Valeria Mongelli / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Belföld europoli

Megvétózta a magyar kormány az Ukrajnának adott segélyt, semmiről sem tudtak megegyezni az uniós pénzügyminiszterek

Utolsó rendes idei ülését tartotta az Ecofin, az uniós pénzügyminiszterek tanácsa. A tanácskozás most a szokásosnál is fontosabb lett volna, mert több, Magyarországot érintő ügyről is tárgyaltak:

  • a hazánk ellen zajló kondicionalitási (jogállamisági) eljárásról,
  • a Magyarországnak járó helyreállítási pénzekről,
  • a globális minimumadó elfogadásáról
  • és az Ukrajnának szánt uniós segélyről.

A négyből egyben sem tudtak megegyezni a pénzügyminiszterek. Hivatalos bejelentés még nincs, de a kiszivárgó hírek alapján mind a négy döntést elnapolták, hogy a miniszterelnökök tárgyaljanak róluk először.

Az Ukrajnának szánt segély ügyében Varga Mihály pénzügyminiszter vétózott ismét, egyedüliként a 27 tagország képviselői közül.

Ennek oka, hogy a magyar kormány nem támogatja a közös hitelfelvételt. Ez még nem jelenti ugyanakkor azt, hogy később ne lehetne megegyezni az ügyben, vagy Magyarország nélkül továbbvinni.

A jogállami, vagyis kondicionalitási mechanizmusról a közelmúltban döntött az Európai Bizottság, javasolva, hogy függesszék fel a Magyarországnak három operatív programból járó támogatások 65 százaléknak kifizetését. Körülbelül 3000 milliárd forintról, az összes nekünk járó uniós pénz harmadáról van szó. Ezt a javaslatot kellett volna a pénzügyminisztereknek jóvá hagyniuk, ám ők a feladatot inkább a tagállamok állam- és kormányfőihez utalták. Az eljárásról itt írtunk korábban, és itt egy podcast is, amelyben erről beszéltünk.

A jogállamisági mechanizmus kérdésében információink szerint a tagállamok egy része (Németország, Franciaország és néhány keleti tagállam) újratárgyalást szeretne, mert úgy érzik, hogy az Orbán-kormány az elmúlt időszakban komoly lépéseket tett, hogy megfeleljen az uniós kívánalmaknak, a pénzek felfüggesztésének mértékét ezért túlzónak tartják. Sejteni lehetett, hogy nem lesz most megegyezés.

A Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó pénzek az elmúlt pár évben szintén kiemelt vitapont volt a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Az alap egy gigantikus méretű segélycsomag, amelyet a koronavírus-járvány hatásainak enyhítésére találtak ki. Magyarországnak nagyjából 2400 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás és több mint 3000 milliárd forintnyi kedvezményes hitel járna belőle, bár az utóbbi felhasználásáról még nem döntött a kormány.

Az alaphoz való hozzáférésről is kedden született volna döntés az előzetes tervek alapján, ám ezt szintén elnapolták. A támogatások utófinanszírozásos programokhoz kapcsolódnak, ami azt jelenti, hogy először a magyar kormány fizeti ki őket a költségvetésből, és az Európai Bizottság utólag állja a számlát. Mielőtt azonban fizetnének, teljesítenünk kell egy sor elvárást.

A pénzügyminiszterek tanácsa a Magyarországnak járó helyreállítási pénzek mellett a globális minimumadó és az Ukrajnának szánt támogatás (és az ehhez kapcsolódó uniós hitelfelvétel) ügyében is szavazott volna kedden. Mindkét ügyet ellenezte korábban is a magyar kormány, ezek miattunk akadtak el az EU-ban.

A globális minimumadó körüli vitát már akkor is nehezen lehetett érteni, amikor elkezdődött. Itt írtunk róla alaposabban, a lényege az, hogy ha minden uniós tagország megszavazza, emelkedhet a nemzetközi cégekre kivetett társasági adókulcs, amivel nehezebb lesz elkerülni ezeknek a cégeknek, hogy a tevékenységük után adót kelljen fizetniük. Szijjártó Péter korábban arról beszélt, hogy a globális minimumadó bevezetése olyan akadályokat jelent, melyeken a magyar kormány nem tud átlépni, mivel az intézkedés bevezetése adóemelést vonna maga után: az összes tagállamban 15 százalékos effektív társasági adókulcsot vezetnének be, nálunk viszont 9 százalékos társasági adókulcs van. Orbán Viktor a legutóbbi közrádiós szereplésekor ismét elmondta, hogy nem tervezzük elfogadni a globális minimumadót. Egy darabig arról is volt szó, hogy akár Magyarországot megkerülve, megerősített együttműködéssel fogadhatják el a javaslatot, de ha Magyarország meggondolná magát, ráadásul még az idén, az sokat segítene a megoldásban.

Az Ukrajnának adott segélyt az úgynevezett MFA+ nevű makrofinanszírozási segélyprogram kibővítésével adná az Európai Unió, havonta utalva a 18 milliárd euró részleteit. Leginkább azért, mert enélkül a pénz nélkül Ukrajna nehezen tudna működni is, a háború utáni újjáépítésről nem beszélve.

A magyar kormány ettől is elzárkózott, leginkább azért, mert nem ért egyet a közös uniós hitelfelvétellel, és azt kommunikálták, hogy Magyarország kétoldalúan képzeli el Ukrajna támogatását, és az eddigi együttműködés is ilyen keretek között történt. Az utóbbi időben leginkább azt kommunikálják, hogy félretették a pénzt Ukrajna támogatására, és nem a támogatással, hanem a közös hitelfelvétellel van problémájuk. A magyar kormány a 26 másik tagállammal szemben most is tartotta magát az Ukrajnának adott segély megvétózásához, emiatt ebben a kérdésben sem sikerült megegyezni. Az Orbán-kormány támogatása lenne az utolsó feltétel, hogy még az idén elfogadják a javaslatot.

Ennek következtében viszont elnapolták a döntést a helyreállítási pénzekről is. Valószínűleg a kormányfők csúcsértekezletén folytatódik az ügy a jövő héten, és ha sikerül megegyezni bármiben, akkor rendkívüli pénzügyminiszteri tanácsülést kell majd tartani, hogy Magyarország megkaphassa a pénzeket.

Ajánlott videó