Belföld

Nézőpont: Orbán Viktor után a többség is atomháborútól tart

Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
A történész szerint túl sokan fenyegetőznek, felelőtlenül világháborúval.

Miután Orbán Viktor miniszterelnök március végén az állami rádióban reális veszélynek nevezte a harmadik világháborút (ami miatt a Párbeszéd rémhírterjesztésért feljelentette), a Nézőpont Intézet felmérést készített, amelyből az derült ki, hogy a magyarok többsége is úgy érzi, az orosz-ukrán háborúból akár olyan világháború is lehet, amelyben az egyik fél akár atomfegyvert is bevethet.

A felmérés szerint a választók 54 százaléka valósnak tartja a világháborús, 55 százaléka az atomháborús veszélyt. Az optimisták táborába 42, illetve 41 százalék tartozik. A fideszesek 72, az ellenzékiek 39 százaléka pesszimista. A kormánypártiak 25, az ellenzékiek 59 százaléka nem tartja elképzelhetőnek a háború ilyen mértékű eszkalációját.

Akik világháborútól tartanak jóval nagyobb arányban (81%) tartanak az atomfegyverek bevetésétől. A Nézőpont Intézet azt írja, hogy a

békepárti kormányfő munkájával egyetértő szavazók

70 százaléka tartja reális veszélynek az atomfegyverek bevetését, míg az ellenzéki szimpatizánoknál ez az arány, 41 százalékos.

Frissítünk!

Borhi László: Túl sokan fenyegetőznek a világháborúval

A történész a hvg360-nak azt mondta, nem kizárt, de az uralkodó álláspont szerint kicsi az esélye, hogy nukleáris háborúvá fajuljon az orosz-ukrán konfliktus. Az ettől való félelem társadalmi pszichózishoz vezet, ezért nem jó ezzel ijesztgetni az embereket. Borhi László szerint a valós szándékokra a nyilvános beszédek alapján nem lehet következtetni, egy diplomáciatörténész tudja, amit a publikumnak mondanak, gyakran nem fedi azt, ami a valós külpolitikai célokban van. Ez egyébként egy kis reményt adhat arra, hogy talán-talán folyik valami a háttérben, amiről nem tudunk, és ami esetleg pozitív.

Az világos, hogy nukleáris háborút senki sem akar. Bár az orosz vezetés folyamatosan ezzel fenyegetőzik, de ha valamennyire is racionálisak maradnak, ezt a retorikát nem kell komolyan venni, tekinthetjük a politikai kommunikáció részének.

Módszertan

A közvélemény-kutatás április 17. és 19. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik