Nem akárkit kért fel Orbán Balázs, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója a Matthias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli irodája vezetőjének: Frank Füredi a szélsőbalról indult, és bár a politikai paletta jelentős részét bejátszotta, a leghosszabb ideig a kommunista eszméket képviselte.
Miután 1973-ban kizárták a brit Nemzetközi Szocialisták nevű formációból, amelyhez még 1970-ben csatlakozott, néhány társával létrehozta a Forradalmi Kommunista Csoportot. Ezután 1978-ban megalapították a Forradalmi Kommunista Pártot; a szovjet szocialista forradalom két vezéralakját, Lenint és Trockijt tekintették példaképüknek. Füredi kulcsszereplője volt a pártnak, nemcsak a vezetője, hanem a fő ideológusa is, aki mozgalmi nevén, Frank Richardsként publikálta osztályharcos cikkeit, tanulmányait.
A burzsoá állam elkerülhetetlenül használja kényszerítő hatalmát az ellenséges osztállyal, a proletariátussal szemben
– írta például Forradalmi Kommunista Pamfletjében 1978-ban.
A Forradalmi Kommunista Párt hitet tett a kontrollálatlan migráció, az ingyenes abortusz és a homoszexuálisok jogai mellett. Érdekes körülmény, hogy Frank Füredi felesége, Ann Füredi abortuszklinikát vezetett, és ma is védi az abortuszhoz való jogot.
Füredi Frank Richards néven a The Times-ba írt olvasói levelet a Forradalmi Kommunista Párt elnökeként, amikor a pártját összekötötték az Ír Köztársasági Hadsereggel, az Egyesült Királyságban terrorszervezetként számon tartott IRA-val. Kifejtette, hogy noha az IRA nem marxista szervezet, a céljait, a brit uralom megdöntését az Ír-szigeten, támogatják. Fürediék kiálltak az első Öböl-háborúban Szaddám Husszein iraki diktátor mellett, aki ellen Kuvait lerohanása miatt indított háborút egy széles nemzetközi koalíció, vagy éppen Szlobodan Milosevics szerb elnök mellett a délszláv háború során, aki végül háborús bűnösként került Hágába. Ez már az 1990-es években történt, vagyis a szocialista rendszer kelet-európai összeomlása után.
A párt 1988-ban hozta létre a Living Marxism című havilapot, amelyben jól nyomon lehet követni Füredi munkásságát. 1989 júniusában, amikor Orbán Viktor ifjú politikusként „hazaküldte” a szovjet csapatokat Nagy Imre újratemetésén, Füredi cikkében a Gorbacsov-mánia mögötti mítoszokat leplezte le.
Nemcsak havilapot, hanem könyveket is kiadtak, Füredi mellett Lenin, Karl Marx és Friedrich Engels műveit is publikálták. Lenintől 1994-ben az Állam és Forradalom, 1996-ban az Imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka című munkáját jelentették meg, 1996-ban pedig kiadták Marx és Engels Kommunista kiáltványát.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Forradalmi Kommunista Párt marginális politikai erő maradt Nagy-Britanniában, esélyük sem volt megmutatni, hogy a gyakorlatban hogyan is kell megvalósítani a proletárdiktatúrát. Nagyjából 30-50 aktív tagjuk lehetett, akik a jövedelmük 10-25 százalékát a mozgalomnak adományozták az alapszabály szerint, és heti 20-30 órát önkénteskedtek a pártjukért. Egy-egy rendezvényük pedig általában száz embert vonzott egy 1999-es Guardian-cikk szerint.
Az 1947-ben született Füredi csak ötvenéves kora környékén, valamikor az 1990-es évek második felében szakított a kommunizmussal. Egy 2007-es, a Magyar Narancsban megjelent interjúban úgy fogalmazott: „Rádöbbentem, hogy sokkal fontosabbak a liberális eszmék”.
A beszélgetés érdekes része, amikor arról beszél, hogyan lett annak idején kommunista, miután az 1956-os forradalom leverése után épp a kommunizmus elől menekült el családjával kilencéves korában. „Az egész családom jobboldali volt, és Amerikában (ahol a hetvenes évekig élt – a szerk.) én is konzervatív lettem. Reakciós. Aztán észrevettem, hogy a kinti szocializmusnak és marxizmusnak semmi köze a magyarországihoz. Elég érdekes ötleteik voltak, ezért átnyergeltem, ahogy akkoriban majdnem mindegyik ismerősöm. De mindig is ellene voltam a sztálinizmusnak és a keleti kommunizmusnak, meg az erős államnak. Egészen a kilencvenes évekig baloldali voltam” – mondta Füredi a Magyar Narancsnak. Arról is beszélt, hogy egyesek azért támadták, mert „már-már” fasiszta nézeteket képvisel, miközben a konzervatívok szélsőbaloldalinak tartották.
