államfőtől a regnáló köztársasági elnök, Novák Katalin.
Ugyancsak egy közös fotóval vett búcsút Sólyom Lászlótól Gyurcsány Ferenc is. A Demokratikus Koalíció elnöke azt írta: „Tudós-politikus volt, a saját igazában megingathatatlan, az új Magyarország teoretikus szerkesztője, az általa is szabott közjogi keretben később államelnöke. Makacs állhatatossága őrizte a Köztársaságot. Vitáink nem tépázták meg, legfeljebb árnyalták tekintélyét. Középen hitte és látta magát a bomlasztó küzdelemben, volt, amikor tényleg ott is állt. Épített, de volt hogy hagyta, hadd málljon. Nyugosztalja az Ég!”
Karácsony Gergely a posztjában azt emelte ki, hogy Sólyom László halálával a rendszerváltás, „vagy ahogyan ő mondta, a jogállami forradalom” utolsó közjogi méltósága is itt hagyott minket.
A politika harcosai közül kevesen érezték sajátjuknak, ami nem is csoda, hiszen a hajlíthatatlan személyiség és a hajthatatlan erkölcsi meggyőződés a mindennapi közéleti küzdelmekben részt vevők számára sokszor arisztokratikus kívülállásnak látszik.Az utóbbi években, amikor beszéltünk, politikáról kevés szó esett. Don Quijotét és az Isteni színjátékot olvasta újra; az emberi élet néha banális, néha nagy kérdései jobban foglalkoztatták mint a jelenlegi közélet posványa. Még a kiszólásaiból is érződött azonban, hogy mennyivel jobban érti a magyar, az európai és a nemzetközi politika valódi dilemmáit, mint a legtöbb aktív magyar közéleti szereplő
– méltatja a volt államfőt a főpolgármester.