Az interjúban kitért a magyar belpolitikai viszonyokra is. Akkor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, Orbán ellenzékben politizált.
Az még innen, a távolból is látszik, hogy Magyarországon a Fidesz és a szocialisták között nincs nagy különbség.
A baloldal, annak ellenére, hogy szocialistának hívja magát, politikailag teljesen pragmatikus. Nem látni, hogy érdekelné őket a jövő, hogy elhiszik, hogy a jövőben jobb élet lesz” – fogalmazott Füredi.
Füredi a Kenti Egyetemen tanított szociológiát, és az egyik legjelentősebb angol szociológussá nőtte ki magát, aki sokat szerepel az angol médiában, az utóbbi években pedig többször hívták Magyarországra is előadni. Huszonöt könyvet publikált, volt, amiről Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök írt recenziót még 2003-ban. Bár pályája sok vargabetűt tartalmazott, annyiban nézetrendszere koherensnek tekinthető, hogy jellemzően a fennálló társadalmi rend ellen szólalt fel: legyen az a burzsoá társadalom, a brit hegemónia, az egypólusú világrend és most az Európai Unió.
Ez utóbbi miatt csaphatott le rá a kormány által alapított és több száz milliárd forintos állami vagyonnal felruházott Matthias Corvinus Collegium, és persze szerepet játszhatott A célkeresztben: Magyarország című könyve is, amelyben Orbán Viktor politikáját védelmezi. Füredivel az élen az MCC brüsszeli intézete olyan agytrösztté szeretné magát kinőni, amely alternatívát kínál a jelenlegi brüsszeli gondolkodással szemben.
Az MCC egyik rendezvényének honlapján így írnak róla: „Nem kevesebbet állít, minthogy a keresztes háborúkat idéző kegyetlen kultúrharc folyik Európában, melyben a felek nem köthetnek békét, mert küzdelmük a puszta létezésről szól”. Füredi támadja a Black Lives Matter mozgalmat, amely szerinte a fehérekre úgy tekint, mint akik mind egyformán gondolkoznak, „tehát a rasszizmusra velünk született bűnként tekintenek”. Fő problémája a fiatal generációval az, hogy szerinte nekik már nem az a fontos, milyen könyveket olvasnak, mit hoznak létre vagy mit érnek el az életükben, hanem az, hogyan érzik magukat, ami miatt passzívvá váltak, önálló gondolkozás helyett úgy érzik, terápiára van szükségük.
Brüsszeli feladatáról Füredi írt egy véleménycikket, ami a Politicón jelent meg Brüsszelnek szüksége van egy magyar agytrösztre címmel. Ebben kifejtette, hogy dolgoznak egy „félelem-barométeren”, amelyet évente publikálnának, és megmutatná, hogy mik azok a kérdések, amelyek foglalkoztatják az embereket a különböző tagállamokban. A félelem régi kutatási területe a szociológusnak, húsz éve írta meg a Félelem kultúrája című, nagy hatású könyvét.
Világnézete tehát az évek során közeledett, illetve bizonyos témák kapcsán össze is ért a Fideszével, Füredi kommunista múltja miatt azonban mégis igen pikáns, hogy az antikommunista retorikát előszeretettel alkalmazó kormánypártok őt választották ki erre a posztra. Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának vezetője szerint azonban kommunista múltja ellenére megkérdőjelezhetetlen Füredi alkalmassága.
Megkeresését olvasva az a híres mondás jutott eszembe, hogy aki fiatal korában nem progresszív vagy szocialista, annak nincs szíve, aki idősebb korára is az, annak nincs esze. Frank Füredi professzor úr tudományos pályafutása, nemzetközi elismertsége, alkalmassága megkérdőjelezhetetlen, és ez igaz az MCC Brüsszelben dolgozó további munkatársaira is
– válaszolta a 24.hu-nak a miniszterelnök politikai igazgatója, aki hozzátette azt is, hogy „a magyar liberális vagy szocialista újságírók is sokat tanulhatnak tőlük”.
Kerestük Frank Füredit is, ő azonban cikkünk megjelenéséig nem reagált.
